- This topic has 114 hozzászólás, 17 résztvevő, and was last updated 18 years, 1 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
LCoder wrote:Anno írtam bmp-t kezelő progit Turbo C-ben még DOS alatt, (képújság szoftver önkormányzatnak a helyi TV-re, volt szerkesztő és megjelenítő része is és windows-os bmp-ket is meg tudott jeleníteni, sőt ha jól emlékszem még bmp-t rajzolni is lehetett vele DOS alatt) nem volt az annyira nagy varázsolás…
Jójó, de nem arról van szó, hogy a beépített fgvket használod, hanem hogy nulláról megírod.
LCoder wrote:Anno írtam bmp-t kezelő progit Turbo C-ben még DOS alatt, (képújság szoftver önkormányzatnak a helyi TV-re, volt szerkesztő és megjelenítő része is és windows-os bmp-ket is meg tudott jeleníteni, sőt ha jól emlékszem még bmp-t rajzolni is lehetett vele DOS alatt) nem volt az annyira nagy varázsolás…Jójó, de nem arról van szó, hogy a beépített fgvket használod, hanem hogy nulláról megírod.
xcut wrote:Jójó, de nem arról van szó, hogy a beépített fgvket használod, hanem hogy nulláról megírod.A Turbo C-ben nem sűrűn van erre beépített függvény. Ráadásul a BGI-t is megkerültem, a jó öreg MCGA-s grafikus módot használtam (320x200x256, ma picit hülyén nézne ki, de a 90-es évek elején még elment :)).
Őszintén szólva nem sokra emlékszem, az elején volt bár byte infó úgy mint szélesség, magasság, színmélység meg ilyesmi, aztán a paletta, utána pedig szépen folyamatosan az egyes pixelek indexei a palettán belül, igazából leírásom nem nagyon volt róla, így saját magamnak kellett felderíteni, mindenesetre működött a dolog.xcut wrote:Jójó, de nem arról van szó, hogy a beépített fgvket használod, hanem hogy nulláról megírod.A Turbo C-ben nem sűrűn van erre beépített függvény. Ráadásul a BGI-t is megkerültem, a jó öreg MCGA-s grafikus módot használtam (320x200x256, ma picit hülyén nézne ki, de a 90-es évek elején még elment :)).
Őszintén szólva nem sokra emlékszem, az elején volt bár byte infó úgy mint szélesség, magasság, színmélység meg ilyesmi, aztán a paletta, utána pedig szépen folyamatosan az egyes pixelek indexei a palettán belül, igazából leírásom nem nagyon volt róla, így saját magamnak kellett felderíteni, mindenesetre működött a dolog.LCoder wrote:Macskajancsi wrote:LCoder wrote:… a linux már így is teli van különféle technológiák illegális használatával (lásd Pl. SAMBA).Erről valami bővebbet esetleg? Vagy megint vagdalkozol valamivel? Vagyemlékszel ezzel kapcsolatban valamire az SCO-féle szabadalmifenyegetések kapcsán?
KONKRÉTUMOKAT!Pötyögd be szépen a gugliba a samba microsoft patents szavakat és olvasgass.Az hogy a M$ nem lép ez ügyben (pont mivel a linux elleni fellépésselvalószínűleg többet veszítene a népszerűségéből mint amit a linux ártneki a piacon) nem jelenti azt hogy nem is tudna mibe belekötni.
LCoder !
A gúgli azt hoz ki amit éppen talál, vagy ahogy éppen keresel vele.
Úgy tűnik lila gőzöd sincs, mi a SAMBA története, továbbá a Linux szakmai köröket
illegális használattal, lopással igaztalan módon vádolod,rágalmazod, ócsárolod,
egy szóval gyalázatos amit művelsz.
Hiteles forrás általában nem mindig az interneten található, egy kis okulás céljából
olvasd el a következő ide vágó idézeteket, részleteket.
