Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Még egy dolog: általában a disztrók „saját” kernel-forrásaival éppen az a bajom, hogy a patchek nem nagyon telepíthetõek, ugyanis eléggé elszakadnak a standard kerneltõl, mindenféle egyéni módosításokat tesznek bele.
Bocs, kicsit késõn vettem az üzenetet…
Szóval nem tudom, hogy a kész modul telepítése SuSE esetén tényleg olyan egyszerû-e, mint ahogy írod.
SuSEval semmilyen tapasztalatom nincs, mert nagyon gyorsan letettem a SuSErõl. (Túlságosan egyedi, sokmindent sajátosan old meg, ezért aztán a standard, de a SuSE keretein kívül lévõ dolgok nem túl nagy sikerrel gyömöszölhetõek be a SuSEba. Vagyis pl. míg egy Debian, RedHat/Fedora, grub, slackware disztró esetén szinte bármi telepíthetõ forrásból, addig – nem túl szerteágazó SuSE-s és Mandarke-es tapasztalataim szerint – ez a két disztró eléggé háklis ilyen szempontból.)Egyébiránt volt valamilyen rossz tapasztalatom az UHU-1.0-ban lévõ sambával kapcsolatban… Mintha nem tudtam volna ugyanazzal a módszerrel beállítani, amivel a RedHat alatt simán, pikk-pakk sikerült… Khmm…
Egyrészt mindenképpen kell egy user, aki létezik Windowson IS és Linuxon IS. Másrészt a jelszóküldés terén nézz utána, hogy mit kell beállítani ahhoz, hogy vagy a WinXP által küldött titkosított jelszót értelmezze és kezelje a Samba (ezt a sambán kell állítani), vagy nem titkosítottan küldje a jelszót a WinXP a sambának (Windows registry bejegyzés). Valamelyik doksiban benne van, elég jó leírással, de azt hiszem, smb.conf-ban is hivatkoznak mindenféle doksikra az adott vezérlõ-paraméterekkel kapcsolatban.
Akik szapulják a linuxot (vélt vagy valós) hiányosságaiért, azok gondolkodjanak el azon, miért, hogyan született a linux, és miért, hogyan született a windows.
A Unixok mindig is a „komoly” felhasználók, felhasználások „felülete”, op.rendszere (volt is, maradt is). Egyetemek, kutatóintézetek, bankok, biztosítók, továbbá újabban a filmstúdiók is valamilyen Unix rendszeren dolgoztak/dolgoznak. A windows erre a területre nem igazán tudott betörni. (Akármit mondanak is egyes windows fanatikusok).
Nekem pl. sokkal könyebb egy linuxos rendszert „felépíteni” addig a pontig, hogy minden (MINDEN!!) mûködjön rajta (Office, internet, oracle, kylix, cd/dvd-írás, dvd-divx-filmnézés…), mint egy windowsost. Rengeteg olyan Linux disztribúció van, ami „felhasználás-kész”.
Amiket itt egyesek felróttak a Linux hiányosságának, azok kb. olyan problémák, mintha azt kifogásolná valaki, hogy a Boing kormánya mellett miért nincs biciklicsengõ…
A windows sokmindent tud, amire az égegyadta világon SEMMI SZAzt nem tudom, hogy 2.6.2-es kernel esetén minek kell küzdeni a gyári nvidia driverekkel?
A hálóchiphez ott a forcedeth, ami egy egyszerû patch a kernel forráshoz, a „beépített” alsa pedig tudja a hangchipet (intel8x0, vagy mi)…
Semmi szükség nincs az nvidia – meglehetõsen visszataszító módon zárt kódú – drivereire … legalábbis nekem eddig nem kellettek a 2.6.2-es kernelhez…No kérem szépen, a KDE szép, meg a KDE jó, meg a KDE csicsamicsa, meg ilyenek, de az oracle 10g adatbázis generálás „megakad” rajta. Nem akarok nagyon belemászni a lelkivilágába, ha valakinek van hozzá kedve, hackelgesse, a lényeg, hogy valami „error 46 encountered when initializing ldm” üzenettel pörög-pörög-pörög 78%-nál …
Gnome sessionnel gyönyörûen lemegy a generálás.
Nekem 3 napomba került, és csak azért jöttem rá, mert a Fedora 1-en lusta voltam már kilépni a GNOME sessionnel bejelentkezett oracle userrel, és így indítottam a dbca-t. Lement. Akkor jött a szikra…Az elsõ CD egészen biztosan nem elég a telepítéshez.
Legjobb, ha mindhármat lehúzod, mert (úgy rémlik) pl. a nyelvi és a fejlesztõ csomagok (vagy egy részük) a harmadik CD-n van.Még valami: természetesen a saját könyvtárban végzendõ mûveleteket már NE root felhasználóval csináld!! 😉
A http://www.mplayerhq.hu oldalon elég jó doksi van, amiben szépen le van írva, hogy hogyan kell forrásból telepíteni az mplayert. Azért a fontos lépéseket kiemelem: (természetesen root userrel kell végrehajtani)
– töltsd le a codec library csomagot, és a tartalmát pakold ki a /usr/lib/win32 könyvtárba.
– a /usr/src könyvtárba töltsd le az aktuális mplayer forrást, és csomagold ki (bzip2 -d MPlayer… ; tar -xvf MPLayer… )
– lépj be a /usr/src/mplayer… könyvtárba
– ./configure –enable-gui –enable-i18n (ha olyan disztrót használsz, ahol a /usr/local könyvtárba nem telepít semmit, pl. RedHat, akkor a –prefix=/usr kapcsolót is add meg. Most nem részletezem, miért.)
– make
– make install
Ha hibaüzenet nélkül lezajlik minden, akkor ezzel a telepítés elsõ része kész.
Ezek után bizonyos konfigurációs file-okat kell bizonyos helyekre másolni. A doksiban szépen le van írva, hogy miket hova kell másolni.
Célszerû a saját /home/ alatt egy .mplayer (a pont fontos!!!) könyvtárat létrehozni, majd azon belül egy Skin és egy font (vagy fonts?) könyvtárat is. A Skineknél és a fontoknál le van írva, mit hova és miért.
Jó munkát.
legutóbbi hsz