- This topic has 3 hozzászólás, 4 résztvevő, and was last updated 20 years, 4 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Helló!
Nem egészen értem ezt a titkosítósdit:
Eddigi utodidakta tanulmányaimból arra jutottam, hogy adott két fél mindkettõnek van egy privát és egy publikus kulcsa. Az egyik küld egy üzenetet a másiknak és mindezt titkosítva azaz a küldõ titkosítja az üzenetet az õ publikus kulcsával úgy, hogy azzal a kulcsal már visszafejteni nemtudom az üzenetet, ám a másik (számára teljesen ismeretlen) privát kulcsal az üzenet visszanyerhetõ. Nomost nem vagyok matematika itudományágakban túlságosan elõrehaladott álaípotban ez tény nade akkor is egy ismeretlen kulcsal visszakódolható az üzenet de a titkosítóval eljátszott inverz mûvelettel nem…én úgy tudom, hogy a publikus kódolással vissza lehet fejteni a kódot mindkét fél számára a publikus kulcsal; a priváttal, csak ha átadja a kódolási kulcsot az egyik fél a másiknak… vmi ilyesmi, hálózati ismeretek órán sose figyelek, pedig pont most tanuljuk ezt 🙂
[align=right][snapback]117409[/snapback][/align]egészen pontosan van mind2 félnek egy publikus, és 1 pribát kulcsa. A publikus kulcsot közzéteszi, mondjuk beteszi a telefonkönyvbe, a privátot viszont titokban tartja.
A dolog úgy mûködik, hogy amikor én üzenetet akarok küldeni valakinek, akkor én titkosítom azt az õ nyilvános kulcsával, és ezzel már én sem tudom azt visszafejteni, csak a címzett.
Ez pedig a matematikában az ún. csapóajtófgv-eken alapul: olyan függvények, amelyeket elvégezni _viszonylag_ könnyû, de az inverzüket sokkal több idõbe kerül elvégezni, sokszor nem is végezhetõek el belátható idõn belül.
Ilyen csapóajtófgv-k általában az ún. „nehéz matematikai problémákon” alapulnak.
Például számok faktorizációja, etc.huh, errõl lehetne még írni 🙂 de lusta vok… ez elég vázlatos, de vannak róla doksik a neten, akit érdekel, nézzen utána a pontos mûködési elvnek.
kl223
Például prímeket lehet kitûnõen használni erre. Ez azon alapul, hogy egy nagyon nagy számról (2-300 jegyû) viszonylag könnyen eldönthetõ, hogy prím-e. Keresünk két nagy prímszámot (prím tesztekkel hamar találunk), és összeszorozzuk õket. Ekkor kapunk egy olyan nagy számot, ami nem prím, viszont csak mi ismerjük a tényezõit.
Helló!
Nem egészen értem ezt a titkosítósdit:
Eddigi utodidakta tanulmányaimból arra jutottam, hogy adott két fél mindkettõnek van egy privát és egy publikus kulcsa. Az egyik küld egy üzenetet a másiknak és mindezt titkosítva azaz a küldõ titkosítja az üzenetet az õ publikus kulcsával úgy, hogy azzal a kulcsal már visszafejteni nemtudom az üzenetet, ám a másik (számára teljesen ismeretlen) privát kulcsal az üzenet visszanyerhetõ. Nomost nem vagyok matematika itudományágakban túlságosan elõrehaladott álaípotban ez tény nade akkor is egy ismeretlen kulcsal visszakódolható az üzenet de a titkosítóval eljátszott inverz mûvelettel nem…
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz