Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
default=alap_op_rendszer
timeout=várakozási_idõA kiszedéshez tényleg jó/egyszerûbb volna ha beszúrnád a /etc/lilo.conf fájlod.
[Szerkesztve: 22/4/2003 pint3r]
Igazad van az tisztább, csak egy gyors és hatásos megoldást írtam arra az esetre ha épp nincs kéznél a plugineket tartalmazó telepítõ gyûjtemény. 😀
KPackage körülményes? Amit korábban írtam azt pár kattintással meg lehet vele csinálni, más kérdés, hogy telepíteni még mindig nem lehet vele.
Ha már dpkg akkor:
dpkg –purge mozilla-browser, mozilla-chat, mozilla-dom-inspector, mozilla-mail, mozilla-nspr, mozilla-psmUdv!
A teszteles valoban fontos dolog, bar van egy olyan erzesem, hogy amennyiben a kerdesedet az UHU kezdo listan teszed fel, sokkal hamarabb kapsz valaszt a fejlesztoktol. Ok ui. itt nem nagyon jarnak.
A dokumentacio szinten lenyeges, habar a felhasznalok 99%-a NEM olvas semmi fele dokumentaciot. Ez meg az en 12 eves tapasztalatom.
Meggyozodesem, es mar tobbszor bejott, hogy a programok sugoja akar oheber nyelvu is lehet, a rendszergazdakon, es nehany lelkes emberen kivul a kutya se nez bele.Laci
Nem pont erre gondoltam!
Az apt milyen letolteskezelot hasznal? Mert biztos hogy nem a wget-et.
Szoval van-e olyan config file, ahol ezt lehet korlatozni.Most raktam fel az új 9.1-es Mandrake, ezzel a lilo-t is 🙂 A gondom csak az, hogy eddig grub-ot használtam, így nem tudom, hogy lehet a lilo-t beállítani. Gondolok itt az alapértelmezett oprendszerre, illetve a várakozási idõre. Ugyancsak ide kapcsolódik: az oprendszereknél kiír kb. 6-8-at. Gyakorlatilag, csak linux, illetev WinXP van, de olyanokat is ír pl. Windows 2. Persze elindítva nem talál semmit 🙂 Ezeket ki lehetne valahogy szedni a menübõl?
okés megoldottam! a fejlesztõi fájlokat le kell tölteni (apt-get install xmms-dev) és megy mint a karaika csapás
Na ezt még, aztán lefekszem…
Szóval én egy elég nagyméretû távközlési cégnél dolgozom, mint projekt menedzser és a projektek különbözõk. Van, amit a szállítóval közösen menedzselünk, van, aminél a folyamatszervezést mi csináljuk, a többit külsõk és van, aminél mi csak a feltételeket szabjuk meg, mindent a szállító csinál, mi csak az átvételi tesztet végezzük (de elhiheted, az is elég alapos).a doksi irogatásnál annyi jobb dolog van egy program fejlesztésekor
Hát tudod, az baj, hogy ebben a környezetben sokkal nehezebb megmondani valakinek, hogy mit és meddig _kell_ csinálni… és olyan is lesz az eredmény…
„fellow” társunknak meg üzenem, hogy utánajártam jó néhány Linuxos projektnek (kb. 30-nak, Apache, phpBB, sourceforge) és sajna messze nincs igaza. Sajnálatos módon kemény verziózás folyik, gondolom, a színfalak mögötti még keményebb teszteléssel. Azt, hogy a „”Linuxos” projektek így folynának, kikérem a fejlesztõk nevében; egy projekt nem fejleszt össze-vissza és napról-napra, hanem projekt vezetõ utasításai alapján meghatározott módszertannal fejleszt és tesztel. A projekt nem gittegylet.
Az UHU életbe nem kívánok belefolyni, van nekem elég bajom enélkül is. Azt viszont megmondhatná végre egy ember a projektbõl, hogy mire számíthatok.„Vitaindító”:
Igen, benne vagyok néhány projektben, némelyiket irányítom is. Az operációs rendszer és a kibocsátott szoftver minõsége között nem lehet szerintem egyértelmû kapcsolatot találni. Az UHU-t meg különösen szívemen viselem; egyrészt magyar, másrészt perspektivikusnak tûnik és otthon is ezt kultiválnám. Ezért bosszant a sok hiba (most nem tartanék elvi elõadást a minõségrõl).
A tesztelésrõl meg annyit, hogy a módszertanról, a környezetrõl, az ütemezésrõl sokat lehetne beszélni. Ebbõl a szempontból a legrosszabb helyzetben egy Linux disztribúció van; az oprendszer és a sok összelapátolt program stabil együttmûködésének biztosítása nem kis feladat és ha valaki azt hiszi, hogy amikor összehozta, fordította, dizájnolta a rendszert akkor vége is van a munkának, hát nagyon téved…
