Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Köszi!
Egyébként a /etc/lilo.conf-ban kell visszakapcsolni majd utána lilo és a következõ reboot után mûxik.
Azt ellenõriztem hogy a kernelben benne van, de arra nem számítottam hogy valaki a lilo-ban lövi ki szándékosan…Köszi, rákérdezek, és az eredményrõl beszámolok.
probald meg itt:
Nem talalkoztam ilyesmivel, pedig keresgeltem a notes.net-en.
Ellenben a 4.6 win klienst hasznalom mar 3 eve wine alatt, es nincs vele semmi problemam.Laci
autocad-re nemtudok, de a dreamweaverre modjuk ott van a quanta, igaz ott nincs design nézet, a flash-re is van ingyenes proggi, találtam igaz gyerekcipóben jár de fejlõdik szal mindenre meg lehet találni a megfelelõ variánst….de ezt nem így kell nézni hanem úgy hogy ki mire hasznája majd a gépet amit vesz vagy amilye van és annak megfelelõ oprendszert kell választani… mert van amire tökéletes a windows….csak nemtudom mi az 🙂
strogg:
Te is tudatlan vagy, .Nettel kapcsolatban…
A .Net nem „tudas”, hanem technologia…
Ha akkora vicc lenne a .Net, nem lenne mogotte a ximian, nem nyilna opensource project meg, h tudja, mindazt, mint a .net.
Olvass utana, utana fikazd:
http://www.go-mono.netA Windows a Dos-szal kezdõdött. Ezt két lelkes „kiscserkész” fejleszette a 80-as évek elején. A Unixot használták mintának, mint sokminden más OS, Unix klón. Persze jópár dolgot megváltoztattak, hogy azért annyira ne hasonlítson rá (pl könyvtárszerkezet). A grafikus felületet amit ma sokhelyen látni a Xerox fejleszette ki, és az Apple alkalmazta elõször. A Windows a Macrõl vette át, a Steve Jobs emiatt pert is indított, amit elvesztett.
Naiv dolog azt gondolni, hogy a Windows úgy jött létre hogy Bil Gatest homlokon csókolta a múzsa. A régebbi és a mostani (szerver és user) változatokban felhasználták/ják a számítástechnikában eddig elért eredményeket. De nemcsak a windowsra igaz ez, ez oda-vissza mûködik. Pl a KDE nagyon hasonlít a windowsra, sõt láttam jópár olyan megoldást, ami a Windowsból köszön vissza. Ez nem baj, ha valami jól mûködik, azt miért ne használnák? Egyébként a Microsoft szokott saját neve alatt kiadni régi dolgokat új köntösben (jó sok pénzért…) A végén még tényleg lesz Microsoft Linux (ha meglátja benne a hasznot) 😀
A könyvtárszerkezetrõl annyit, hogy azért tartod jónak a Windowsost, mert ahhoz szoktál hozzá. Ha annak idején B. G. úgy dönt, hogy a Dos jobban hasonlítson a Unixra (vagyis nem változtat meg annyi mindent), akkor ma a windowsban is lenne /etc, /mnt, /home (Documents and Settings!!!), stb.
Nemrég írtam az UHU hibadatbázisba, hogy miért írták azt hogy a pine rossz levelezõ kliens. Mondtam, hogy nekem jól megfelel. Az egyik fejlesztõ visszaírt, hogy nem azért rossz, mert konzolos, hanem … (lsd hibadatbazis), egyébként õ is azt használja, mert azt szokta meg. Elgondolkoztam ezen és tényleg, én is megszoktam 🙂
Na ennyit akartam írni. Jó Windows és Linux használatot!
UHU rulez! 🙂Mad
A mandrake 9 a maga idejében tele volt buggal. Különös tekintettel az automount-ra: defaultból be volt kapcsolva, de nagyobb lemezmûveletek esetén teljesen behülyült a CD olvasás, csak az újraindítás segített. Volt ezen kívül is pár kisebb-nagyobb bug benne (Pl. hiányzó fájlok a CD-rõl amit az rpmdrake bõszen keresett). Ehhez képest a 9.1 álom.
Wine / WineX:
A wine CVS verziójával már mûxik, sajna az utolsó snapshottal még nem, a hozzáadott wine-t pedig el kell felejteni. A régi wine-x mûxik vele csak indulás elõtt ki kell törölni a socket fájlt tartalmazó könyvtárat a .transgaming alól. Ha valaki nem akarja ezt rendszeresen játszani akkor be kell illeszteni a wine-x scriptbe a /usr/bin alatt a következõ sorokat:export SOCKET_DIR=$WINEPREFIX/wineserver-$HOSTNAME
rm $SOCKET_DIR/* –force
rmdir $SOCKET_DIRFusi megoldás de mûxik.
Másik lényeges dolog: ha nVidia kártyát használtok tegyétek fel a legutolsó NVidia drivert, nálam legalábbis a beépített NV driver is hajlamos volt a fagyásra, de amióta lecseréltem minden Ok.
Viszont ami nálam probléma hogy nem hajlandó lekapcsolni a gépem.
A suse-val az a legnagyobb bajom, hogy összeszedi a free programokat, csinál egy válogatást, és eladja elég drágán (bár ez relativ,ha pl:2xxx programot kapsz 25000 Ft,de évente 3 új verzió jön ki, viszont csak 1 lebutított „demo”-t tölthetsz le),a bevétel egy része a free programok fejlesztõit illetné, akár pl:hardver támogatás formájában. Legalább a „nagy projekteket” támogathatná:kernel,xfree,kde,apache,squid ami alapja a disztribnek.Ha jelenleg is támogatja ezeket, akkor stornó az egész.
„nem az a probléma hogy az m$ pénzért adja a terméket, mert a fejlesztést ha õk így gondolják meg kell fizetni…az a probléma hogy nagyon drága, és minden kiegészítõ egyre drágább…ameddig egy suse-ben szinte minden benne van…és ha vmi gondod van ezer meg ezer ember tud neked segíteni, de ha m$ gondod van akkor ki segít neked”
Oké, igazad van magyar szemmel nézve valóban irreálisan drágák a szoftverek, de nemcsak az ms termékek,adobe,macromedia,discreet,autodesk,novell.Fõiskolásként mibõl vegyek meg autocad student licenc-et,mégha „csak” 40000 Ft is. Márpedig egyes programoknak nincs ingyenes alternatívája (autocad,dreamweaver,flash)
„Ha
jól emlékszem, azzal az indokkal vettek meg a Winfo$-t oset a Minoltatol 10.000 zoldhasuert,
hogy egyszeruen kezelheto programot szeretnenek – kb. igy hangzott az indok.”Hm,nem hallotam,hogy a Minoltatol vette volna meg,ha jol tudom a Xeroxnak voltak fejlesztései benne. Ez az „egyszerûen kezelhetõ” program, -vagyis a grafikus gui- a macos mejelenésével kezdõdött.
„Ebbol kovetkezik, hogy oprendszert
is használnak a Win… mellett! Olyan igazit!”Miért nem igazi os a windows (nem 95,98,me-ra gondolok) ?Azért a fejlesztöknek is baromi sok munkájuk lehetett bennne,nem tehetnek róla,hogy billi milyen üzleti fogásokat alkalmaz.
”Mert, ha azt vesszuk figyelembe, a szamitastechnika azert meg elegge gyerekcipoben jar, akar
tetszik, akar nem, ez igy van. Nem ugy, mint pl. a matematika vagy a fizika. Aki nem latja at
a szakmaban levo anarchikus allapotokat’Mi alapján állitod,hogy gyerekcipõben jár?
-
SzerzőBejegyzés