- This topic has 100 hozzászólás, 22 résztvevő, and was last updated 18 years telt el by
.
-
Bejegyzés
-
Szerintem sem ér sokat ez a cikk. Nincsen semmiféle támadás, meg háború. A windows oda jutott hogy rákényszerítheti magát bizonyos területekre, azért mert lehet, hogy ott előnyben van. A win elterjedt. Ez van. A Linux terjed elfelé, de még a felhasználó barátsággal és a kényelmességgel lenne mit kezdeni. Ezzel tudnak leginkább „támadni” a fejlesztők. Hogy egy videókari drivert nem egy napba kerüljön felerőszakolni egy disztróra.
Szerintem sem ér sokat ez a cikk. Nincsen semmiféle támadás, meg háború. A windows oda jutott hogy rákényszerítheti magát bizonyos területekre, azért mert lehet, hogy ott előnyben van. A win elterjedt. Ez van. A Linux terjed elfelé, de még a felhasználó barátsággal és a kényelmességgel lenne mit kezdeni. Ezzel tudnak leginkább „támadni” a fejlesztők. Hogy egy videókari drivert nem egy napba kerüljön felerőszakolni egy disztróra.
cskiraly wrote:Asszongya:”A Linux oldalán a megosztottság jelenti a hátrányt, hiszen jelenlegmintegy 360 különböző disztribúció versenyzik a felhasználók kegyeiért.”Hát ezt sem Eric Raymond Katedrális és bazárlában olvasta:))))
Ami nem jelenti azt hogy nincs igaza. A 300 disztrib meglehetősen nagy szopás fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt. Különösen a kevesek által használt programok esetén pici az esélyed arra hogy az adott progi létezik az épp általad használt disztribre. A fejlesztőtől nem várhatod hogy mind a 300 disztrib mind a 3-4 forgalomban lévő verziójára elkészítse a csomagot, az pedig hogy az épp általad használt disztribre megcsinálta valaki a csomagot erősen véletlenszerű – bár Pl. OpenOffice egész biztos hogy mindenre van, de hogy Pl. wink vagy akár csak a lazarus legújabb verziójára találsz-e csomagot a Mandriva épp általad használt verziójára már érdekesebb kérdés. Ha nem, akkor marad a forrásból fordítás – ami azért nem a Jucika néni kategóriája, aki még egy cd-t be tud dugni a meghajtóba és az autorun után rá tud bökni az igen, telepíten akarom gombra, de már a különféle devel csomagok hiányát amikre jobbik esetben a configure, rosszabbik esetben a gcc panaszkodik már aligha tudja orvosolni.
cskiraly wrote:Asszongya:”A Linux oldalán a megosztottság jelenti a hátrányt, hiszen jelenlegmintegy 360 különböző disztribúció versenyzik a felhasználók kegyeiért.”Hát ezt sem Eric Raymond Katedrális és bazárlában olvasta:))))
Ami nem jelenti azt hogy nincs igaza. A 300 disztrib meglehetősen nagy szopás fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt. Különösen a kevesek által használt programok esetén pici az esélyed arra hogy az adott progi létezik az épp általad használt disztribre. A fejlesztőtől nem várhatod hogy mind a 300 disztrib mind a 3-4 forgalomban lévő verziójára elkészítse a csomagot, az pedig hogy az épp általad használt disztribre megcsinálta valaki a csomagot erősen véletlenszerű – bár Pl. OpenOffice egész biztos hogy mindenre van, de hogy Pl. wink vagy akár csak a lazarus legújabb verziójára találsz-e csomagot a Mandriva épp általad használt verziójára már érdekesebb kérdés. Ha nem, akkor marad a forrásból fordítás – ami azért nem a Jucika néni kategóriája, aki még egy cd-t be tud dugni a meghajtóba és az autorun után rá tud bökni az igen, telepíten akarom gombra, de már a különféle devel csomagok hiányát amikre jobbik esetben a configure, rosszabbik esetben a gcc panaszkodik már aligha tudja orvosolni.
Szerintem ha csinál egy debet és egy rpmet a fejlesztő, az a legtöbb ember igényeit kielégíti (szerintem egy gentoosnak meg egy slackware-snek nem jelent ez problémát). Aki meg nagyon felhasználóbarát akar lenni az csinál valami futtatható telepítőt, vagy akár egy autopackage-t.
