Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
…
Szóval nem kéne itt jönni a „szaktudás kell hozzá”, „informatikusnak kell lenni hozzá”, stb. FUD szövegekkel. A nagyobb disztribúciók rég megértek a felhasználóbarát szintre
…Igen, csak rábólintani tudok!
Amikor anyám a karácsonyi munkaszünetben Mandriva 2006-ot telepített egy PIII-asra amelyben 733-as Coppermine és 30GB HDD, nomeg 384MB SDRAM volt, akkor én is „elhessegettem” a fent idézett szöveggel előálló emberkéket.
Ugyanis anyám már 67 éves elmúlt és életében csak annyi kapcsolata volt a PC-vel, amikor egyszer megkértem, hogy a P1-es PC AT házán lévő kapcsolót nyomja ki 🙂
Magyarán: Éppen, hogy különbséget tud tenni az egér és a billentyűzet között, vagy a nyomtató és a Monitor között. Mindezek ellenére annyi segítséggel, hogy ott álltam a háta mögött és időnként mondtam, hogy „most klikkelj a Következő feliratú gombra tehát ennyi segítség után anyám egy működő rendszer mögött ült, kb. 45 perc elteltével és szólt a hangkártya is és minden jól működött.
Nincs „Linuxpilóta vizsgája” és mégis a telepítés egyedül ment neki, holott előtte mégcsak nem is ült PC előtt 🙂 🙂 🙂…
Szóval nem kéne itt jönni a „szaktudás kell hozzá”, „informatikusnak kell lenni hozzá”, stb. FUD szövegekkel. A nagyobb disztribúciók rég megértek a felhasználóbarát szintre
…Igen, csak rábólintani tudok!
Amikor anyám a karácsonyi munkaszünetben Mandriva 2006-ot telepített egy PIII-asra amelyben 733-as Coppermine és 30GB HDD, nomeg 384MB SDRAM volt, akkor én is „elhessegettem” a fent idézett szöveggel előálló emberkéket.
Ugyanis anyám már 67 éves elmúlt és életében csak annyi kapcsolata volt a PC-vel, amikor egyszer megkértem, hogy a P1-es PC AT házán lévő kapcsolót nyomja ki 🙂
Magyarán: Éppen, hogy különbséget tud tenni az egér és a billentyűzet között, vagy a nyomtató és a Monitor között. Mindezek ellenére annyi segítséggel, hogy ott álltam a háta mögött és időnként mondtam, hogy „most klikkelj a Következő feliratú gombra tehát ennyi segítség után anyám egy működő rendszer mögött ült, kb. 45 perc elteltével és szólt a hangkártya is és minden jól működött.
Nincs „Linuxpilóta vizsgája” és mégis a telepítés egyedül ment neki, holott előtte mégcsak nem is ült PC előtt 🙂 🙂 🙂… legalább valami konkrét okuk van rá, hogy miért maradnak a Windowsnál (X program nem megy, Y hardver nem működik)…
Hála a Vista „jótékony hatása”-nak ez mára már nem csupán egy „Linuxos probléma” 🙂
… legalább valami konkrét okuk van rá, hogy miért maradnak a Windowsnál (X program nem megy, Y hardver nem működik)…
Hála a Vista „jótékony hatása”-nak ez mára már nem csupán egy „Linuxos probléma” 🙂
Én úgy látom, hogy elsődlegesen a „népekre gyakorolt” pszichológiai hatása az ami miatt nem népszerű a Linux.
Hogy mire is gondolok:1.) Nincs széles körben elterjedve (szinte a „csapból is windows folyik”)
2.) Nem áll mögötte egy „szoftveróriás” aki (ha „marketing szinten” is, de) folyamatosan fejleszti és az (esetenként állítólagos) újításokat szétküröli a világban.
És állandóan publikálja, hogy mennyire jó, mennyire „nyerő” ha valaki Linuxot használ…
(tehát ez sincs)3.) Az emberek többségében van egy un. „csordaszellem”. Magyarán: Sokan azt mondják – Ha másoknak jó, akkor jó lesz nekem is. ÉS.: „Biztosan nem lehet rossz, ha mindenki ezt használja.” (emellett bárki „hozzá tud szólni valamit”, ha nem működne valami) Annak is pszichológiai hatása van, hogy a „mezei user” nyugodt lehet annak tudatában, hogy a sok PC felhasználó között csak lesz legalább 1 aki segít neki.
