Péter

Itt viszont tévedsz, ha terméket hoznak be külföldről akár csomagként is, akkor a vámhatóság fogja az áfát kiszabni és a vevő fizeti ki. Azért ne becsüljük le a hatóságot. Szerintem az MS nem csomagküldő szolgálat.

Bocs, nem voltam elég egzakt. A példa EU-n belüli árucserére vonatkozott, természetesen EU-n kívülrõl ott van a vám.
Bár az sem mindig: Én pl. egy ausztrál cégtõl rendeltem (számítástechnikai) CD-t cirka 6k forintért, interneten fizettem bankkártyával, és postán jött: se vám, se semmi. Magyarországra kizárólag a magyar postának az ausztrál postától küldött szállítási jutalék jutott.
Egyébként van egy vámmentes értékhatár (MO-ra történõ behozatalnál cirka 175 EUR, ha jól emlékszem, bár ezt megváltoztathatja a kiindulási ország, ha speciális kiviteli szabályai vannak), amit az ügyes csomagküldõk be is tudnak tartani (mármint ha postával szállíttatnak egyedi rendelési címekre (magyarországi közvetítõ nélkül), és így egyen-egyenként, külön adnak fel minden tételt, az értékhatár alaltt….
Azt egyébként nem is állítottam, hogy az MS ezen négyes kategóriába tartozik… az MS termékek terjesztését tipikusan a 2. csoport (magyar forgalmazó, külföldi termék) intézi… (magyar kis számítógépbolt eladja a Nagy Testvér termékét, amit csak x %-kal (ami jobbára egyjegyû) olcsóbban szerzett be tõle…)

Péter

Ezt most viccnek szántad?! Mutass egy olyan céget, ahol a nyereség a bevétel 80%-a. A maradék meg az áfa. Ilyen cég még a mesében sincs.

Nem. De senki nem azt mondta, hogy a 80% nyereség.

BRUTTÓ bevétel 20 %-a ÁFA, a cégek a továbbiakban a NETTÓ bevétellel szoktak számolni (mivel az ÁFA-t áthárítják)
NETTÓ bevétel X %-a mindenféle adó, amit nem profit, hanem bevétel után kell fizetni
NETTÓ Bevétel Y %-a járulék+bér
NETTÓ Bevétel Z %-a nyereség, ennek vannak még külön adói (a maradék legyen ZZ %)
NETTÓ Bevétel 100-Z-Y-X %-a költség, ami tulképp olyan pénz a cégnek, mint a családnak a nettó jövedelem: ebbõl fizeti a megélhetési költségeket, karbantart, anyagot vesz, kis fejlesztéseket/beruházásokat végez, stb.
A leadózott nyereségbõl (ZZ%) – ami olyan a cégnél, mint a családoknál a havi megtakarított, bankbetétben elhelyezett összeg – pedig osztalékot fizet, tartalékot képez, vagy nagyberuházást finanszíroz.

Magyar cég, külföldi termék forgalmazása: A költségek jelentõs része (akár a költségek 70-80% a is, az alkalmazott kereskedelmi haszonkulcs függvényében) a külföldi gyártóhoz kerül a termék ellenértékeként. Kis cég és nagy volumenû eladások (ld. pl. Microsoft sw értékesítõk) esetén ez akár a teljes NETTÓ bevétel (áfa nélküli) 80%-át is elérheti!!!!!!

Külföldi cég, magyarországi termékgyártás esetén:
Az adók, a költségek jelentõs hányada, bérek egy hányada (a legjobban fizetett csúcsvezetõk jellemzõen nem magyarok!) Magyarországon kerül elköltésre/felhasználásra, a nyereség egy kis része prémiumként/fejlesztésként itt maradhat; a cég sikerességétõl és nyereségességétõl függõen akár a NETTÓ bevétel 20-50%-át is elérheti a külföldre jutó hányad (fõleg, hogy külföldi kiadásokat is el lehet számolni nyereségcsökkentõ kiadásként…).

Külföldi cég, külföldi termék forgalmazása:
Tipikusan csak interneten keresztül, csomagküldõvel: ez esetben kizárólag a futárszolgálat bevételének egy része (jellemzõen a külföldrõl ideszállító futárcégek is nemzetközi cégek!) kerül magyarországra (az áfa sem biztos, mert azt adózhatja otthon is, ha belföldinek minõsíti a teljesítést…), ez esetben akár a teljes BRUTTÓ bevétel 90%-át is meghaladhatja a külföldre kiáramló érték!

Péter

Ez komoly?

Windows + Office?

Sajnos igen.

Nálunk a cégnél úgynevezett Open Subscription Licence (OSL) konstrukcióban megy a májkrémszoft.

— OSL leírás —

Ez azt jelenti, hogy évente  kb. 70 000 ft/munkaállomásért licencelik a windows prof ultra corporate stb. + office prof ultra corporate stb. + hálózati protokoll (MS network) és tartomány (domain) licence.

a „prof ultra corporate stb.” (általam adott) egyedi azonosító annyit jelent, hogy a legfullextrásabb verzió licencelés mellett _akármilyen_ változatot használhatnak (akár home-ot is más nyelven, de minek 🙂 ), sõt, a megjelenés után szabadon lecserélhetik az újabbra (akár már „windóz vissza” és offisz 2007 (2008??? a pontos verziószámmal nem vagyok tisztában) is lehetne a gépeken, de azért annyira már nem hülyék a rendszergazdik, hogy ne várjanak meg legalább két szervízpakkot…)

„Cserébe” év közben lehet növelni a gépek számát, anélkül, hogy az éves elszámolási idõszakig fizetni kéne az új gépek után. Sajnos viszont fordítva is igaz: ha a fele céget felszámolod, az elszámolásig fizetni kell a kivont gépek után is…

— OSL leírás vége —

— Szubjektív vélemény —

Az ár szerintem rohadt sok: hardverhez kötött OEM-mel megkapsz ennyiért win+office sima prof változatot, az megy a hw élettartamáig (~3év), és azt nem kell évente újra fizetni. Ja, hogy nincs domain licence, legálisan csak samba serverrel csinálhatsz hozzá? Na és…
Viszont lehet vele csalni is: az elszámolás elõtt ki kell vonni minden – rövid távon szüneteltethetõ – gépet a rendszerbõl, majd utána visszatenni…

Ha meg még több lenne a linux (egyes munkaállomásokon is), azzal tovább lehetne spórolni. De ezek szemellenzõsek: én használnék linuxot, velem meg lehetne spórolni egy OSL-t, de majdnem kirúgattak csak azért, mert live linuxszal „mertem” dolgozni…

— Szubjektív vélemény vége —

Péter