De ha nem is csinál, a közösség egy idő után fog (ha nem is kerül bele a hivatalos repoba)
Szerintem ha csinál egy debet és egy rpmet a fejlesztő, az a legtöbb ember igényeit kielégíti (szerintem egy gentoosnak meg egy slackware-snek nem jelent ez problémát). Aki meg nagyon felhasználóbarát akar lenni az csinál valami futtatható telepítőt, vagy akár egy autopackage-t.
De ha nem is csinál, a közösség egy idő után fog (ha nem is kerül bele a hivatalos repoba)
LCoder wrote:Ami nem jelenti azt hogy nincs igaza. A 300 disztrib meglehetősen nagy szopás fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt. Különösen a kevesek által használt programok esetén pici az esélyed arra hogy az adott progi létezik az épp általad használt disztribre. A fejlesztőtől nem várhatod hogy mind a 300 disztrib mind a 3-4 forgalomban lévő verziójára elkészítse a csomagot, az pedig hogy az épp általad használt disztribre megcsinálta valaki a csomagot erősen véletlenszerű – bár Pl. OpenOffice egész biztos hogy mindenre van, de hogy Pl. wink vagy akár csak a lazarus legújabb verziójára találsz-e csomagot a Mandriva épp általad használt verziójára már érdekesebb kérdés. Ha nem, akkor marad a forrásból fordítás – ami azért nem a Jucika néni kategóriája, aki még egy cd-t be tud dugni a meghajtóba és az autorun után rá tud bökni az igen, telepíten akarom gombra, de már a különféle devel csomagok hiányát amikre jobbik esetben a configure, rosszabbik esetben a gcc panaszkodik már aligha tudja orvosolni.Nincs igaza.
Ha ott a forráskód, akkor annak a fejlesztőnek szopás, aki mindegyik disztróhoz csomagot akar készíteni. De akkor úgy kell neki.
Jucika néni nem fog próbálkozni a lazarus telepítésével csomagból sem.
A népszerűbb disztrókhoz jelenleg átlag 16-18ezer(!) csomag található, ez nagyjából lefedi a felhasználási területek legnagyobb részét. Az alien használatával pedig a különböző disztrókra készített csomagok közötti átjárás is jó eséllyel megoldott – ha már valaki mindenáron csomagot akar.
De már megint másról beszélünk. (Szerintem.)A bulvár-újságírás sokkal nagyobb probléma. Persze, ha meglátunk a cikkben bármilyen számítógépre utaló szót, rögtön ugrunk rá. Nem biztos, hogy kellene.
Az is igaz, hogy mindenféle trükkel fenn kell tartani az olvasottságot/látogatottságot.
Egy konfliktushelyzet – akár képzelt, akár valódi – kivetítése mindig sokkal érdekfeszítőbb, mint ha pl. azt írnák:
„A találkozó résztvevői mindenben egyetértettek”.Arról már ne is beszéljünk, hogy a piaci érdekérvényesítésről volt szó, a linux-szal csak takarózni lehet legfeljebb.
Támadásról, háborúzásról szó sincs – legalábbis abban az értelemben, amit a cikk sugall. Egyszerűen mindenki létezni akar, és potenciális vevőkört szeretne megtartani/meghódítani.
Így a sarki zöldségesek is „támadják” egymást, csak éppen az ilyen mindennapi konkurrencia-harc nem hír.
Ha egy írásban be lehet dobni néhány külföldi cég nevét, esetleg néhány szakkifejezéssel megtűzdelve – amit az olvasók fele nem is ért – na, az már egy jelentős szakmai tartalommal bíró cikk. Tökmindegy egyébként, hogy mennyi valódi és dezinformációt tartalmaz, az olvasók habzsolják, beszélnek róla, kommenteket írnak (pl. a linuxforum.hu-n
), így nagyobb eséllyel fenntartható az újság/weboldal látogatottsága.LCoder wrote:Ami nem jelenti azt hogy nincs igaza. A 300 disztrib meglehetősen nagy szopás fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt. Különösen a kevesek által használt programok esetén pici az esélyed arra hogy az adott progi létezik az épp általad használt disztribre. A fejlesztőtől nem várhatod hogy mind a 300 disztrib mind a 3-4 forgalomban lévő verziójára elkészítse a csomagot, az pedig hogy az épp általad használt disztribre megcsinálta valaki a csomagot erősen véletlenszerű – bár Pl. OpenOffice egész biztos hogy mindenre van, de hogy Pl. wink vagy akár csak a lazarus legújabb verziójára találsz-e csomagot a Mandriva épp általad használt verziójára már érdekesebb kérdés. Ha nem, akkor marad a forrásból fordítás – ami azért nem a Jucika néni kategóriája, aki még egy cd-t be tud dugni a meghajtóba és az autorun után rá tud bökni az igen, telepíten akarom gombra, de már a különféle devel csomagok hiányát amikre jobbik esetben a configure, rosszabbik esetben a gcc panaszkodik már aligha tudja orvosolni.Nincs igaza.