Hitelesség céljából megadom a pontos címét, kiadóját az idézett irodalomnak:
” ROBERT ECKSTEIN
DAVID COLLIER-BROWN
PETER KELLY
SambaKOSSUTH KIADÓ
A FORDÍTÁS AZ ALÁBBI KIADÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT
ROBERT ECKSTEIN, DAVID COLLIER-BROWN, PETER KELLY
USING SAMBA
O’REILLY & ASSOCIATES, INC.,
101 MORRIS STREET, SEBASTOPOL, CA 95472, USALEKTORÁLTÁK
A LINUX MAGYARORSZÁG KFT. MUNKATÁRSAI
SZAKMAI VEZETŐ HALUSKA GYÖRGYISBN 963 09 4252 6
© O’REILLY & ASSOCIATES, INC., 2001. ALL RIGHTS RESERVED
© KOSSUTH KIADÓ 2001Hiányos ismereteid kihézagolására pár sorban a SAMBA-ról :
„• A Samba szabad szoftver. A Sambának kereskedelmi forgalomban kapható változatai
is léteznek, amelyek leutánozzák a Samba képességeit, és meglehetősen drágák. A
Samba e programok alternatívájaként használható, és jelentősen csökkenti a kiadásain-
kat. A Samba a GNU General Public License (GPL) szabályai szerint terjeszthető, és a
szerzői Open Source (nyílt forráskódú) szoftvernek szánják. Más szavakkal ez azt jelen-
ti, hogy szabadon letölthetők mind az alkalmazásai, mind a forráskódjai, sőt, akinek
kedve van hozzá, tovább is fejlesztheti az eredeti Samba programokat.A Samba Andrew Tridgell szellemi gyermeke, aki jelenleg a Samba fejlesztői csoport veze-
tője az ausztráliai Canberrában. A projekt 1991-ben indult el, amikor Andrew a helyi háló-
zatához olyan fájlkiszolgáló programot készített, ami a Digital Pathworks bármelyik DEC
protokollját támogatta. Abban az időben azonban nem tudhatta, hogy a későbbiek során
ebből alakul ki az SMB protokoll. Néhány évvel ezután bővítette a testre szabott kiszolgá-
lóját, és SMB Server néven terjeszteni kezdte az interneten a termékét. Andrew azonban
nem tarthatta meg ezt a nevet – időközben ugyanis már egy másik cég termékének neve
lett –, ezért megpróbálkozott az alábbi Unix átnevezési kísérlettel:
grep -i ’s. *m. *b’ /usr/dict/words
Az erre érkezett válasz ez volt:
salmonberry
samba
sawtimber
scrable
A legjobban a ,,Samba” név tetszett.Mi a Samba?
A Samba olyan Unix alkalmazások gyűjteménye, amelyek az SMB (Server Message Block
= kiszolgálói üzenetblokk) protokollt használják. Számos operációs rendszer, köztük a
Windows és az OS/2 ezt az SMB protokollt használja az ügyfél–kiszolgáló típusú hálóza-
tokban. Azzal, hogy a Samba támogatja ezt a protokollt, lehetővé teszi, hogy munkába
álljanak a Unix kiszolgálók, és ugyanazt a hálózati protokollt használják, mint amit a Micro-
soft Windows alkalmazások. Így egy Sambával felszerelt Unix gép álcázott kiszolgálóként
jelenhet meg az Ön Microsoft hálózatában, és a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
(..)”Te a fentiekhez képest pedig kijelented, hogy a SAMBA-t kvázi „ellopta”a Linux-közösség. Ezek után már csak az a kérdés, milyen ember vagy ?
Még is mi féle ember az, aki azt a közösséget rágalmazza, ócsárolja, gyalázza
(nem is egyszer az elmúlt hónapban) úgy hogy még nem is igaz amit írsz,
amely közösségnek állítólagosan még „”tagja(?)”” is vagy ?
Az ilyen emberre szokták azt mondani, hogy áruló.Jó ideig nem volt időm fórumozni, de ezen „hozzászólásod”-már ha ezt annak lehet nevezni-
kissé oly mértékben ocsmány és undorító, hogy visszanézve korábbi „hozzászólásaidat”
úgy gondolom nincs semmi keresni valód közöttünk, és egyet értek Macskajancsi korábbi
véleményével, mely szerint :
„Qrvára unom, ahogy idejársz erre a fórumra hangulatot kelteni a linux ELLEN.
Egyszer ugyan már leírtam, de megteszem még egyszer:
A linuxforum.hu célja: egymás segítése a linux-szal kapcsolatban felmerült problémák
megoldásában.”
LCoder wrote:Macskajancsi wrote:LCoder wrote:… a linux már így is teli van különféle technológiák illegális használatával (lásd Pl. SAMBA).Erről valami bővebbet esetleg? Vagy megint vagdalkozol valamivel? Vagyemlékszel ezzel kapcsolatban valamire az SCO-féle szabadalmifenyegetések kapcsán?
