„Peldaul ha olyan temat inditottam voltna itt, hogy visual basic-es programokat akarok leforditani linux alatt, akkor vakarhattatok voltna a fejeteket.”
És ki akar? Az egész úgy sz@r, ahogy van. Ez sem maradt volna egy percig sem fenn, mint ahogy a bmp sem, ha nem a m$ patronálja. Ez a legszomorúbb az egészben, hogy azért kell valami igazán sz@rhoz alkalmazkodni, mert ott a pénz…

Pontosan !
Létezik már nem egy jól bevált, nagy teljesítményű teljes körű grafikus
software-fejlesztő környezet Linux-ra,
amely ugyan úgy felületében és használatában létezik m$-ra is.
Használja az m$-os júzer azt, ha azt akarja hogy Linux-on is fusson
változtatás nélkül platformfüggetlenül.
Töltse le a Netbeans-ot és használjon Java-t, vagy akármi mást.
Minek még egy, ami ráadásúl kimondottan nem ideális.
Különben is, 1985-ben mikor basic-el babráltam egy Sharp-on, aztán
1990-ben más normálisabb nyelven, már akkor világosan láttam, mi a büdös
francnak létezik még egyáltalán basic ?
Miután már előtte is volt jobb, aztán ma is létezik jobb, mi a fenének
a hajánál fogva előrángatni és beleerőszakolni a mai sztechnikába
a már rég elavult basic-et ?
A .net-ről és a basic-es cullangokról több rosszat olvastam mint jót.

Nos, szvsz te kb. annyit tudhatsz a .NET-ről mint én a Hold túlsó feléről. Nem sokat. Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is, nemhogy a .NET 3.x-től és az eljövendő Orcas-tól) de nem igazán nevezném linuxos fejlesztőeszköznek, a java valójában egy önálló dolog ami csak minimális mértékben használja az egyes oprendszerek szolgáltatásait, a legtöbb dolgot saját maga intéz el. Valami hasonlót csinál a .NET is, csak azzal a nem elhanyagolható különbséggel hogy ez utóbbi mögött sokkal intenzívebb fejlesztés van, a dolog rohamléptekben fejlődik, másrészt hogy a .NET nem akar minden platformon megjelenni – aminek az a következménye hogy azt az egy platformot amit támogat azt normálisan kiszolgálja, azaz a teljes platformot lefedi, és nincs az a feeling hogy bár minden platformon ott van de egyik platformon sem hasonlít egy natív programra. Persze ez linuxon kevésbé probléma mert itt eleve nincs egységes API, nincs egységes HIG, a GIMP kb. úgy néz ki KDE alól indítva mintha egy Commdore 64 emulátorban futó programot próbálnál használni – teljesen idegen a KDE-s programokhoz képest. Persze ez a másik irányba is megvan, Gnome alól indítva is elég hülyén néz ki egy KDE-s program. Ehhez képest egy javás program nem annyira toxikus, de Pl. windows vagy Mac alól nézve már nem annyira egyértelmű a helyzet.

Ami a fejlesztőeszközöket illeti, régebben volt a Kylix (a legtöbb hazai ügyviteli alkalmazás ma is ebben van megcsinálva linuxon) de ezt a vonalat a Borland úgy tűnik egyszer és mindenkorra (bár ezt a Borlandnál soha nem lehet tudni, lásd C++ Builder) megszüntette. A második helyezett a Free Pascal/Lazarus kombó, de az már fényévekkel jár a Kylix mögött. Ezek után messze lemaradva jön a többi megoldás, legelöl a mono/C#, majd a C/C++ alapú megoldások (wxWidgets, Qt (ami nem rossz, de zárt kód esetén rohadt drága a szolgáltatásaihoz képest, nyílt forrású fejlesztésből meg magyarországon nemigen élsz meg, legalábbis a piacon nem) és a KDevelop (ez utóbbi amúgy szvsz a legjobb C++ fejlesztőkörnyezet linux alatt), a Gnome-os megoldások (GTK C-ből, vagy GTK–), esetleg Fltk, Fox, stb, majd jönnek a pythonos és egyéb scriptes dolgok a futottak még kategóriában.

