Lenne még kérdésem:
a vírus és spyölő programok gyártóinak meg lesz tiltva, hogy ezt/ezeket is ki3,14csázzák? Mert gondolom rá fognak mozdulni, már csak azért is, mert nem tudhatják, kiféle-miféle teremtmény próbál önálló életet élni a gépemben.

Egyébként kernelfrissítés után működőképes maradna egy trójai?  ???

A dolog úgy áll kedves uaz, hogy a Linux mert nyílt forráskódú és szabad terjesztésű, emiatt szabadon variálható is. Ebből következik, hogy lehet belőle sokféle disztrót készíteni, s amit az ember megtehet, meg is teszi. Ezért van sok disztró. Ez a Linuxnak egyrészt nagy előnye, mert nagy valószínűséggel mindenki talál legalább egy kedvére valót, ami pont megfelel az igényeinek, vagy némi kisebb barkácsolás árán hozzáigazíthatja (e téren is vezet a Gobó ami a legtestreszabhatóbb amit valaha is láttam…), de ez egyben hátránya is a Linuxnak, mert ha áttérsz másik disztróra, bizony néha nem találod meg csomagban azt a progit amit a másik alatt megszoktál, és olykor forrásból is elég zűrös feltelepíteni azt a progit oda, plusz néha egészen más az egyes disztrók configfájljainak kiosztása, elhelyezkedése, azaz a te kedvenc egyéni beállításaidat is nehéz beállítani az új disztróban, hogy az a régihez hasonlóan működjön! Olyan apróságokról már nem is beszélve hogy épp mi az alapértelmezett ablakkezelő, hogy alapból UTF-8 kódolású-e, használ-e disztrófüggő speciális kernelpatchokat…

No most ez az egyik legfőbb oka annak azt hiszem, hogy Linux alatt nincsenek vírusok. Nem érdemes ugyanis írni alá. Annyi rengetegsok az egyéni különbség a disztrók közt, plusz a linuxosokra az a jellemző, hogy ugyanazt a disztrót használó 2 linuxosnál is egészen eltérők lehetnek ugyanazon disztró beállításai, hogy egyszerűen nem működne a vírus, pontosabban, ahhoz hogy elegendő számú linuxos gépen működjék, ahhoz olyan „okossá” kéne megírni, hogy ettől akkorára duzzadna a vírus kódja, hogy rögvest szemet szúrna mindenkinek. És ez csak egy vírus, egy kémprogram még ennél is nagyobb kéne legyen, mert annak „hasznos” kódot is kéne tartalmaznia. Azaz a Linux előnye és hátránya egyaránt a sokféleség és a nagy egyéni átvariálhatóság. És most ne csak az olyan egzotikus rendszerekre gondoljunk mint kedvenc GoboLinuxom, már az Uhu1.2 alá is felraktam hogy olyan legyen az asztalom ha akarom hogy hullámozzék mintha követ dobnának bele ott ahol az egérrel kattintok, meg átszabtam sokmindent benne, szóval úgy találom hogy egyazon disztró két linux-user desktopján messze sokkal jobban különbözik egymástól a kialakításában, mint két win.

Vagy hogy még jobban megvilágítsam a helyzetet: Én a 86-os számú hivatalosan regisztrált GoboLinux felhasználó vagyok. Ebből a számból sejthető, hogy a világban nem teng túl a GoboLinuxot használók száma. Még ha nincs is bejegyezve minden Gobo-user, akkor is nyugodtan mondható, hogy ez egy rém kis disztró, nem igazán elterjedt. Az ember azt hinné, legalább ilyen picike közösségnél jórészt azonos e disztró kialakítása!
Nyavalyát. Azzal kezdtem, hogy az MC viselkedését átvariáltam, hogy ha kilépek belőle, a prompt maradjon ott, ahová az MC-ben elnavigáltam. Folytattam azzal, hogy átírtam az MC egyik szkriptjét, hogy más alkalmazásokat indítson alapértelmezettként, ha egyes fájltípusú állományokra kattintok benne. Telepítettem a rendszerbe djvu-nézegetőt, lecseréltem a Firefoxot és az OpenOfficet a magyarra és a legfrissebb verzióra, és addig nem nyugodtam míg nem lett a rendszeremben CDFS támogatás is! És most már a numlock bekapcsolva van már a bejelentkezés alatt is… De még ezen felül is rengeteg mindent csináltam, azaz igen kevéssé hasonlít egy „normál”, azaz frissen telepített GoboLinuxra a rendszerem. Holott még csak most készülök a nagyobb műtétekre: XFCE ablakkezelőt akarok, de mert perverz vagyok, multi-gnome terminállal…

Azaz még ilyen kis disztróknál is nagy az eltérés az egyes userek beállításai közt. És én még szerény voltam az átalakításokban, annak alapján, amit tudok más Gobo-userek variálgatásairól.

Egyszerűen nem éri meg efféle kém-dolgokat irogatni linux alá, ha lehetséges is volna, mert akkora munka. Elenyésző számú gépre telepedne csak fel, és azokon is rövid ideig működhetne mert hamar kiszúrnák. Vagy magától megsemmisülne, ha tegyük fel UhuLinux alá készült s ott jól működik, de a júzert meggyőzi az ékesszólásom és áttér GoboLinuxra mondjuk, vagy villogni akar hogy milyen geek, és 2 hét alatt feltelepít mindent Gentoo stage1-ből.

Nem, ez egyszerűen annál nagyobb hülyeségnek tűnik, minél többet gondolkodom rajta. Win és Mac alá elképzelhető, de Linux (és bsd) alá nem igazán, sőt igazán nem.