Fejlemények! Belefordítottam a kernelbe az NTFS fájl írási lehetőséget, így a /mnt alkönyvtárba belánycolt HDD könyvtárakat elérhetővé tudtam teeni a usereknek is, de AZ ALK

UHU alatt nekem is ezt csinálta ha a linuxq3apoint-1.32.x86.run-t használtam.
Aztán felraktam az 1.32b-vel, és láss csodát, van egér…

idézek az elsõ hozzászólásomban belinkelt oldalról:

3. Hozzávalók

3.1 Kernel

Elõször megtudjuk milyen kernelt használunk:

uname -a

Ha 2.4.x kerneled van az jó.

Futtasd az ls /proc/sys/net/ipv4 parancsot, és az eredményben alábbi neveknek kell szerepelnie:
ip_dynaddr
ip_forward

Nézd meg, hogy az IPMASQ statikusan bele van-e fordítva a kernelbe. /sbin/lsmod parancsra és nézd meg hogy az alábbi modulok fel vannak-e sorolva. Nem ? akkor futtasd az ls /proc/net/-et és ha ott látod ezeket a neveket akkor jó.

ip_masquerade
ip_conntract
ip_tables_names

Ha látod ezeket a bejegyzéseket és nem voltak betölve ilyen modulok akkor statikusan lett beleforítva a kernelbe és készen állsz a megosztásra. Ha modulban vannak akkor futtasd az alábbi parancsot:

ls /lib/modules/
`uname -r`/kernel/net/ipv4/netfilter/

és az alábbi fájlokat kéne látnod:

ip_conntrack.o, ip_conntrack_ftp.o,
ip_conntrack_irc.o, ip_nat_ftp.o, ip_nat_irc.o
ip_tables.o, ipt_MASQUERADE.o, iptable_nat.o,
iptable_mangle.o, iptable_filter.o

Ha látod ezeket a fájlokat, akkor készen állsz a megosztásra

http://linuxportal.hu/dokumentumok/halozat…rnet_megosztas/

vagy egy rövidebb:
#!/bin/sh

# Továbbítás letiltása
echo 0 ] /proc/sys/net/ipv4/ip_forward

LAN_IP_NET=’192.168.0.1/24′ #belsõ háló
LAN_NIC=’eth1′
WAN_IP=’195.56.212.50′ #külsõ háló
WAN_NIC=’eth0′

# Modulok betöltése (ha szükséges)

# Flush
iptables -t nat -F POSTROUTING
iptables -t nat -F PREROUTING
iptables -t nat -F OUTPUT
iptables -F

iptables -P INPUT DROP
iptables -P FORWARD DROP
iptables -P OUTPUT ACCEPT

# Maszkolás és továbbítás engedélyezése
iptables -t nat -A POSTROUTING -s $LAN_IP_NET -j MASQUERADE
iptables -A FORWARD -j ACCEPT -i $LAN_NIC -s $LAN_IP_NET
iptables -A FORWARD -m state –state ESTABLISHED,RELATED -j ACCEPT

# Open ports on router for server/services
iptables -A INPUT -j ACCEPT -p tcp –dport 22 # ssh szerver engedélyezése

# STATE RELATED for router
iptables -A INPUT -m state –state ESTABLISHED,RELATED -j ACCEPT

# Továbbítás engedélyezése
echo 1 ] /proc/sys/net/ipv4/ip_forward

Ez már sokszor volt téma.
Idézem:

UHU-ban csak /etc/init.d könyvtár van, nincs a más disztribúciókból esetleg ismerõs rc.d.
Ehhez a könyvtárhoz kapcsolódik a /etc/runlevel.conf, ami a futási szinteket és az indítandó programokat tartalmazza.

A Linuxban különbözö futási szintek vannak, 0-tól 6-ig. A különbözö futási szintekre azért van szükség, hogy különbözö programokat indíthassunk a bootolási folyamat során.

Tehát ha akarunk ftp szervert indítani, akkor csak felveszzük arra a futási szintre ahol futattni akarjuk és bootoláskor automatikusan el fog indulni, nem kell kézzel indítgatnunk.

A 0. és a 6. futási szint az újraindítás illetve a leállítás szintje. Ilyenkor gyakorlatilag nem indul el semi, hanem csak leállnak az épp futó programok, leválasztódnak a partíciók és újraindúl ill. leáll a gép.

Az 1. futási szinten nem indul el semmi, csak egy rootshellt kapunk az esetleges hibák elhárítására.

A 2. 3. 4. 5. szintek pedig az alap futási szintek. Ezeken indíthatunk bármilyen démont, programot bootoláskor. Az UHU alapesetben 2. futási szintre kerül. Ezt a /etc/inittab fájlban tudjuk módosítani.  

Más disztribúciókból megszokott könyvtár a /etc/rc.d Ilyen az UHUban nincs. Az rc.d könyvtárban vannak a különbözö futási szinteket tartalmazó könyvtárak, rc0.d stb neveken. Ezekben a könyvtárakban vannak linkek, amik a /etc/init.d-ben lévö indító scriptekre mutatnak. Ha a Linux az adott futási szinten indult, akkor az abban a futási szint könyvtárban lévö linkek alapján inditja el a programokat. Az UHU alapértelmezés szerint a 2-es szinten indul. Van még egy rc.sysinit fájl is, ami az rc.d könyvtárban helyezkedk el, ez tartalmazza az alap bootolási bejegyzéseket.

UHUban egy „/etc/init.d” könyvtár van és ebben talaható két alkönyvtár és 3 fájl.

/etc/init.d/daemons
/etc/init.d/system

/etc/init.d/common
/etc/init.d/rcS
/etc/init.d/rc

A /etc/rcS script inditja el a megfelelõ scripteket a /etc/runlevel.conf alapján. A /etc/system könyvtárban találhatók meg a rendszerindításhoz szükséges scriptek. Egyik ilyen fontos script a „boot” script, vagy a „network”. A „boot” script bekapcsolás után fut le. Ebben mountolódik írhatóra a root partíció, a swap aktivizálódik, a devfsd elindul stb. A /etc/daemons-ba a különbözö szerver programok indító scriptjei kerülnek (ftp,ssh,http stb).

A /etc/runlevel.conf alapján tudjuk konfigurálni az egyes futási szinteket.
A fájlnak elég egyszerü szintaktikája van:

sorszám, melyik szinten álljon le, melyik szinten induljon, maga a script

pl.:

21 0,1,6 2,3,4,5 /etc/init.d/daemons/ftp

A fenti példán látva az „ftp” script a 2,3,4,5 szinteken fog elindulni és a 0,1,6 szinteken áll le. A sorszáma határozza meg, hogy mi után következzen. A /etc/init.d/system/boot épp ezért áll az elsö helyen! Utána következnek a rendszerhez még szükséges scriptek és csak ezek után jönnek az egyéb démonok.

Minden démonscriptnek van egy start és egy stop állapota. Ha indítani akarjuk, akkor a start paraméterrel hívjuk meg, ha pedig leállítani, akkor a stop paraméter szükséges.

Tehát az ftp démont kézzel is el lehet índitani az:

/etc/init.d/daemons/ftp start

parancs kiadásával. Az rcS script is így hívja meg a bejegyzett scripteket attól függõen, hogy leállítani, vagy indítani akarjuk õket.  

Ez UHU 1.0-ra vonatkozik, 1.1-ben nincs runlevel.conf. (Egyelõre még nincs 1.1-em, nem tudom milyen megoldást választottak)

A vezértlõputban is betudod állítani a Szolgáltatásoknál.