4.) Lehet egyféle „titokzatos varázsa” a má$ik mosópornak, ami „ámultaba ejti” az embert. Mást nem tudok rá mondani, amikor a 000-ás ismerettel rendelkező abszolútkezdő PC használót semmivel sem lehet meggyőzni, avagy semmivel sem lehet megértetni vele, hogy: Hé, haver, figyelj! Itt is grafikus felület, start menü és ikonok vannak… Emellett megtalálod a kissé már megszokott böngésződet (Firefox, vagy Opera) itt is és van OpenOffice.org is, nomeg ha kell akkor itt is használhatod a GIMP-et amit a má$ik rendszeren láttál először. Emellett ezen a rendszeren nem kell tartani a vírusoktól, wormoktól és más kártékony kódoktól és nem kell warezolni, ha egy „népszerű” CD/DVD író programot, vagy egy másik „népszerű” médialejátszó programot akarsz véglegesen (nem 21-30 napra) feltelepíteni…
A „titokzatos varázs”-hoz még annyit, hogy van(nak) olyan(ok) is, akik úgymond „sokat szívnak és anyáznak” a má$ik rendszer biztonsági kockázatai, hibái, nyűgjei miatt és mégsem akar(nak) semmiképp váltani másra. Inkább időnként újratelepíti(k) a rend$zert, amikor már „menthetetlen” és doszt szidjá(k), hogy ilyen sz… meg olyan sz… és mégis megmarad(nak) mellette körömszakadtáig.
Talán még élvezi(k) is a már-már mazochista helyzetüket.
Mivel lehet ezt magyarázni? (ész érvekkel talán aligha)Ahol teljesen hatástalanok az ész érvek és 100%-ra „megbukott” a demonstrációval egybekötött „bizonyítás” melynek a vége az, hogy: És én ezt meg fogom tudni tanulni? Akkor csakis valamilyen „titokzatos” pszihés hatás lehet az ami miatt nem népszerű a Linux.
5.) Lehet még az is probléma, hogy „ingyenes” és „Ugyanmár! Ami ingyenes az nem lehet jó!”
Nomeg „Milyen program az amihez nem kell crack.exe?” Ha nem lehet warezolni a programot, akkor nem is kell… (hiába „bármilyen jó” és bármilyen szép is és bármennyire hasznos is)
Tapasztalat, hogy Linux alatt megmutattam, hogy itt a K3B ezzel írhatsz, úgy mint a NERO-val mindenféle CD-t és DVD-t. Aztán itt a Kaffein, vagy az Mplayer (Xine, Totem) amelyekkel lejátszhatsz mindenféle video formátumot, és itt az Amarok, XMMS (stb.) az mp3 hallgatáshoz…
És sorolhatnám, de neki akkor is az volt a reakciója: Nem tudsz egy NÉRÓT „szerezni”? Ja, meg kellene egy WinDVD is? Persze nem olyan ami csak próbaverzió!6.) További pszichikai ráhatás-ként szokták azt is mondani, hogy: „A felhasználót totál nem érdekli, hogy milyen oprendszer van a gépén, csak az érdekli, hogy minden működjön… Ezért nem telepít fel Linuxot.” Csakhogy ez elég sánta érv! Ugyanis ha azért mond ilyet valaki, mert ezzel burkoltan arra céloz, hogy a Linux alatt nem tudja megnézni, vagy épp szerkeszteni a fényképeit, vagy a videóját amelyet egy nyaraláson készített, akkor ez az érv nem igazán áll meg. Mint ahogyan a multimédia is egészen „jól bejáratott” Linux alatt, vagyis lehet különféle hang és képfájlokat lejátszani (az Audio CD-n és a DVD Video-n túl), akár DVD-t létrehozni, vagy Uram bocsá’ videót szerkeszteni és más feladatokat is elvégezhetünk Linux alatt (most nem sorolnám fel mind), tehát a Linux mára már egy jól kitömött szerszámosládához hasonlítható és ha valakinek „barkácsolni” támad kedve, akkor azt Linux alatt (is) bátran megteheti. Tehát a mottó: A felhasználót totál nem érdekli, hogy milyen oprendszer van a gépén, csak az érdekli, hogy minden működjön…
Igen, ebben az esetben pedig éppenhogy a Linux a „kivánatos választás” és éppen ezért Miért ne lehetne akár Linux azon a PC-n amelyen úgyis mindegy hogy mi van legfeljebb nem kell hozzá venni drága programokat plusszban, nem kell tartani a biztonsági kockázatoktól, vagy nem kell hozzá warezolni, hogy mindent meg tudjon a „Tisztelt User” csinálni.Röviden ennyi lehet a magva.
Én úgy látom, hogy elsődlegesen a „népekre gyakorolt” pszichológiai hatása az ami miatt nem népszerű a Linux.
Hogy mire is gondolok:1.) Nincs széles körben elterjedve (szinte a „csapból is windows folyik”)
2.) Nem áll mögötte egy „szoftveróriás” aki (ha „marketing szinten” is, de) folyamatosan fejleszti és az (esetenként állítólagos) újításokat szétküröli a világban.
És állandóan publikálja, hogy mennyire jó, mennyire „nyerő” ha valaki Linuxot használ…
(tehát ez sincs)3.) Az emberek többségében van egy un. „csordaszellem”. Magyarán: Sokan azt mondják – Ha másoknak jó, akkor jó lesz nekem is. ÉS.: „Biztosan nem lehet rossz, ha mindenki ezt használja.” (emellett bárki „hozzá tud szólni valamit”, ha nem működne valami) Annak is pszichológiai hatása van, hogy a „mezei user” nyugodt lehet annak tudatában, hogy a sok PC felhasználó között csak lesz legalább 1 aki segít neki.
4.) Lehet egyféle „titokzatos varázsa” a má$ik mosópornak, ami „ámultaba ejti” az embert. Mást nem tudok rá mondani, amikor a 000-ás ismerettel rendelkező abszolútkezdő PC használót semmivel sem lehet meggyőzni, avagy semmivel sem lehet megértetni vele, hogy: Hé, haver, figyelj! Itt is grafikus felület, start menü és ikonok vannak… Emellett megtalálod a kissé már megszokott böngésződet (Firefox, vagy Opera) itt is és van OpenOffice.org is, nomeg ha kell akkor itt is használhatod a GIMP-et amit a má$ik rendszeren láttál először. Emellett ezen a rendszeren nem kell tartani a vírusoktól, wormoktól és más kártékony kódoktól és nem kell warezolni, ha egy „népszerű” CD/DVD író programot, vagy egy másik „népszerű” médialejátszó programot akarsz véglegesen (nem 21-30 napra) feltelepíteni…
A „titokzatos varázs”-hoz még annyit, hogy van(nak) olyan(ok) is, akik úgymond „sokat szívnak és anyáznak” a má$ik rendszer biztonsági kockázatai, hibái, nyűgjei miatt és mégsem akar(nak) semmiképp váltani másra. Inkább időnként újratelepíti(k) a rend$zert, amikor már „menthetetlen” és doszt szidjá(k), hogy ilyen sz… meg olyan sz… és mégis megmarad(nak) mellette körömszakadtáig.
Talán még élvezi(k) is a már-már mazochista helyzetüket.
Mivel lehet ezt magyarázni? (ész érvekkel talán aligha)Ahol teljesen hatástalanok az ész érvek és 100%-ra „megbukott” a demonstrációval egybekötött „bizonyítás” melynek a vége az, hogy: És én ezt meg fogom tudni tanulni? Akkor csakis valamilyen „titokzatos” pszihés hatás lehet az ami miatt nem népszerű a Linux.
5.) Lehet még az is probléma, hogy „ingyenes” és „Ugyanmár! Ami ingyenes az nem lehet jó!”
Nomeg „Milyen program az amihez nem kell crack.exe?” Ha nem lehet warezolni a programot, akkor nem is kell… (hiába „bármilyen jó” és bármilyen szép is és bármennyire hasznos is)
Tapasztalat, hogy Linux alatt megmutattam, hogy itt a K3B ezzel írhatsz, úgy mint a NERO-val mindenféle CD-t és DVD-t. Aztán itt a Kaffein, vagy az Mplayer (Xine, Totem) amelyekkel lejátszhatsz mindenféle video formátumot, és itt az Amarok, XMMS (stb.) az mp3 hallgatáshoz…
És sorolhatnám, de neki akkor is az volt a reakciója: Nem tudsz egy NÉRÓT „szerezni”? Ja, meg kellene egy WinDVD is? Persze nem olyan ami csak próbaverzió!6.) További pszichikai ráhatás-ként szokták azt is mondani, hogy: „A felhasználót totál nem érdekli, hogy milyen oprendszer van a gépén, csak az érdekli, hogy minden működjön… Ezért nem telepít fel Linuxot.” Csakhogy ez elég sánta érv! Ugyanis ha azért mond ilyet valaki, mert ezzel burkoltan arra céloz, hogy a Linux alatt nem tudja megnézni, vagy épp szerkeszteni a fényképeit, vagy a videóját amelyet egy nyaraláson készített, akkor ez az érv nem igazán áll meg. Mint ahogyan a multimédia is egészen „jól bejáratott” Linux alatt, vagyis lehet különféle hang és képfájlokat lejátszani (az Audio CD-n és a DVD Video-n túl), akár DVD-t létrehozni, vagy Uram bocsá’ videót szerkeszteni és más feladatokat is elvégezhetünk Linux alatt (most nem sorolnám fel mind), tehát a Linux mára már egy jól kitömött szerszámosládához hasonlítható és ha valakinek „barkácsolni” támad kedve, akkor azt Linux alatt (is) bátran megteheti. Tehát a mottó: A felhasználót totál nem érdekli, hogy milyen oprendszer van a gépén, csak az érdekli, hogy minden működjön…
Igen, ebben az esetben pedig éppenhogy a Linux a „kivánatos választás” és éppen ezért Miért ne lehetne akár Linux azon a PC-n amelyen úgyis mindegy hogy mi van legfeljebb nem kell hozzá venni drága programokat plusszban, nem kell tartani a biztonsági kockázatoktól, vagy nem kell hozzá warezolni, hogy mindent meg tudjon a „Tisztelt User” csinálni.Röviden ennyi lehet a magva.
A böngésződ lementi a cache alkönyvtárába a lejátszott zenét, így azt csak „meg kell találni” a sok fájl között és elmenteni a megfelelő formátumban. Innentől azt csinálsz vele amit… No, nem amit akarsz, hanem amit tudsz 🙂 Hiszen ez a meglévő programoktól függ csupán.
Például: az Opera böngésző a lejátszott flash videót oprXdK00.tmp néven mentette el a .opera/cache4/ alkönyvtárába.
A zenefájlokkal is hasonlóképp „bánhat”Edit:
A nyitó hozzászólásom beírása után találtam egy olyan oldalt ahol „on line” lehet pl. felolvasást halgatni és ennek halgatásához egy hangszóró ikonra kell csak klikkelni, ekkor a böngésző letölt (ahová mented) egy „valami.m3u” fájlt amelyben egy link található.
Például: http://www.website.hu/mp3-files/00001.mp3Ha a linket parancssorba bemásolom, akkor „nem is kell meghallgatni” 🙂 online a fájlt, mert egyből letölti a böngésző. Így meghallgatás nélkül, ill. későbbi meghallgatásra lehet mp3-akat letölteni.
A böngésződ lementi a cache alkönyvtárába a lejátszott zenét, így azt csak „meg kell találni” a sok fájl között és elmenteni a megfelelő formátumban. Innentől azt csinálsz vele amit… No, nem amit akarsz, hanem amit tudsz 🙂 Hiszen ez a meglévő programoktól függ csupán.
Például: az Opera böngésző a lejátszott flash videót oprXdK00.tmp néven mentette el a .opera/cache4/ alkönyvtárába.
A zenefájlokkal is hasonlóképp „bánhat”Edit:
A nyitó hozzászólásom beírása után találtam egy olyan oldalt ahol „on line” lehet pl. felolvasást halgatni és ennek halgatásához egy hangszóró ikonra kell csak klikkelni, ekkor a böngésző letölt (ahová mented) egy „valami.m3u” fájlt amelyben egy link található.
Például: http://www.website.hu/mp3-files/00001.mp3Ha a linket parancssorba bemásolom, akkor „nem is kell meghallgatni” 🙂 online a fájlt, mert egyből letölti a böngésző. Így meghallgatás nélkül, ill. későbbi meghallgatásra lehet mp3-akat letölteni.
Nekem (talán) egyszerűbb problémám van, és lehet, hogy a megoldás sem túl nehéz.
Egy Sony asztali DVD íróval felvett valaki 1 filmet az RTL klubból és az öccse lemásolta nekem (asszem a dvdshrink-kel) és innentől fogva – vagyis a másolat ami az enyém – nem játszható le semmilyen asztali lejátszón, mert a menü be sem jön.
Ellemben a PC-n simán lejátszható.Hogyan lehetne az asztali lejátszón is lejátszhatóvá tenni?
A k9copy-val szerettem volna lemásolni, de 2 totál egyforma „Title”-t is kijelez, ám egyiket SEM olvassa ki, de semmi hibaüzenetet sem ad 🙁
Nekem (talán) egyszerűbb problémám van, és lehet, hogy a megoldás sem túl nehéz.
Egy Sony asztali DVD íróval felvett valaki 1 filmet az RTL klubból és az öccse lemásolta nekem (asszem a dvdshrink-kel) és innentől fogva – vagyis a másolat ami az enyém – nem játszható le semmilyen asztali lejátszón, mert a menü be sem jön.
Ellemben a PC-n simán lejátszható.Hogyan lehetne az asztali lejátszón is lejátszhatóvá tenni?
A k9copy-val szerettem volna lemásolni, de 2 totál egyforma „Title”-t is kijelez, ám egyiket SEM olvassa ki, de semmi hibaüzenetet sem ad 🙁
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz