- This topic has 172 hozzászólás, 13 résztvevő, and was last updated 18 years, 3 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
„Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját”
Mintha nem ez lenne az igaz… (a részedről elterelés)„Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam”
Én olvasok m$ jelentéseket is, (de apple-t is), mert érdekel.„Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.”
A java gyorsabb. (Főként a memória-kezeléséből adódóan.) És nem elég, hogy gyorsabb, de biztonságosabbá is teszi.„Az újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.”
windózról:
Sajnos nem elég ritkábban…
linukszról:
Igen a épp a múltkor szívtam a fogam, hogy egyszer újra kellett indítani, szégyenszemre- épp meg is jegyeztem, hogy a végén még windóz lesz belőle.„Viszont ha ez így van akkor nem tudom hogy az általam ismert
„Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját”
Mintha nem ez lenne az igaz… (a részedről elterelés)„Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam”
Én olvasok m$ jelentéseket is, (de apple-t is), mert érdekel.„Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.”
A java gyorsabb. (Főként a memória-kezeléséből adódóan.) És nem elég, hogy gyorsabb, de biztonságosabbá is teszi.„Az újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.”
windózról:
Sajnos nem elég ritkábban…
linukszról:
Igen a épp a múltkor szívtam a fogam, hogy egyszer újra kellett indítani, szégyenszemre- épp meg is jegyeztem, hogy a végén még windóz lesz belőle.„Viszont ha ez így van akkor nem tudom hogy az általam ismert
„AutoCAD”
Még egy példa „felhasználóbarát” balf-ágokra.
(Áll. esc nyomogatása, nyomtatási idétlenségek stb.)
Nem csoda, hogy komoly helyeken pro/e-t használnak, nem ezt a sz@rt.„AutoCAD”
Még egy példa „felhasználóbarát” balf-ágokra.
(Áll. esc nyomogatása, nyomtatási idétlenségek stb.)
Nem csoda, hogy komoly helyeken pro/e-t használnak, nem ezt a sz@rt.sakkmesterke wrote:Figyelj Lcoder, miért baj az hogy csak 5%-a felhsználóknak használ Linuxot? Versenyzünk talán valakivel, hogy ezt mondjuk 10%ra emeljük? Es mi valtozik ha lesz ilyen környezet? Az AutoDesk vagy az Adobe majd ingyen fogja talán biztositani az AutoCAD-et vagy a CS2-t, mert csak .NET? A Linux eddig sem halt meg, miért halna meg épp most?Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni, méghozzá ennek jelentős része egy egyszeri kiadás, amit aztán el lehet osztani N részre ahol N a potenciális felhasználók száma. És N minél kisebb annál kevésbé éri meg neked betenni azt a bizonyos egyszeri kiadást hogy a cuccod linux kompatiblis legyen (és ami persze nem is annyira egyszeri linuxon ha a disztribek számát és az azon belüli konfigurálási lehetőségeket tekintjük ami mind egy-egy potenciális rémálom a support számára).
sakkmesterke wrote:Figyelj Lcoder, miért baj az hogy csak 5%-a felhsználóknak használ Linuxot? Versenyzünk talán valakivel, hogy ezt mondjuk 10%ra emeljük? Es mi valtozik ha lesz ilyen környezet? Az AutoDesk vagy az Adobe majd ingyen fogja talán biztositani az AutoCAD-et vagy a CS2-t, mert csak .NET? A Linux eddig sem halt meg, miért halna meg épp most?Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni, méghozzá ennek jelentős része egy egyszeri kiadás, amit aztán el lehet osztani N részre ahol N a potenciális felhasználók száma. És N minél kisebb annál kevésbé éri meg neked betenni azt a bizonyos egyszeri kiadást hogy a cuccod linux kompatiblis legyen (és ami persze nem is annyira egyszeri linuxon ha a disztribek számát és az azon belüli konfigurálási lehetőségeket tekintjük ami mind egy-egy potenciális rémálom a support számára).
„Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni”
Érdekes, hogy egyes esetben/cégeknek (melyek lefölözik a hasznot) a „mezítlábas” sw fejlesztők ingyen dolgoznak (állításod szerint), másokban meg nem. 🙂
Hogy kiszúrnak egyesekkel ezek a „mezítlábasok”.„Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni”
Érdekes, hogy egyes esetben/cégeknek (melyek lefölözik a hasznot) a „mezítlábas” sw fejlesztők ingyen dolgoznak (állításod szerint), másokban meg nem. 🙂
Hogy kiszúrnak egyesekkel ezek a „mezítlábasok”.vizsla wrote:„Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját”
Mintha nem ez lenne az igaz… (a részedről elterelés)Bocs, de te hoztad fel, én csak lecsaptam a magas labdát 😉
vizsla wrote:„Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam”
Én olvasok m$ jelentéseket is, (de apple-t is), mert érdekel.Ja, amikor az embernek van ideje jelentéseket olvasgatni…
vizsla wrote:„Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.”
A java gyorsabb. (Főként a memória-kezeléséből adódóan.) És nem elég, hogy gyorsabb, de biztonságosabbá is teszi.A .NET-nél talán gyorsabb picivel, de a C++-nál biztosan nem. Nézz körbe picit a neten sebességtesztekért…
vizsla wrote:„Az újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.”
windózról:
Sajnos nem elég ritkábban…Ebben egyetértek.
vizsla wrote:Igen a épp a múltkor szívtam a fogam, hogy egyszer újra kellett indítani, szégyenszemre- épp meg is jegyeztem, hogy a végén még windóz lesz belőle.Kellett ott többször is. De tény hogy a M$-nek még van hova fejlődnie ezen a téren, különösen az automatikus update utáni újraindítások idegesítőek.
vizsla wrote:„De a windows elég vígan el lenne 16 bites kód nélkül”
Szerintem is… ennekpraktikusságidirekt keresztbetevési okai lehetnek.
Márt csak azért is, mert a 16 bites programoknak a windóz „emulál”.Ilyenről sem tudok. 2004-ig a M$-nak még csak virtualizációs techonlógiája sem volt, így aztán nehezen emulálhatott volna. Másrészt a keresztbetevést sem igazán értem: kinek is tenne keresztbe ? A vmware elég jól megoldotta a kérdést, a QEmu-nak és a Bochs-nak sem nagyon volt ezzel baja, sőt még az olyan kis szutykok mint a DosBox is vígan megbirkóztak a feladattal (bár neki a 32 bites módra váltással viszont voltak gondjai amíg el nem kezdte használni ő is a QEmu-t). Szvsz ez összesküvéselmélet.
vizsla wrote:„Vagy még annyit sem. Ha kicsit is ismernéd a BIOS-t, de sem igen vitatkoznál ezzel.”
Hihetetlen ez a windóz fan magatartásod. :))))
Mivan pl. azzal, hogy egy „nagy” merevlemezt az xp csak bios frissítés után lét teljes egésszében, amíg linuksz alatt kényelmesen kezelheted az egészet.
[quote]
A merevlemezek geometriai infóit a BIOS-ból veszi. De vegyél elő egy PC BIOS funkció listát és filózz el picit azon hogy mennyire lenne gyors az XP ha ezen keresztül kezelné a merevlemezeket. Ne vicceljünk…vizsla wrote:„Persze, mindenki hülye aki mindenféle egységes HIG-et próbál egy-egy oprendszernek adni”
Megint eltereled a szót, és nem arra adsz választ, hogy egy teljesen eltérő funkcionalitású és kinézetű windóz program miért jobban átjátható, mint egy azonos funkcionalitású gtk/qt.Dehogy terelem. A HIG a Human Interface Guide az ami megmondja hogy hogyan kell nagyjából kinéznie egy programnak, milyenek a dialógus ablakok, hogy néz ki egy button, stb. Ez jó esetben oprendszer szinten hasonló. Ettől persze a user nem fog egy 3D-s tervezőprogramot kapásból használni egy könyvelőprogi után, de legalább azt tudja hogy ha megjelenik az orra előtt egy ablak hogy ez itt egy nyomógomb, ez itt egy checkbox, a fájl megnyitásánál hogy tudok egy szintet feljebb lépni, stb. Ez neked vagy nekem nem gond mert millió különféle rendszert ismerünk, de Átlag Jucikának bizony az. És én pont ezért nem nagyon rajongok a Vistában megjelenő xaml alapú cuccokért sem amik picit meg fogják kavarni a dolgokat ezen a téren.
vizsla wrote:Arra sem reagálsz, hogy van windóz alatt ugyanúgy teljesen más kinézetű cucc, mint linux alatt qt, vagy gtk.Dehogynem. Minden valamirevaló platformon el tudsz térni a rendszer HIG-től (különben elég fura kinézetű játékprogik lennének) de ha nem vagy teljesen hülye akkor nem csinálsz ilyet. Linux alatt viszont vagy Gnome vagy KDE HIG-et használsz, és a kettő eléggé el tud térni.
vizsla wrote:Miért, te minek nevezel olyan dolgokat, hogy fogunk egy bitkép formátumot, jól összekeverjük a biteket (azon kívül, hogy értelmetlen baromság), vagy hirtelen kitaláljuk a bill-tel való böngészőkezelést (leszabadalmaztatjuk), vagy úttöröként kitaláljuk az iconview-t stb, amikor azok már léteznek. Szerintem lopásnak, csalásnak, ámításnak, félrevezetésnek.Ja. Vagy amikor linuxon „feltaláljuk” az ACL alapú jogosultságkezelést linux alatt, vagy amikor megcsináljuk az ogg vorbist mp3 helyett, vagy a png-t jpeg/gif helyett, stb.
vizsla wrote:„Ez azért a driver / hardver gyártójától is függhet.”
Nem, nem függhet, bármilyen nyomtatót, scannert, egyéb ipari gépet ugyanabba az usb-be kell dugni. (Vagy kézzel átállítgatni… ami szerintem ugyanolyan szívás, mintha linuksz alatt állítanád be.)Az hogy az USB-be bedugtad a cuccost még édeskevés. Először is, van az USB interfésznek is egy drivere (jó esetben benne a kernelben, rossz esetben telepíteni kell). Aztán ha látja a gép az USB-n keresztül a vasat, akkor kell egy driver ami kommunikál vele – onnantól kezdve hogy észreveszi hogy feldugtad rá, el kell kezdeni kommunikálni, a másik oldalon pedig az adott vasra jellemző interfészt kell produkálni az oprendszer felé. Ezt van olyan cég ami rohadt jól megoldja, és van olyan ami nem. Amúgy ez linux alatt is igaz – van olyan USB-s vas ami királyul megy, van olyan ami sehogy. Ráadásul az USB fizikailag is tud szar lenni, nekem már adat is veszett el roszul csatlakozó USB-s pendrive miatt (ráadásul pont linuxon).
vizsla wrote:„CD/DVD olvasó a lemezcsere után csak némi szemetet mutatott fájlnevek helyett”
Én is láttam windóws alatt és sz@r volt a lemez.Csakhogy itt teljesen jó volt a lemez.
vizsla wrote:„ezen csak a reboot segített”
Ezen meg megint csak röhögnöm kell… mégha windóz lenne.Minden Mandrake megcsinálta, úgy 9.0-tól 10.1-ig, méghozzá elég rendszeresen (de lehet hogy korábban is), szvsz az automount volt elkúrva, ha azt kikapcsolatad akkor jó volt a helyzet.
vizsla wrote:„Nem igazán. Az egyes disztribek mégiscsak linuxok valahol”
Ez baromság! Ha van egy autogyárad, akkor neked piros autót kell gyártanod, mint a szomszéd autogyár – ugyanolyan alakkal, ugyanolyan motorral…De legalábbis hülyén hangzik amikor a kék opelesek szidják a piros opeleseket 😉
vizsla wrote:„Azért a windows alatt is van szabványos installer csomág”
Amit – gondolom – persze csak akkor használhatsz, ha tejelsz a m$-nak.
De mindegy is, mert mindenki azt használ, amit akar.
Megint nem fogom megérteni, hogy sz egyszeregy miért praktikusabb windóws alatt, amikor pont ugyanolyan. (Megint, egyesek egyenlőbbek.)Már bocsi, de te írtad hogy mekkora fos a M$ mert neki nincs egységes install csomagja. Én meg bátorkodtam megjegyezni hogy de bizony van. Kik is az egyenlőbbek ? 😉
vizsla wrote:„kismillió progi van linuxra amit az adott disztribre csak forrásból tehetsz fel.”
Windóz alatt is. Megint, egyesek egyenlőbbek esete.
Miért rosszabb a forrás linuksz alatt?Bármelyik distrib leforgathat bármilyen csomagot linuxra?Megint olyasmit adsz a számba amit nem mondtam. Ez arra volt példa hogy linux alatt sem minden az egységes szent csomagkezelőn keresztül megy fel ami gondoskodik a fájldalommentes uninstallról is. De ez nem jelenti azt hogy ugyanez windowson nem probléma.
vizsla wrote:Sőt linuksz disztribek azért tartalmaznak fejlesztői eszközöket, a windóz nem igazán… tehát ha van egy forrásod azt linux alá feltenni könnyebb is, mint windóws alá.Viszont ha windows alatt csinálsz egy exe-t az 99%-os eséllyel 10 év múlva is futni fog minden windowson, legalábbis x86-on. Ugyanezt linux alatt már nem mondhatod el: egy Mandriva 10.2-re fordított csomagot elég macerás feltenni 10.1-re, mivel 100 olyan kis lib lesz ami miatt függőségi problémáid lesznek, és ha force-szal felrakod akkor sem fog elindulni mert neki az xx.yy.zz lib kell és nem az eggyel előző verzió. Ha pedig felrakod a 100 kicsi libedet akkor 500 másik már fenn lévő proginak lesz ugyanilyen problémája.
vizsla wrote:Összefoglalva nem olyan egyszerű ez a melyik jobb kérdés.
(És még az osx-et éppen, hogy csak érintettem.)Persze hogy nem egyszerű.
vizsla wrote:„Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját”
Mintha nem ez lenne az igaz… (a részedről elterelés)Bocs, de te hoztad fel, én csak lecsaptam a magas labdát 😉
vizsla wrote:„Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam”
Én olvasok m$ jelentéseket is, (de apple-t is), mert érdekel.Ja, amikor az embernek van ideje jelentéseket olvasgatni…
vizsla wrote:„Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.”
A java gyorsabb. (Főként a memória-kezeléséből adódóan.) És nem elég, hogy gyorsabb, de biztonságosabbá is teszi.A .NET-nél talán gyorsabb picivel, de a C++-nál biztosan nem. Nézz körbe picit a neten sebességtesztekért…
vizsla wrote:„Az újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.”
windózról:
Sajnos nem elég ritkábban…Ebben egyetértek.
vizsla wrote:Igen a épp a múltkor szívtam a fogam, hogy egyszer újra kellett indítani, szégyenszemre- épp meg is jegyeztem, hogy a végén még windóz lesz belőle.Kellett ott többször is. De tény hogy a M$-nek még van hova fejlődnie ezen a téren, különösen az automatikus update utáni újraindítások idegesítőek.
vizsla wrote:„De a windows elég vígan el lenne 16 bites kód nélkül”
Szerintem is… ennekpraktikusságidirekt keresztbetevési okai lehetnek.
