Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Ugye, jól sejtem, hogy a debian még a 2.4.x-es kernellel szalad?
Ha igen, akkor ez a te gondod okozója. (Mert a 2.6.x-es kernelben már benne vannak az általad említett hálókártya driverek.)
Ha nem, akkor nem tudom. (De az is lehet, hogy a telepításkor nem tetted fel a DHCP-vel kapcsolatos csomagokat.)
Ugye, nem most kezdesz ismerkedni a Linuxszal?
Mert ha mégis, ráadásul rögtön a 64bitessel, akkor a Debian nem a legjobb választás.
Töltsd le pl. a Fedora Core 3 x86_64-et. Nálam egy MSI K8T-vel (754-es VIA) teljesen jól megy minden hardware. (ATI 9200). Persze nem tökéletes disztró, pl. az OpenOffice-t ne hagyd telepíteni, inkább szedd le az office.fsf.hu-ról. (Jól elrontották Fedoráék, nem tudom, mit csináltak, de pl. az scalcnál a nyomtatási kép úgy tök, ahogy van. Pedig az „eredetiben” jó a funkció…)Lehet, hogy visszavonták? Vagy az csak béta verzió volt?
Határozottan emlékszem, hogy a napokban olvastam errõl valamit…Kb. 3 hete használom egy MSI-K8T/Athlon64 3000+ vason a Fedora Core 3 x86-64-et.
(Friss telepítés) Alapvetõen minden mûködik, de van egy-két „speciálisabb”, „szélsõségesebb” dolog, ami nem.
Pl. a ReZound-ot nem tudtam lefordítani. (Csak forrásból érhetõ el tudtommal – valószínûleg én vagyok a béna. Egyelõre nem nagyon izgat.)
Az Oracle, Java-NetBEANS, Open-Office (az persze i386), Firefox, THunderbird simán mennek, meg minden egyéb is. (K3B, Kino – bár a dvgrabbel kicsit kellett „gyúrni”…)
Az egészben az az „átverés”, hogy elég sok program egyszerûen i386 kompatibilis módban fut. (OO, FireFox)
Ráadásul a trükk az egészben, hogy a FireFox x86_64-es kódban is feltelepíthetõ (azt hiszem), viszont így a 32 bites pluginek (pl. Macromedia Flash) nem mûködnek…
Sebességváltozásról nem igazán tudok mit mondani, mert egy 2.6-os Athlon XP-rõl álltam át, és nem tudom, hogy mi az, ami egyszerûen az órajel növekedésbõl fakad, és mi az, ami a 64bites procitól van.
Egyelõre nem bántam meg a többlet beruházást, de az (szerintem) bizonyos, hogy még legalább egy év kell ahhoz, hogy az x86-64 általánosan támogatott és elterjedt legyen. (Annakidején a 32 bites rendszerek is több év késéssel váltak gyakorlatilag egyeduralkodóvá.)
—
Még egy „apróság”. Egyelõre úgy tûnik, hogy mind a 32 bites linuxot (és programokat), mind a 32 bites WinXP-t (és programokat) hiba nélkül futtatja. (Bár nálam a WinXP sem játékkonzol, ezért nincs nagyon „öszebarmolva” 🙂 )A két boot-lehetõséget azért látod, mert a /etc/grub.conf -ba bekerült még egy lehetõség az „új” kernel telepítésével.
A kettõ között az a különbség, hogy az eredeti (telepítéskor illetve up2date-tel felkerülõ) kernelbe (nem tudom, miért, de mindig így csinálja a „RedHat”) nincs belefordítva még modul szintjén sem az NTFS partíció kezelése.
Ezért a felhasználó számára két lehetõség van:
– újrafordítja a kernelt
– telepít egy olyan – mások által lefordított és rpm-be csomagolt – kernelt a modulokkal együtt, amiben benne van az NTFS támogatás.
Az elsõ megoldás közel sem olyan bonyolult, mint azt gondolnánk.
Hogy melyik az NTFS-es kernel verzió, azt – ha máshogy nem -, úgy tudod megállapítani, hogy belépés után – rootként -kiadod a megfelelõ mount parancsot, amit mindjárt részletezek
Elõbb azonban pár dolgot szükséges „végrehajtani”:
1. létre kell hozni egy /mnt/wnt könyvtárat
2. (gondolom, egy winyó van a gépben)
az fdisk /dev/hda paranccsal, a p (print) utasítással meg tudod nézni, hogy melyik partíciód a winnt / ntfs
Tegyük fel, hogy a /dev/hda1 (elsõ partíció:)
Nos, a parancs ekkor:
mount /dev/hda1 /mnt/wnt -t ntfs
Ezután (nagy valószínûséggel csak olvasható módban) a /mnt/wnt könyvtár alatt láthatod a winnt tartalmát.
Sok sikertElég sok helyen lehet erre mindenféle jobb-rosszabb választ találni, azért pár gondolatot idevetek:
A kylix 3 – hivatalosan – a 2.4.x kernellel (és talán glibc 2.2-vel) „kompatibilis”. Ezért aztán semmiféle garancia nincs arra, hogy a 2.6.x kernellel és glibc 2.3-mal mûködik. (Ráadásul még a disztribúciók körét is szûkítették, a RedHat 9, a SuSE nemtudommelyik, meg még egy-két disztró az, amin „támogatott” a kylix 3.
A fentiektõl függetlenül a Fedora Core 1-en (2.4.x) és Core 2-n (2.6.x) mûködött a Kylix 3, de már nem emlékszem, hogyan, ráadásul mintha nem is kellett volna semmi különös trükk.
Az is több helyen „elhangzott” már, hogy a kylixot lehetõleg NE rottként, hanem a saját felhasználóval telepítsük.Szerintem az up2date program beállításainál megszüntetted azt, hogy root userként futtassa a rendszer. Hogy hogyan vetted le, azt ne kérdezd. Az ikonján keresztül a tulajdonságoknál be tudod ismét állítani.
A külsõrõl szerintem nincs értelme vitatkozni, egy bizonyos határon túl ízlés dolga. Viszont az tény, hogy a windowszal szemben rengeteg választási lehetõség van, mindjárt a legfontosabb az, hogy több ablakkezelõ is rendelkezésre áll. (Mindenféle fontossági sorrend nélkül: Gnome, KDE, XFCE, fvwm2, AfterStep … ) Az egyik csicsásabb de eõrforrás-igényes, a másik egyszerûbb, de cserébe nagyon gyors…
Gyanítom, hogy a grafikus környezet beállításánál (system-config-display, vagy valami hasonló) ki tudod választani a monitort, de ha nem, akkor – szerintem – kell lennie egy custom beállítási lehetõségnek, ahol pontosan megadhatod a monitorod paramétereit. (sorfrekvencia, képpont frekvencia – valahogy így hívják õket. A kettõ nem összekeverendõ.) Ezek alapján már biztosan engedélyezni fogja a nagyobb képfrissítést is.
Még annyit, hogy a tükör szerverekrõl le tudod tölteni a frissítéseket, és valószínûleg egy rpm -Fvh *.rpm-mel pontosan ugyanazt éred el, mint az up2date-tel.
Apropó! Tényleg a test3 van fenn? Mert szerintem az nem túl jó ötlet… (Ha jól rémlik, szokták is írni valahol a release notesban, hogy a végleges verzió nem upgrade-eli jól a teszt verziókat… vagy a tesztrõl nem szerencsés a véglegesre upgrade-elni… vagy valami ilyesmi …)
legutóbbi hsz