- This topic has 144 hozzászólás, 9 résztvevő, and was last updated 16 years, 2 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
gabaman wrote:Tony Magic wrote:Háde a winyó is sata és az illesztő is. Ekkor mi miatt ilyen lassú?
Én sem értem, van neked kb. 2MBit/s sebességű InterNet elérésed, mégsem tudsz ilyen sebességgel gépelni. Miért nem? 🙂
Pedig de! :DDD
gabaman wrote:Tony Magic wrote:Háde a winyó is sata és az illesztő is. Ekkor mi miatt ilyen lassú?Én sem értem, van neked kb. 2MBit/s sebességű InterNet elérésed, mégsem tudsz ilyen sebességgel gépelni. Miért nem? 🙂
Pedig de! :DDD
ATA: ATA_ACPI, SATA_PMP, SATA_ACHI, ATA_SFF vannak benne (meg a hozzá tartozó driverek – alpontok) – bármik is legyenek ezek. 🙂
ATA: ATA_ACPI, SATA_PMP, SATA_ACHI, ATA_SFF vannak benne (meg a hozzá tartozó driverek – alpontok) – bármik is legyenek ezek. 🙂
lacix wrote:Serial ATA AHCI BIOS, Version vmi
Copyright bla,bla,bla
felsorolja a sata-s vinyókat, dvd-írókat
AHCI BIOS installedArra jutottam, hogy, ha ide beállítással indítom, akkor vagy fél-3/4-ed másodpercig kiírja a SATA 1: … IDE … stb., ha viszont az achi beállítást használom, akkor a kiírás vagy harmad-negyed annyi ideig van fenn… meg sem tudtam pont ott állítani (de lehet, hogy nem is lehet), de annyit láttam, hogy AHCI szavak kíséretében sorolja fel már az eszközöket.
(Bár ez nem csoda, mert a bios beállításainál is így vannak… meg így is a logikus.)
(Habár a linuksz így is úgy is satának ismeri fel.)
Szerintem nézegesd a kernelt, mert lehet, hogy van benne valamilyen beállítás, hogy a bios beállításait fogadja el. Valami ilyesmi, mint a pci-nál „PCI access mode” – „bios/mmconfig/direct/any”… („Linux can also try to
detect the PCI hardware directly without using the BIOS.”) No, ilyesmikről beszélek.lacix wrote:Serial ATA AHCI BIOS, Version vmi
Copyright bla,bla,bla
felsorolja a sata-s vinyókat, dvd-írókat
AHCI BIOS installedArra jutottam, hogy, ha ide beállítással indítom, akkor vagy fél-3/4-ed másodpercig kiírja a SATA 1: … IDE … stb., ha viszont az achi beállítást használom, akkor a kiírás vagy harmad-negyed annyi ideig van fenn… meg sem tudtam pont ott állítani (de lehet, hogy nem is lehet), de annyit láttam, hogy AHCI szavak kíséretében sorolja fel már az eszközöket.
(Bár ez nem csoda, mert a bios beállításainál is így vannak… meg így is a logikus.)
(Habár a linuksz így is úgy is satának ismeri fel.)
Szerintem nézegesd a kernelt, mert lehet, hogy van benne valamilyen beállítás, hogy a bios beállításait fogadja el. Valami ilyesmi, mint a pci-nál „PCI access mode” – „bios/mmconfig/direct/any”… („Linux can also try to
detect the PCI hardware directly without using the BIOS.”) No, ilyesmikről beszélek.Nos, úgy néz ki van még egy szűk keresztmetszet. ;D
Net nézegetés során véletlenül belebotlottam ebbe.
Érdekes, hogy pl. az X58 a déli híd felé 16 Gb/s-mal bír, ami azt jelenti, hogy nem bírja el azt az egy 25 Gb/s-os usb adatfolyamot, de az „alap” 5 Gb/s-os usb 3.0-ból is csak 3-at. Ehhez jön pl. a sata 3.0, ami 6 Gb/s, amiből már 3-at sem bír el. (Természetesen mindezt csúcsteljesítményen és egyszerre.) A pci és egyéb vezérlőkről nem is beszélve. (Persze egy ma létező z-drive-ból is csak 4-et bír el.)
Persze nem valószínű, hogy minden egyszerre működik, de egy nagy teljesítményű raid vezérlő éppen mehet…
Szóval ez mutatja, hogy egy „külső” sávszélesség nem jelent semmit, mert úgy látszik, hogy szélsőséges esetben már a mai technikával és „külső” sávszéllel meg lehet fogni egy mai gépet. Pl. 4 db z-drive szerű képződménnyel, ha a déli hídra van csatolva (mert ugye a z-drive pl. nem oda megy, de egy z-drive 2 vertexszel helyettesíthető – akár).Nos, úgy néz ki van még egy szűk keresztmetszet. ;D
Net nézegetés során véletlenül belebotlottam ebbe.
Érdekes, hogy pl. az X58 a déli híd felé 16 Gb/s-mal bír, ami azt jelenti, hogy nem bírja el azt az egy 25 Gb/s-os usb adatfolyamot, de az „alap” 5 Gb/s-os usb 3.0-ból is csak 3-at. Ehhez jön pl. a sata 3.0, ami 6 Gb/s, amiből már 3-at sem bír el. (Természetesen mindezt csúcsteljesítményen és egyszerre.) A pci és egyéb vezérlőkről nem is beszélve. (Persze egy ma létező z-drive-ból is csak 4-et bír el.)
Persze nem valószínű, hogy minden egyszerre működik, de egy nagy teljesítményű raid vezérlő éppen mehet…
Szóval ez mutatja, hogy egy „külső” sávszélesség nem jelent semmit, mert úgy látszik, hogy szélsőséges esetben már a mai technikával és „külső” sávszéllel meg lehet fogni egy mai gépet. Pl. 4 db z-drive szerű képződménnyel, ha a déli hídra van csatolva (mert ugye a z-drive pl. nem oda megy, de egy z-drive 2 vertexszel helyettesíthető – akár).
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz