pomm, balev, ELaci, tothaa!
Kettőtötet sem ismerlek személyesen, balev az egyetlen, de pommról tudom, hogy „robotolt” a Wild Wild Westen. 🙂
Valszeg a németeknél.
Ha nem ott, akkor tévedtem.
Abszolút igaza van és ezt csak az látja tisztán, aki köztük élt.
Nálunk, ezen a szemétdombon (Illés együttes), keveseknek jut eszükbe, hogy van a koponyájukban agy is.
Akinek pedig mégis, az szenved a depressziótól, a hiábavalóság érzésétől, a napi vacak gondoktól és a jövőkép ellehetetlenedésétől.
Elhangzott itt az összefogás szükségessége , én viszont a büszkeségre irányítanám a figyelmet.
Minden nagyon nehéz, nem kétlem, hogy sokan a napi gondok miatt nem vállalhatják fel ezt a magatartást, de gondoljatok bele, hiszen kiemelkedően értelmes emberekről szólok: ha nem vagytok hajlandóak sokadmagatokkal együtt elvállalni szarért-húgyért egy munkát, akkor a megbízó kénytelen változtatni a bérezési módszerein.
Tudom, van aki állandóan alátesz az áraknak, nem volnék naív,  de ti tudtok valamit, sokan vagytok és ez már erő a javából.
Nem vagyok szakértő, de ezt akár kihasználni is érdemes lenne.  A sok béna szerszámkalap azt sem tudja mi fán terem a számítástechnika, csak ugat róla a „tévében” és nyilatkozik mindenféle bulvisajtiban, vagy megírják helyette a tetves firkászok.
Megjegyezném. Mocsok egy szakmám volt, tudom mit tettek vele. Itt egy vasutas sztrájkról értekeztünk, ám hol is van az infomatika bármely ága?
Nem összefogni kell szerintem, hanem ellehetetleníteni a magyar alkalmazási formákat a lehető legjobb kondíciókkal. Miért épp egy rohadék médiás kapjon a kóklerkedéséért milliókat, amikor nélkületek a nullánál is nullább lesz a kis  görénye?

Nem tartom magamat túl eszesnek (s ezt folyton éreztetik is velem), de elkeseredett és depresszió-közeli helyzetem az van néhány éve… – a bezáruló kapuk miatt.
Abban következetes vagyok, hogy nem akarok olyan munkát elvállalni, ami nagyon a tudásom alatti képességeket igényel – és persze nem fizetnek ott jól…
(ha olyant kell csinálnom, ami nagyon egyszerű, azzal csak elfelejtem amit tudok már eddig és lehangolódom, hogy én tényleg csak ennyire volnék képes?)

Büszkeség és balítélet nem jár kéz a kézben, vagy abban jár, ez nézőpont kérdése.
Nem vagyok pszihológus, azt tudom mondani, hogy akkor is te légy fent, ha a körülmények épp nem ezt mutatják. A tudásod a hatalmad és ezt felejtik el nagyon sokan, akik szakmailag lenéznek. Semmiképpen sem VectoR szintre gondolok, ő tudjuk mit tesz e téren, de amit te tudsz, azt néhányan úgy értékelik, mint valami természetes egyszerűséggel végrehajtott villanyszerelői munkát. Nem lenézve természetesen a villanyszerelői tevékenységet sem. már ami engem illet.
De ez egy teljesen más műfaj és ezt az emberek nem fogják megérteni sosem, ha nem lesz igazi ára a dolognak.
Amíg  mindenféle helyeken azt hallom, hogy „Átjött a Pisti és megjavította a számítógépemet” és adtunk neki egy sört, semmi különbség a szobafestés és az informatika közt.
Senkit sem bíztatok semmire, azt szeretném mindössze mondani, hogy legyetek büszkék arra, amit tudtok.
Amit épp Te érzel és kevésnek tartasz, az több annál, amit bármely megbízó valaha megtanul.
Hülyék nem tudnak Linuxot kezelni, alkalmazni és én sem tartom magam nagyokosnak,  ismerem a korlátaimat és a személyiségemet e téren, de félni már nem félek.

Kapizsgálom mit mondasz.