továbbá, elég sokszor kell(ett) hangoztatnom, hogy egyik kedves ügyfelét sem csábítottam
el tőle, eddig egyetlen egy keresett meg közülük, nekik pedig ezért sem mondtam nemet.
mielőtt szó érné a ház elejét, nem csakliztam el „kenyéradó gazdámtól”, az ő ügyfele úgy
döntött, hogy nem vár heteket egy-egy probléma megoldására, illetve izéke kollégámra
meg a rumlijára nem kíváncsi, így mást bíz meg a munkával.

Ezek mindig olyan érdekes dolgok…
Nem vetted el a munkát a főnöködtől, de talán kicsit mégis… Lehetett volna nemet is mondani illetva a főnökhöz küldeni. Vajon ennek az ügyfélnek a hozott munkáját otthon csináltad meg, vagy bent a cégnél?

Felénk ez olyan érdekesen működik. Reggel héttől, délután ötig általában mi meg szoktunk dolgozni azért a pénzért amiért eladtuk magunkat. Céges cuccot cégen kívüli célra csak előzetes engedéllyel használunk…

De tényleg te etikusnak érzed, hogy a fizetett idődben nem a munkáddal foglalkozol?

mivel fingotok sincs az egészről, akkor pontosítani szeretnék.
1. munkaidőben a rám bízott szervizekkel foglalkozom: gépösszerakás, telepítések, víruskergetés, tudomisén, amiért az ügyfelek fizetnek, ebből van nekem is fizetésem.
2. munkaidőn túl, hogy mit mikor miért kivel hol és mennyiért, ahhoz senkinek semmi köze
3. a cég cuccait csak munkaidőben használom, azon túl nem is érdekel
4. az említett ügyfél „bejáró vásárló” tehát nincs szerződése senkivel, még velem sem.
5. az említett ügyfélnek elege lett a főnököm késéseiből, a kollégám rumlijából, így mindenképpen
váltani akart
6. ha én nemet mondok, akkor sem marad a „cégünknél”, megkeresett volna mást
7. az említett ügyfél azért keresett meg, mert a jelenlegi felállást az irodájában én produkáltam,
én szüntettem meg szakmai baklövéseket, az én kezem munkája hogy nem fosta össze magát
hetente 3x az ügyviteli programjuk, nekem 3 napba tellett egy hatalmas szünetmentes beszerzése, ami a főnökömnek a „majd meglesz” hozzáállása miatt 3 év alatt sem sikerült.
8. amikor szerződtem a munkáltatóval, akkor döntöttem úgy, hogy a cég mindenek felett, de fél éve már hogy nem klappolnak a dolgok, nem csak rám nézve…
9. nem én kerestem meg az ügyfelet hogy hadd dolgozzak neki, hanem ő engem, hogy ha igent
mondok….
10. munkaidőben nem maszekolok, mert nem azért kaptam/kapom a fizetésemet
11. maszekban, szabadidőben mindig felveszem a privát telefonomat, amikor a saját bandám keres (micsoda hülyegyerek lehetek), ennek fordítottja nem mindig sikerült.
12. etikus-e hogy a munkaidőben napi szinten általában 5-7 alkalommal meglesem a postaládámat ? szerintem ja, mert eddig ebből nem volt probléma. az etikus hogy a kollégám bankozik, vaterázik, történelmi online játékot nyomat, közben pedig fele annyit sem termel mint én ? már csak azért is, mert neki van céges mobilja, havi 20-30ezres számlákkal, nekem nincs, nem is kérek, úgy gondolom hogy majd ha kitermelem neki azt is, akkor beszélünk róla.
13. az eset után én barom még mindig mindenkit oda csábítok vásárolni is, meg szervizeltetni
is, függetlenül a történtektől, pedig lehetne ellenkezőleg is.

összefoglalva: igyekeztem megtermelni a munkabéremet járulékostul mindenestül, de ha ők
néha napján a beszólásaikkal, megjegyzéseikkel elszalasztják az éppen beérkező munkalehetőségek egy részét, akkor én nem fogok hisztizni.

ha pedig mindannyian itt élnétek, akkor nektek is meg lenne a véleményetek a cégről, a cégvezetőről, meg a dolgairól. mikor odakerültem, akkoriban tudtam meg én is ezt-azt,
de leszartam, és védtem mindenhol a mundér becsületét, hogy nem balfasz, sok a rohangálni-
valója, nem alszik éjszakánként, meg egyebek.

arra azért mindenki odafigyel, aki maszekot vállal, hogy az ne menjen a munkaidő rovására.
nem tudok mással apellálni: amíg nem kérek üzemanyagköltség térítést a kimászkálásokért,
illetve átlagosan hetente egyszer belefutok a ki nem fizetett túlórákba, addig hadd lesegessem
már a privát postámat, amihez kurván senkinek nincs köze…

u.i.: a műanyag lakat is rárohad egyébként, mert akkora büntit kap majd.