KONKRÉTUMOKAT!Pötyögd be szépen a gugliba a samba microsoft patents szavakat és olvasgass.Az hogy a M$ nem lép ez ügyben (pont mivel a linux elleni fellépésselvalószínűleg többet veszítene a népszerűségéből mint amit a linux ártneki a piacon) nem jelenti azt hogy nem is tudna mibe belekötni.
LCoder !
A gúgli azt hoz ki amit éppen talál, vagy ahogy éppen keresel vele.
Úgy tűnik lila gőzöd sincs, mi a SAMBA története, továbbá a Linux szakmai köröket
illegális használattal, lopással igaztalan módon vádolod,rágalmazod, ócsárolod,
egy szóval gyalázatos amit művelsz.
Hiteles forrás általában nem mindig az interneten található, egy kis okulás céljából
olvasd el a következő ide vágó idézeteket, részleteket.
Hitelesség céljából megadom a pontos címét, kiadóját az idézett irodalomnak:
” ROBERT ECKSTEIN
DAVID COLLIER-BROWN
PETER KELLY
SambaKOSSUTH KIADÓ
A FORDÍTÁS AZ ALÁBBI KIADÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT
ROBERT ECKSTEIN, DAVID COLLIER-BROWN, PETER KELLY
USING SAMBA
O’REILLY & ASSOCIATES, INC.,
101 MORRIS STREET, SEBASTOPOL, CA 95472, USALEKTORÁLTÁK
A LINUX MAGYARORSZÁG KFT. MUNKATÁRSAI
SZAKMAI VEZETŐ HALUSKA GYÖRGYISBN 963 09 4252 6
© O’REILLY & ASSOCIATES, INC., 2001. ALL RIGHTS RESERVED
© KOSSUTH KIADÓ 2001Hiányos ismereteid kihézagolására pár sorban a SAMBA-ról :
„• A Samba szabad szoftver. A Sambának kereskedelmi forgalomban kapható változatai
is léteznek, amelyek leutánozzák a Samba képességeit, és meglehetősen drágák. A
Samba e programok alternatívájaként használható, és jelentősen csökkenti a kiadásain-
kat. A Samba a GNU General Public License (GPL) szabályai szerint terjeszthető, és a
szerzői Open Source (nyílt forráskódú) szoftvernek szánják. Más szavakkal ez azt jelen-
ti, hogy szabadon letölthetők mind az alkalmazásai, mind a forráskódjai, sőt, akinek
kedve van hozzá, tovább is fejlesztheti az eredeti Samba programokat.A Samba Andrew Tridgell szellemi gyermeke, aki jelenleg a Samba fejlesztői csoport veze-
tője az ausztráliai Canberrában. A projekt 1991-ben indult el, amikor Andrew a helyi háló-
zatához olyan fájlkiszolgáló programot készített, ami a Digital Pathworks bármelyik DEC
protokollját támogatta. Abban az időben azonban nem tudhatta, hogy a későbbiek során
ebből alakul ki az SMB protokoll. Néhány évvel ezután bővítette a testre szabott kiszolgá-
lóját, és SMB Server néven terjeszteni kezdte az interneten a termékét. Andrew azonban
nem tarthatta meg ezt a nevet – időközben ugyanis már egy másik cég termékének neve
lett –, ezért megpróbálkozott az alábbi Unix átnevezési kísérlettel:
grep -i ’s. *m. *b’ /usr/dict/words
Az erre érkezett válasz ez volt:
salmonberry
samba
sawtimber
scrable
A legjobban a ,,Samba” név tetszett.Mi a Samba?
A Samba olyan Unix alkalmazások gyűjteménye, amelyek az SMB (Server Message Block
= kiszolgálói üzenetblokk) protokollt használják. Számos operációs rendszer, köztük a
Windows és az OS/2 ezt az SMB protokollt használja az ügyfél–kiszolgáló típusú hálóza-
tokban. Azzal, hogy a Samba támogatja ezt a protokollt, lehetővé teszi, hogy munkába
álljanak a Unix kiszolgálók, és ugyanazt a hálózati protokollt használják, mint amit a Micro-
soft Windows alkalmazások. Így egy Sambával felszerelt Unix gép álcázott kiszolgálóként
jelenhet meg az Ön Microsoft hálózatában, és a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
(..)”Te a fentiekhez képest pedig kijelented, hogy a SAMBA-t kvázi „ellopta”a Linux-közösség. Ezek után már csak az a kérdés, milyen ember vagy ?