Márt csak azért is, mert a 16 bites programoknak a windóz „emulál”.Ilyenről sem tudok. 2004-ig a M$-nak még csak virtualizációs techonlógiája sem volt, így aztán nehezen emulálhatott volna. Másrészt a keresztbetevést sem igazán értem: kinek is tenne keresztbe ? A vmware elég jól megoldotta a kérdést, a QEmu-nak és a Bochs-nak sem nagyon volt ezzel baja, sőt még az olyan kis szutykok mint a DosBox is vígan megbirkóztak a feladattal (bár neki a 32 bites módra váltással viszont voltak gondjai amíg el nem kezdte használni ő is a QEmu-t). Szvsz ez összesküvéselmélet.
vizsla wrote:„Vagy még annyit sem. Ha kicsit is ismernéd a BIOS-t, de sem igen vitatkoznál ezzel.”
Hihetetlen ez a windóz fan magatartásod. :))))
Mivan pl. azzal, hogy egy „nagy” merevlemezt az xp csak bios frissítés után lét teljes egésszében, amíg linuksz alatt kényelmesen kezelheted az egészet.
[quote]
A merevlemezek geometriai infóit a BIOS-ból veszi. De vegyél elő egy PC BIOS funkció listát és filózz el picit azon hogy mennyire lenne gyors az XP ha ezen keresztül kezelné a merevlemezeket. Ne vicceljünk…vizsla wrote:„Persze, mindenki hülye aki mindenféle egységes HIG-et próbál egy-egy oprendszernek adni”
Megint eltereled a szót, és nem arra adsz választ, hogy egy teljesen eltérő funkcionalitású és kinézetű windóz program miért jobban átjátható, mint egy azonos funkcionalitású gtk/qt.Dehogy terelem. A HIG a Human Interface Guide az ami megmondja hogy hogyan kell nagyjából kinéznie egy programnak, milyenek a dialógus ablakok, hogy néz ki egy button, stb. Ez jó esetben oprendszer szinten hasonló. Ettől persze a user nem fog egy 3D-s tervezőprogramot kapásból használni egy könyvelőprogi után, de legalább azt tudja hogy ha megjelenik az orra előtt egy ablak hogy ez itt egy nyomógomb, ez itt egy checkbox, a fájl megnyitásánál hogy tudok egy szintet feljebb lépni, stb. Ez neked vagy nekem nem gond mert millió különféle rendszert ismerünk, de Átlag Jucikának bizony az. És én pont ezért nem nagyon rajongok a Vistában megjelenő xaml alapú cuccokért sem amik picit meg fogják kavarni a dolgokat ezen a téren.
vizsla wrote:Arra sem reagálsz, hogy van windóz alatt ugyanúgy teljesen más kinézetű cucc, mint linux alatt qt, vagy gtk.Dehogynem. Minden valamirevaló platformon el tudsz térni a rendszer HIG-től (különben elég fura kinézetű játékprogik lennének) de ha nem vagy teljesen hülye akkor nem csinálsz ilyet. Linux alatt viszont vagy Gnome vagy KDE HIG-et használsz, és a kettő eléggé el tud térni.
vizsla wrote:Miért, te minek nevezel olyan dolgokat, hogy fogunk egy bitkép formátumot, jól összekeverjük a biteket (azon kívül, hogy értelmetlen baromság), vagy hirtelen kitaláljuk a bill-tel való böngészőkezelést (leszabadalmaztatjuk), vagy úttöröként kitaláljuk az iconview-t stb, amikor azok már léteznek. Szerintem lopásnak, csalásnak, ámításnak, félrevezetésnek.Ja. Vagy amikor linuxon „feltaláljuk” az ACL alapú jogosultságkezelést linux alatt, vagy amikor megcsináljuk az ogg vorbist mp3 helyett, vagy a png-t jpeg/gif helyett, stb.
vizsla wrote:„Ez azért a driver / hardver gyártójától is függhet.”
Nem, nem függhet, bármilyen nyomtatót, scannert, egyéb ipari gépet ugyanabba az usb-be kell dugni. (Vagy kézzel átállítgatni… ami szerintem ugyanolyan szívás, mintha linuksz alatt állítanád be.)Az hogy az USB-be bedugtad a cuccost még édeskevés. Először is, van az USB interfésznek is egy drivere (jó esetben benne a kernelben, rossz esetben telepíteni kell). Aztán ha látja a gép az USB-n keresztül a vasat, akkor kell egy driver ami kommunikál vele – onnantól kezdve hogy észreveszi hogy feldugtad rá, el kell kezdeni kommunikálni, a másik oldalon pedig az adott vasra jellemző interfészt kell produkálni az oprendszer felé. Ezt van olyan cég ami rohadt jól megoldja, és van olyan ami nem. Amúgy ez linux alatt is igaz – van olyan USB-s vas ami királyul megy, van olyan ami sehogy. Ráadásul az USB fizikailag is tud szar lenni, nekem már adat is veszett el roszul csatlakozó USB-s pendrive miatt (ráadásul pont linuxon).
vizsla wrote:„CD/DVD olvasó a lemezcsere után csak némi szemetet mutatott fájlnevek helyett”
Én is láttam windóws alatt és sz@r volt a lemez.Csakhogy itt teljesen jó volt a lemez.
vizsla wrote:„ezen csak a reboot segített”
Ezen meg megint csak röhögnöm kell… mégha windóz lenne.Minden Mandrake megcsinálta, úgy 9.0-tól 10.1-ig, méghozzá elég rendszeresen (de lehet hogy korábban is), szvsz az automount volt elkúrva, ha azt kikapcsolatad akkor jó volt a helyzet.
vizsla wrote:„Nem igazán. Az egyes disztribek mégiscsak linuxok valahol”
Ez baromság! Ha van egy autogyárad, akkor neked piros autót kell gyártanod, mint a szomszéd autogyár – ugyanolyan alakkal, ugyanolyan motorral…De legalábbis hülyén hangzik amikor a kék opelesek szidják a piros opeleseket 😉
vizsla wrote:„Azért a windows alatt is van szabványos installer csomág”
Amit – gondolom – persze csak akkor használhatsz, ha tejelsz a m$-nak.
De mindegy is, mert mindenki azt használ, amit akar.
Megint nem fogom megérteni, hogy sz egyszeregy miért praktikusabb windóws alatt, amikor pont ugyanolyan. (Megint, egyesek egyenlőbbek.)Már bocsi, de te írtad hogy mekkora fos a M$ mert neki nincs egységes install csomagja. Én meg bátorkodtam megjegyezni hogy de bizony van. Kik is az egyenlőbbek ? 😉
vizsla wrote:„kismillió progi van linuxra amit az adott disztribre csak forrásból tehetsz fel.”
Windóz alatt is. Megint, egyesek egyenlőbbek esete.
Miért rosszabb a forrás linuksz alatt?Bármelyik distrib leforgathat bármilyen csomagot linuxra?Megint olyasmit adsz a számba amit nem mondtam. Ez arra volt példa hogy linux alatt sem minden az egységes szent csomagkezelőn keresztül megy fel ami gondoskodik a fájldalommentes uninstallról is. De ez nem jelenti azt hogy ugyanez windowson nem probléma.
vizsla wrote:Sőt linuksz disztribek azért tartalmaznak fejlesztői eszközöket, a windóz nem igazán… tehát ha van egy forrásod azt linux alá feltenni könnyebb is, mint windóws alá.Viszont ha windows alatt csinálsz egy exe-t az 99%-os eséllyel 10 év múlva is futni fog minden windowson, legalábbis x86-on. Ugyanezt linux alatt már nem mondhatod el: egy Mandriva 10.2-re fordított csomagot elég macerás feltenni 10.1-re, mivel 100 olyan kis lib lesz ami miatt függőségi problémáid lesznek, és ha force-szal felrakod akkor sem fog elindulni mert neki az xx.yy.zz lib kell és nem az eggyel előző verzió. Ha pedig felrakod a 100 kicsi libedet akkor 500 másik már fenn lévő proginak lesz ugyanilyen problémája.
vizsla wrote:Összefoglalva nem olyan egyszerű ez a melyik jobb kérdés.
(És még az osx-et éppen, hogy csak érintettem.)Persze hogy nem egyszerű.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz