Az a baj hogy hiába törölném le a linux partíciót, 3 elsõd……… vagy egy logikait lehet csinálni.

Az pont elég .Csinálsz egy extended particiót és azt osztod fel 2 részre. Egy nagy a linuxnak ( pl.ext3 ) és egy swap a végére ( pl 500 mega ).

egyelõre megy a linux swap nélkül is.  🙂

Azt meg még nem is írta senki, hogy Linux is tud swapfile-lal dolgozni, mint a Windows. Ha már nincs „kedved” újrapartícionálni.

Viszont én azt olvastam, hogy a swap partíciót a lemez elejére jó csinálni, mert akkor úgy gyorsabban tudja kezelni… Nem tudom ebbõl miigaz.  :unsure: 

Ebbe még sohasem akartam belegondolni.
Az ideális eset az lenne, ha sose fogyna el a memória, és nem kéne swappelni.
A következõ, ha külön vinyón lenne.

Ha már egy vinyóra kerül a rendszerrel, akkor lehet optimalizálsra gondolni, csak kérdés, mennyi idõt tölt a lemez a rendszer- és programfile-ok kezelésével, és mennyit a swappel. Mert olvasófej csak egy van, neki kell kiszolgálni minden kérést.

Nem tudom, honnan számolja ki, hogy hová kell pozícionálni. gondolom, nem olyan béna, hogy mindig kimegy a szélére, és onnan számol befelé. Mert ekkor tényleg a kinti adatrész elérése lenne a leggyorsabb.

Viszont én tartom olyan intelligensnek a vezérlõchipet, hogy tudja, hol tart most, megkapja az új pozíciót, és õ „találja ki”, merre kell mozdulnia. Ebben az esetben az lenne a jó taktika, ha a swap a rendszer mellett lenne.

kerestem…

Hol olvastad? Kíváncsivá tettél.
Egyébként nem igaz. Igazából ennek a gyorsasága a merevlemeztõl függ.
[align=right][snapback]143408[/snapback][/align]