Ha ott a forráskód, akkor annak a fejlesztőnek szopás, aki mindegyik disztróhoz csomagot akar készíteni. De akkor úgy kell neki.
Jucika néni nem fog próbálkozni a lazarus telepítésével csomagból sem.
A népszerűbb disztrókhoz jelenleg átlag 16-18ezer(!) csomag található, ez nagyjából lefedi a felhasználási területek legnagyobb részét. Az alien használatával pedig a különböző disztrókra készített csomagok közötti átjárás is jó eséllyel megoldott – ha már valaki mindenáron csomagot akar.
De már megint másról beszélünk. (Szerintem.)A bulvár-újságírás sokkal nagyobb probléma. Persze, ha meglátunk a cikkben bármilyen számítógépre utaló szót, rögtön ugrunk rá. Nem biztos, hogy kellene.
Az is igaz, hogy mindenféle trükkel fenn kell tartani az olvasottságot/látogatottságot.
Egy konfliktushelyzet – akár képzelt, akár valódi – kivetítése mindig sokkal érdekfeszítőbb, mint ha pl. azt írnák:
„A találkozó résztvevői mindenben egyetértettek”.Arról már ne is beszéljünk, hogy a piaci érdekérvényesítésről volt szó, a linux-szal csak takarózni lehet legfeljebb.
Támadásról, háborúzásról szó sincs – legalábbis abban az értelemben, amit a cikk sugall. Egyszerűen mindenki létezni akar, és potenciális vevőkört szeretne megtartani/meghódítani.
Így a sarki zöldségesek is „támadják” egymást, csak éppen az ilyen mindennapi konkurrencia-harc nem hír.
Ha egy írásban be lehet dobni néhány külföldi cég nevét, esetleg néhány szakkifejezéssel megtűzdelve – amit az olvasók fele nem is ért – na, az már egy jelentős szakmai tartalommal bíró cikk. Tökmindegy egyébként, hogy mennyi valódi és dezinformációt tartalmaz, az olvasók habzsolják, beszélnek róla, kommenteket írnak (pl. a linuxforum.hu-n ), így nagyobb eséllyel fenntartható az újság/weboldal látogatottsága.„A bulvár-újságírás sokkal nagyobb probléma.”
Egy Szekfü Gyula nevű ember írt egyszer egy könyvet. 1919-ben adták ki, a címe: Három nemzedék. A már akkorra is tragikus helyzet, mai szemmel nézve sem javult zsurnaliszta berkekben, sőt! Érdemes elolvasni az erre utaló két fejezetet. Megjegyzem, pont ezen részei készültek kifejezetten polgári megrendelésre és finanszírozással. Nála kritikusabban és elfogulatlanabbul azóta sem sikerült senkinek ezt a témát kivesézni, ami erre a népre, a sajátunkra természetesen, legalább annyira vet rossz fényt, mint az ebből a kezdetek óta a mai napig fényesen élők „köreire”. Ami ezen a téren folyik magyarországon, kiirthatatlanná vált, mint a parlagfű.„A bulvár-újságírás sokkal nagyobb probléma.”
Egy Szekfü Gyula nevű ember írt egyszer egy könyvet. 1919-ben adták ki, a címe: Három nemzedék. A már akkorra is tragikus helyzet, mai szemmel nézve sem javult zsurnaliszta berkekben, sőt! Érdemes elolvasni az erre utaló két fejezetet. Megjegyzem, pont ezen részei készültek kifejezetten polgári megrendelésre és finanszírozással. Nála kritikusabban és elfogulatlanabbul azóta sem sikerült senkinek ezt a témát kivesézni, ami erre a népre, a sajátunkra természetesen, legalább annyira vet rossz fényt, mint az ebből a kezdetek óta a mai napig fényesen élők „köreire”. Ami ezen a téren folyik magyarországon, kiirthatatlanná vált, mint a parlagfű.
), így nagyobb eséllyel fenntartható az újság/weboldal látogatottsága.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz