Gondolom valami ilyesmi lehet: mig a cpu el van foglalva a forditassal az egyik folyamaton, addig a masik folyamat beolvashatja a lemezrol a forrasfajlt, amit majd neki fog allni forditani. (amit te mondtal, annak egy sajatos esete)

Már többször próbáltam, de nem tudom úgy leírni a lényeget, hogy egyszerűen és röviden legyen megfogalmazva, és ne legyen félreérthető. 

Ha egy procis géped van, akkor csak a -j1 (vagy a -j elhagyása) a leggyorsabb, mert a több aktívan futó szál rendszeresen üríti a gyorstárat, ezért sokkal több a fő memóriából történő olvasás (10-100x lassabb mint a gyorstár). Több mag esetén azért kell több szál mint mag, mert a zárolások miatt nem mindíg futásra kész az összes szál, ezért kell legalább egy tartalék, ami ilyenkor „beugrik” a várakozó szál helyére.

Azért adnak meg -j2 paramétert a legtöbb esetben, mert 2 mag esetén nagyobb a gyorsulás, mint 1 mag esetén a lassulás, így ez egy általánsan használható – de nem hatékony – félmegoldás. Ezzel megspótolták a processzorok számának beolvasását egyszerű statisztika alkalmazásával.

„Most ezzel mi volt a baj? Nem helyes a feltételezésem?”
Az volt a baj, hogy alapvető dologban voltál bizonytalan. Egy mag végeredménye vagy több, ugyanaz az eset, mint 1 kg toll és 1 kg acélgolyó tömege közötti különbség. Aki bizonytalan bármelyikben, nincs értelme a többiről beszélni.

„Na, akkor majd egy nagyobb (=hosszabb fordítási idejű) progin kipróbálom, és stopperolom (inkább egy time parancsot ráeresztek), hogy tényleg gyorsabb-e.”
Próbáld ki 1, 2, 4, 8, 16 -j paraméterekkel. Tuti egyre lassabb lesz. Természetesen egy mérés nem mérés.

„Ha jól értem, akkor leegyszerűsítve azért lehet gyorsabb, mert nem csak a processzort használjuk, hanem más erőforrásokat is, és fordításkor leginkább a proci erőforrásai a leghamarabb elfogyóak, a többi erőforrás meg többet is bírna.”
Nem egészen. Egy processzor és egy futó példány esetén ritkán van az összes erőforrás használva, ezért a pihenő időt (pl. vinyórol olvasásra várakozás) nem szükséges egy másik példánynak kitöltenie (de ki lehet).

Ahan. Azt nem mondom, hogy teljesen értem meg már csúcsszuper vagyok, de egy pöttyet világosodtam. Köszi.

Azért majd kipróbálom, én kiváncsi vagyok rá.

Az LFS-es linken azt írják, hogy néhány progi nem szereti (elhasal) a párhuzamos fordítást, tehát lényegében a keletkezett binárisok között van különbség 😛
(nehogy félreértsd, csak hülyéskedek)

Szerk.:
„Az volt a baj, hogy alapvető dologban voltál bizonytalan.” – mentségemre szolgáljon, hogy azért nem tényként állítottam se őt, se az ellenkezőjét 😉

„Az LFS-es linken azt írják, hogy néhány progi nem szereti (elhasal) a párhuzamos fordítást”
Persze hogy nem minden progi szereti. Gondold csak végig, ha az egyik szálon fut a függőség meghatátozása, a másikon meg a fordítás, az egyértelmű hogy nem jó. A párhuzamosság megváltoztatja a végrehajtási sorrendet. Ezért van külön a ‘make dep’ sok helyen.

Ááá, tényleg! Sose értettem, miért van külön a make dep!

(hát igen, a képzelet<valóság, legalábbis ebben az esetben)