Még is mi féle ember az, aki azt a közösséget rágalmazza, ócsárolja, gyalázza
(nem is egyszer az elmúlt hónapban) úgy hogy még nem is igaz amit írsz,
amely közösségnek állítólagosan még „”tagja(?)”” is vagy ?
Az ilyen emberre szokták azt mondani, hogy áruló.Jó ideig nem volt időm fórumozni, de ezen „hozzászólásod”-már ha ezt annak lehet nevezni-
kissé oly mértékben ocsmány és undorító, hogy visszanézve korábbi „hozzászólásaidat”
úgy gondolom nincs semmi keresni valód közöttünk, és egyet értek Macskajancsi korábbi
véleményével, mely szerint :
„Qrvára unom, ahogy idejársz erre a fórumra hangulatot kelteni a linux ELLEN.
Egyszer ugyan már leírtam, de megteszem még egyszer:
A linuxforum.hu célja: egymás segítése a linux-szal kapcsolatban felmerült problémák
megoldásában.”
Igazat adok, hogy akár szándékosan, akár véletlenül történik, már mégsem kellene a Linux közösséget lopással, vagy törvénytelenséggel vádolni senkinek sem. Aki ez alapján dönt a Linux mellett vagy ellene, mondjuk az meg is érdemli. Nagyon sokat tesztek olyankor a Linuxért szerintem, amikor az ilyen igaztalan vádakat szépen érvekkel, adatokkal megdöntitek. Javaslom továbbra is ezt tegye akinek vannak érveik a jövőben, mert aki járatlan a Linuxozásban és elolvassa a higgadtan leírt cáfolatokat, annak ha van egy csepp esze azonnal leesik mit kell a jövőben használnia. Az is igaz, hogy nem lehet minden nap azzal idejönni, hogy na ma is mit kell megcáfolni.
Igazat adok, hogy akár szándékosan, akár véletlenül történik, már mégsem kellene a Linux közösséget lopással, vagy törvénytelenséggel vádolni senkinek sem. Aki ez alapján dönt a Linux mellett vagy ellene, mondjuk az meg is érdemli. Nagyon sokat tesztek olyankor a Linuxért szerintem, amikor az ilyen igaztalan vádakat szépen érvekkel, adatokkal megdöntitek. Javaslom továbbra is ezt tegye akinek vannak érveik a jövőben, mert aki járatlan a Linuxozásban és elolvassa a higgadtan leírt cáfolatokat, annak ha van egy csepp esze azonnal leesik mit kell a jövőben használnia. Az is igaz, hogy nem lehet minden nap azzal idejönni, hogy na ma is mit kell megcáfolni.
zoltan22 wrote:A cikkre ra se neztem, de nekem ez az egesz a halloween-dokumentumokat juttatja eszembe.Nekem is. Csodálom, hogy más nem asszociált erre, sőt az open xml topikban, ahol forrásokat is megjelöltem, senki sem reagált rá.
Emlékeztetőül:
While discussing ways of competing with open source, DocumentIsuggests that one reason that open source projects have been able toenter the market for serversis the use of standardised protocols. It then suggests that this can bestopped by „extending these protocols and developing new protocols”and”de-commoditize protocols & applications.” This policy has beennicknamed „embrace, extend, extinguish„.
Az idézet a wikipedia „Halloween documents”oldaláról származik. A M$ üzletpolitikájához tartozik, kilenc éve már nyilvánosan is. A „embrace, extend, extinguish” szócikk pontosan eme „technológiát” írja le.
A M$ ismét új szabványt kíván bevezetni…
zoltan22 wrote:A cikkre ra se neztem, de nekem ez az egesz a halloween-dokumentumokat juttatja eszembe.Nekem is. Csodálom, hogy más nem asszociált erre, sőt az open xml topikban, ahol forrásokat is megjelöltem, senki sem reagált rá.
Emlékeztetőül:
While discussing ways of competing with open source, DocumentIsuggests that one reason that open source projects have been able toenter the market for serversis the use of standardised protocols. It then suggests that this can bestopped by „extending these protocols and developing new protocols”and”de-commoditize protocols & applications.” This policy has beennicknamed „embrace, extend, extinguish„.
Az idézet a wikipedia „Halloween documents”oldaláról származik. A M$ üzletpolitikájához tartozik, kilenc éve már nyilvánosan is. A „embrace, extend, extinguish” szócikk pontosan eme „technológiát” írja le.
A M$ ismét új szabványt kíván bevezetni…
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz