- This topic has 1,953 hozzászólás, 125 résztvevő, and was last updated 15 years, 4 months telt el by
.
-
Bejegyzés
-
„felháborító, hogy szétverték a lexikális tudáson alapuló (egyébként jól mûködõ, csak nem a mai gyerekekre kitalált) Porosz rendszert”
alapjában véve nem hülyeség az, hogy ne azt mondja meg a jegy, hogy a gyerek hány évszámot tud fejbõl, hanem azt, hogy ha levágnak elé egy feladatot, azt hogyan tudja megoldani, de ehhez is kell némi lexikális tudás; itt cseszték el a dolgot, mert átestek a ló tulsó oldalára, és szinte 0 lexikális tudás kell az érettségihez…mondjuk elmondhatjuk az oktatási rendszerrõl, hogy alapjában véve nem rossz, csak minden „alapkövében” van valami hiba…
A mai felsooktatas, azzal, hogy mindenhol van mar oktatas, kar, stb, azaz manapsag a diploma elertektelenedett – ugyanolyan alap, mint husz eve az erettsegi volt – lement a szint ala, a most bejutott emberek nagy resze 15 evvel ezelott almodni sem mert volna arrol, h tovabb tud tanulni, az egyetemen a sotetek is bennmaradnak mert kell az allami tamogatas a tanulok utan, stb stb. Gratula.
Telleg vicc, ami itt folyik.Talán nem is az a fõgond, hogy mindenhol elérhetõ a felsõoktatás, hanem az, hogy nem feltétlenül a tudás az elsõdleges tényezõ abban, hogy ki csinálja végig.
Amikor egy-egy ismerõsöm végez valahol, mindig megjegyzik, hogy ez vagy az nem tudják mit keresett köztük, mert elvileg nem is államvizsgázhatna…. A barátnõm fõiskoláján felvételi kritérium volt a középfokú nyelvvizsga német nyelvbõl, de mikor megkapták a diplomát, kiderült, hogy több olyan ember is átvehette, akinek a nyelvtudásról szóló papírja, még akkor sem volt meg.
A lényeg, hogy a szabályok egyformán kellene kössenek mindenkit és le kéne csökkenteni a pénz, az ismeretség, meg a szerencsefaktor fontosságának mértékét a végzettséghez jutásban. Félreértés ne essék, nem sajnálom mástól, akárhogy is szerezte, de azt utálom, amikor egy illetõ, a diplomával a hóna alatt más (egyébként jó) szakemberek és ezáltal az egész szakma rosszhírét is kelti azzal, hogy hiába van papírja, akkor sem ért hozzá.No igen, saját tapasztalat alapján osztom az elhangzottakat. Bár ugye sose szabad általánosítani, de speciel nálunk az államvizsga és fõiskolán megszerezhetõ nyelvvizsga is vicc volt. Tudom, ki milyen értékelést és milyen papírokat kapott, és tisztában vagyok vele, hogy milyen tudás állt a papír mögött. Sokkal szigorúbban kellett volna/kellene venni.
Nem csak az oktatást kellene átalakítani, hanem a politikában/gazdaságban is változások szükségesek ehhez. Például hogy jogászokból meg közgazdászokból ne lehessen Dunát rekeszteni, mert ez a divat, ebben a sok pénz, meg Anyu/Apu is ügyvéd, stb. Ellenben a hiányszakmákba szakképzettekre lenne szükség, csak amíg nem fizetik meg a munkájukat és nem kapnak nagyobb társadalmi megbecsülést, addíg nem fog változni a helyzet. Pedig ez mindenki érdeke.
smica wrote:Egy a Szegedi Egyetemen tanító oktató néhány hónapja hosszan siránkozott a HVG egyik cikkében arról, hogy néhány éve még a középiskolából frissen érkezett hallgatók 10% -a bukott meg az elsõ félévben a tantárgyából.
Mostanra viszont a tavalyi 135 ponttal felvett csodaévfolyamnál ugyanazzal a tananyaggal és vizsgamódszerrel elérte a 70% -ot.
Nem tudom, melyik karrol van az oktató (nem szoktam HVG-t olvasni), de a hallgatók „védelmében”: az SzTE legtöbb karán nem olyan túl régen vezették be a kreditrendszert. Sok hátránya mellett még több rossz tulajdonsága van. Az egyik az az, hogy ha egy tárgyat nem teljesítesz, akkor nincs félévismétlés, nincs egy kis plusz tandíj, meg ilyenek (mint az „én idõmben” volt), hanem legfeljebb a ráépülõ tárgyakat nem tudod felvenni. Tehát amit ezzel akarok nyökögni, az az, hogy ha nincs kényszer, akkor a hallgató is a könnyebb végét fogja meg a dolgoknak, tehát nem görcsöl annyira, hogy legyen „legalább egy kettes”. Meg lehet, hogy romlik az oktatás színvonala (én még csak most kerültem bele a másik oldalon), de azért néhány év alatt ekkorát rontani szerintem egyszerûen nem lehet.
Meg azért tegyük hozzá, hogy ez a mostani 135 pontos határ nem összehasonlítható a „régi” 120-as ponttal! Gondolj csak bele: raksz egy emelt szintû érettségit (ami lényegében a régi felvételi, ami szintén kötelezõ volt a legtöbb helyre), és nem is rosszul, kapásból van +7 pontod (vagy nem is tudom, mennyit adtak rá). Van egy nyelvvizsgád, néhány apróbb-cseprõbb versenyeredményed, oszt már ott is vagy 130 fölött. Régen volt a max. 120, erre jöhetett még rá a nyelvvizsga/verseny, …
Szóval azért ezt a kettõt ne hasonlítsuk így közvetlenül össze szerintem, mert csalóka.Szerk.: most jut eszembe, hogy épp valamelyik (szegedi) egyetemi újságban volt épp a kreditrendszer fentebb említett „áldásos” hatása elemezve: ugrásszerû változás volt látható a grafikonon épp a kreditrendszer bevezetése körül.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
legutóbbi hsz