Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Ehh azt tudtam hogy azért a sok funkció ellenére sem egy teljesítménybajnok, de ez tényleg túlzás 😀
(röhögõgörcs még mindig tart, az Xorg kódját postolni kéne a bash.org-ra… „It’s completely retarded”)Na akkor a hozzászólásom azon része hogy „lassabb de nem mert szr” legyen inkább „lassabb de nem csak mert szr” 😀
A hibaüzenetben tök alap headereket hiányol… A libc-dev fent van egyátalán? A build-essential nevû metacsomag sem árt…
A psyBNCrõl meg azt olvastam valahol (jó lenne tudni hol, de nem tudom) hogy valami egész perverz fordítási környezet kell neki, õs libc-vel és/vagy gcc-vel.
Ezen lehet el lehet indulni…
Csak 5let.dchard wrote:van egy régi 133MHz-es laptopom Abban egy P1 133Mhz, 32MB SDRAM, 1,3GB HDD van.Pusztito wrote:Az egyik haveromnak van hasonlo gepe.Csak a proci celeron 500.Kedves Pusztito tudom hogy a csökkent értelmi képességûeket a modern társadalom tolerálja, de én úgylátszik 200 évvel ezelõttrõl csöppentem ide: Annyi agyhelyed sincs, hogy felfogd, az említett celeron órajele kb 4x-ese a 133 MHz-es P1ének?? SZERINTED EZ HASONL
dchard wrote:Most win98 fut rajta meglehetõsen jól, de gondoltam linuxszal többet ki lehet hozni belõle.Servercélra igen, sokkal többet lehet 😉
Desktop használatra viszont NEM:
1. Az X erõforrásigénye nagyobb a Windows integrált GUIjához képest (nem mert szr, hanem mert 20x többet tud, de ennek 30adát se használod ki sima netezõ-levelezõ desktopon), és ilyen gyenge gépen ez sokat számít.
2. A Linux alapvetõen server OS, a feladatütemezõjét sok párhuzamos feladat egyidejû futtatására tervezték, hatványozottan igaz ez a régebbi kernelekre. Desktopnál pedig a hangsúly az éppen elõtérben lévõ feladaton van, erre a Windows ütemezõje jobb, fõleg gyenge hw-n.Tehát Linuxszal legfeljebb lelassíthatod a mindennapi munkát, ezzel is csökkentve az egy akkuidõ alatt elvégezhetõ feladatokat.
ocsaisan wrote:sem videonak sem TV-nek nem ad képet hang megyTV=? TV-tuner? TV-kimenetes videokártya?
Video=? Videofájllejátszás?A 80386-tól kezdve az x86 architektúra 32 bites. Az, hogy a DOS amit használtak rajta, 8 bites volt, a programok meg (jó esetben) 16, ne zavarjon 🙂
A 386osokkal/486SX-ekkel viszont lehet gond: a FPU (Floating Point Unit) [80387/80487 a chip neve] egy kiegészítõ chip, nem a CPU-ban van, és álatlában a magyar gépekben ezért nincs is ilyen, mer így óccsóbb vót, és a doz ment nékü’e is. Néhányban azért van, amit komoly feladatokra használtak (nehéz találni)
Ilyen gépeket csak Math Processor emulation supporttal fordított kernellel lehet használni, anélkül nem bootol be a Linux… A legtöbb gyári kernel (érthetõ módon) enélkül van fordítva, szóval itt lehet gubanc (de nem ilyen géprõl van szó szerencsére ^^)
286-oshoz való 80287 pedig igazi ritkaság, nemtom egyátalán hány létezik még a világon 🙂 De azon biztos nem megy a Linux, mert 16 bites 😉
legutóbbi hsz