Azaz igazából komolyabb linuxos desktop alkalmazást ma a javán kívül nemigen érdemes elkezdeni fejleszteni, egyszerűen azért mert nincs semmilyen használható fejlesztőeszköz és API, és javán kívül webre sem nagyon van más csak a PHP nevű szutyok – amihez viszont mostanság a Borland csinál egy egész kellemes (és persze windowsos) fejlesztőkörnyezetet.

Ehhez képest azt kell mondjam hogy a .NET 2.0 és a C# és a Visual Studió 2k5 egy igen-igen ütős kombináció amihez fogható linux alatt sajnos nemigen van, és a következő generáció még sokkal kellemesebb jószág lesz.

Amúgy mielőtt elkezdene valaki flémelni hogy íme egy windowsos lúzer, én kb 98 óta elsődleges fejlesztői platformként használtam a linuxot (volt windows is fenn, de elsősorban linux alatt tevékenykedtem), wxWindows+gcc, majd CORBA+gcc+web majd Kylix vonalon, az elsőn úgy 20 ezer, a másikon úgy 15 ezer, a harmadik úgy 40 ezer sort írtam le, és csak tavaj óta „tértem meg” .NET-es fejlesztőnek. Amikor láttam hogy a Kylix vonal haldoklik akkor kezdtem új alternatíva után nézni, és mellesleg néztem meg hogy milyen is a .NET. Nos, azóta az alatt fejlesztek és nem bántam meg, bár tény hogy a linuxnak sok olyan előnye van amit szerettem (Pl. hogy nem volt gond a vírusokkal, ingyen volt az oprendszer, stb).

Viszont az aki azt hiszi hogy a .NET valami kis szutyok amit figyelmen kívül lehet hagyni az nem lát tovább az orránál. A .NET egy rohadtul jól kitalált, átgondolt rendszer (nem véletlenül: a M$ a legjobb szakembereket szedte össze a tervezéséhez, Pl. a Borlandtól a Delphi megalkotóját), és egy egységes, erős platformot biztosít a programozóknak. És ez nem a reklám helye hanem tény. És ami szintén tény hogy ha a linux életben akar vele szemben maradni akkor legalább egy ehhez hasonló szintű dolgot kellene felmutatnia – ami viszont sajnos még a láthatáron sincs.

Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is,

Erre én is mondhatom hogy annyit tudsz a Java-s fejlesztés/fejlesztőeszközökről,
mint én a Hold sötét oldaláról.
Minden esetre volt szerencsém olyan rendszer fejlesztését követni, amelyben
egyik fejlesztő MAC-et, a másik SOLARIS-t, a harmadik m$-t, negyedik
Linux-ot használt. A rendszer mire kifejlődött, web-felületen futó,
grafikus kezelőfelülettel használható teljes körű kiszolgálást biztosít az adatbázis
kezeléstől kezdve a keresőrendszerén át az adatbányászatig, úgy hogy „Gizike”
titkárnő is tudja használni, platformfüggetlenül.

Azt mondod, hogy produktivitás terén a Java nem elég erős.
Erre én azt, hogy a Kylix
(volt vele szerencsém, bár igaz a kihalása előtt csak jó pár hónapig)
kifejező ereje lemarad a Java nyelvi erejéhez képest.
Vedd észre, a Java mindenütt ott van, több ezer API-t bocsájt rendelkezésre.
Az a jó benne, hogy miután elkészitesz 1 összetett Java-s programrendszert,
csak átviszed pikk-pakk és futtathatod akár bárhol.
A legmeggyőzőbb számomra az a progi volt, amelyet futtathattunk UNIX-os
pc-n, de ha úgy tetszik programozható kézi eszközökön, akár egy
„okos” mobilon, gps-en is.

Vagy is úgy gondolom, ha létezik 1 ilyen alkalmazói/fejlesztői lehetőség,
akkor ezt kellene méginkább egyre jobban kezelhetőbbé tenni,
hogy mégtöbb alkalmazás átjárhatóságát biztosítsák.

Ne mond már azt, hogy a Java nem igazán Linux-os dolog.
Talán nincs is olyan Linux amely nem tartalmazza.

Másik amit említettél, a fejlesztés üteme.
Egyre-másra jelennek meg újdonságok, a SUN alapos
precizitással és jó ütemben fejleszti.
Épp nemrég jelent meg az új, de már készítik elő az azt követőt.
Ami meg a Netbeans-et illeti : nekem bevált, mindent el tudok intézni benne.
Ha hozzá vesszük még a mellé használható  „kellékeket”, akkor egészen remek együttest kaphatunk.

Kár vitázni, ez egy nagy verseny mind fejlesztők és mind
fejlesztőrendszer-tervezők részéről.
Véleményem szerint nem m$ cuccot kellene erőltetni Linux felé, hanem a
már meglevő kész eszközöket méginkább egységesíteni.

Írtad a Kylix-ot. Nos ez Linux-on teljesen megbukott. Mikor megjelent a SuSe 9.2,
már erőlködés, soft-linkelés különböző .so-kra után indult csak el.
Aztán a MySQL adtabázis serverrel a kapcsolat újabb MySQL-el csak úgy
működött ha egy extra(nem Borland) külső cég által készített
MySQL-Connector vagy mi neve komponenst telepítettünk.
A forrás szintű kompatibilitás. Kicsi progi esetében is akár órákig babrálás
után, elképzelni is rossz, hogy egy több rétegű alkalmazás esetében,
szerintem nem portolható egy hamar, vagy talán nem is lehetséges.
Pont azért, amit írtál, a Java mivel JVM-re támaszkodunk, szinte mindent
„maga” old meg, igyekszik nem az op.systemre támaszkodni.

A Kylix erősen systemfüggő volt, hiába órdította magáról a Borland azt,
hogy ő aztán a Kylix-al multiplatformos lett… affffenét ! Soha nem lett az.
A Kylix próbálkozásom életem egyik nagy tévedése volt arra volt
jó, hogy elbaltázzak egy csomó időt.

Nos, azért valamennyire a javát is ismerem, bár tény hogy .NET vonalon sokkal inkább otthon vagyok, mind windows.forms mint asp.net-es vonalon, nemrég csináltam egy olyan weboldalt ami ASP.NET-es, de az adminisztrációját egy windows.forms-os progi végezte ami webservice-en keresztül kommunikált a szerverrel, az adatokat helyileg cahchelte és csak a különbséget kérdezte le. A dolog hasít, a userek az adminisztrációt igen gyorsan és hatékonyan tudják intézni a desktop programmal, míg a látogatók a weben keresztül használhatják a rendszert. Mindezt pofonegyszerűen össze lehetett rakni. Ugyanezt meg lehetett volna csinálni javával is, de amennyire én tudok a dologról (pár kisebb javás program készítése, pár tutorial végignézése) azért jóval több melóval.

Viszont a javának a világon semmi köze a linuxhoz. Az egy teljesen önálló dolog (a legtöbb javás progi még a saját runtime környezetét is hurcolja magával). Az hogy beteszik a JRE-t a linux distribekbe még nem jelenti azt hogy Pl. a KDE vagy a Gnome, vagy az X kiszolgáló egy része vagy bármi más linuxos dolog rá épülne. A javás program kb. olyasmi mint ha elindítasz egy Commodore64 emulátort: az benne lévő progi fut, csinálja amire anno kitalálták, de ahhoz hogy windowson vagy linuxon fut nem sok köze van, igazából nem is nagyon tud róla, és a C64-es proginak külön varázslat nélkül esélye sincs Pl. elindítani egy démont a linuxodon. Picit erős a hasonlat de szvsz a lényeget kb. kifejezi: a java igazából sehol sincs otthon, ő egy önálló „oprendszer”, kb. olyan mint anno a windows 3.1 ami elfutott a DOS tetején de (kis módosítással) futtathattad OS/2 fölött is.

A Kylix-szal kapcsolatban van igazságod, de a tény az hogy a Kylixnak igazából két nagyon gyenge pontja volt: egyrészt a wine alapú felület, másrészt a Qt 2.0 amire a CLX épült. A nyelv kifejező erejével nem volt gond, bár az olyan szépségek mint Pl. generics persze kimaradtak, de szvsz nem ez volt vele a legfőbb probléma.