Bbt:
] A DOS nem hülyeség… amennyiben diákok akiket
] kínzol, képzelem hogy rajonghatnak érte(+d)…

ja, imádják, mééég, mondják… 😆

„hülye júzer” vonatkozásban – akiket én szeretek
védeni, mert õk az én felfogásomban nem a géppel
akarnak vacakolni, hanem használni azt valamire – érdekes
érzéseim vannak, amikor az itteni listákba beleolvasok.
olyan kérdéseket tesznek fel sokan, amikbõl nem csak
az látszik hogy kezdõ (mert oké, kezdõ), de egyenesen
az, hogy nem nyitott ki még egy könyvet a linuxról, nem
tudja, hogy hol kell a doksikat elérni, amik ráadásul ott
nyüzsögnek a saját gépén is, példafájlok, leírások, stb.
szóval, ha ezt látom, kissé morcos leszek. hogy hogy a
fenébe, valamennyire azér’ mégis tájékozóggyunk mán,
gondolom. szóval, hogy miért nem gondolom eztet a
dózeres világban? biztosan hiba van a gondolkodásomban.

egyébként összehasonlítgatni tényleg nem szerencsés.
de nem várható, hogy a dózergyártó direkte nehezíteni,
bonyolítani fogja a dózer használatát :), úgyhogy, ha azt
szeretné elérni valaki, hogy az emberek a linoxot válasszák,
akkor azt is egyszerûsíteni lesz kénytelen.

arra viszont még nem is gondoltam, hogy a
„kattintgatósoknak” tényleg tökmindegy lesz/van,
mi elõtt pasziánszoznak, meg szerkesztenek szöveg.
a végén a dózerfilozófia magát a dózert gyakja le? 😆

amint tantermi tapasztalatokra teszek szert újdonsült linux
júzerügyben, talán terhelni fogom vele a listát.

éppen nem kötelezõ mindent oda másolni/linkelni,
ftp alatt is van cd parancs. ha tényleg egy másik
partíción van a cucc, a partíciót bemountolod egy
könyvtár alá, amit elérhetõvé teszel.

hát, például ilyenekre gondolok (ezt egy másik itteni
fórumról másoltam ide át):

„A hang recseg, xmms leállítás után nem indul (kimeneti modul nem megfelelõ, melyet oda vissza állítgatva újra mûködik) mplayer csúsztatja a képet […]
ez már ugye nem próba verzió, vagy mégis?”

jó, ez csak egy kiollózott példa, de elég tipikusnak találom.
miközben egy ikszpé dózert, ha felrakok (jó, utána
messze-messze szaladok 🙂 ), de mûködik, és semmi
gondja nem lesz. ha egy ilyen gubanchalmazt meglát
egy dózer felõl érkezõ júzer, akkor õ meg a linuxtól
fut messze-messze, és esetleg örökre ott is marad.

igen, hallottam a forrásból telepítõ gentoo-ról, és
nyomban vágyakozni kezdtem rá 🙂 de még nem
próbáltam. ez a módszer nekem ismerõs, mert a
bsd-k ports collection rendszere hasonló, és jól
szerepel. egy make parancs, és indul a banzáj! 🙂

amit még szintén megnéznék, az a rocklinux
(http://www.rocklinux.org), mert az is fordítgatós állatfajta,
de ott még a csupasz alaprendszer is forrásból megy
fel. figyelmeztetnek is, hogy esetleg sokáig eltarthat
az az egész dolog … 🙂

de bocs, egymás között beszélgetünk, amikor ez
egy szál volna, érdeklõdés a debianról.

üdv!

ha tanulni akarsz valamit a linuxról, látni kicsit
testközelbõl, ha nem rémülsz meg egy konfigfájltól,
akkor a debian nagyon jó választás, mert nemigen
vannak vizárdok, amik mind csak elfedik a
valóságot a juzer elõl. a rendszer nagyon karcsú
tud lenni telepítés után. amit fenntebb írtak, hogy
túl sok a csomag, amiben túl sok a hibalehetõség,
szerintem nem deb specifikus, egyébént sem rak
fel az ember 13000 csomagot a gépre, fõleg, ha
szerverrõl van szó. magát az alaprendszert nagyon
gyorsan fel lehet rakni, és „kipárnázott” állapotban
is sokkal gyorsabban boot-ol, mint a kereskedelmi
linuxok, mert azok elindítanak mindenféle szir-szar
programot, amik a háttérben zabálják a proci idejét.

üdítõ, hogy szabad vagy, nem kell a kereskedelmi
linux saját konfigrendszerét kiismerned, ami mindig
gyártófüggõ. a deb csomagok kezelõrendszere
híresen egyszerûvé teszi a frissítést például.

ami bosszúságot okoz, az, hogy tényleg régiek
a csomagok. ha olvasol egy új programról, vagy
továbbfejlesztésrõl, hát debian alatt keresheted…
de ha szereted a kihívásokat, nem lehetetlen felrakni
forrásból. vagy, ha nem a jelenleg stabil debiant
rakod fel, hanem a fejlesztõit, akkor ott eseteleg már
meglesz. (sokan használnak nem stabil változatot)
az is igaz, hogy egy idõ után a konfigolgatás is
fárasztó tud lenni, még ha ki is írsz mindent beállítást
cd-re, hogy legközelebb majd errõl állítasz be mindent,
akkor is vágyik néha az ember arra, hogy magától
legyen minden oké, és csillogó. de amikor én ezért
felrakok egy kereskedelmi változatot, hiába szép,
megkötve érzem magam. hát, ízlések…

a telepítõt folyton emlegetik, oké, karakteres, de
szerintem semmi bonyolultat nem kérdez. az ember
csak a kezébe vesz egy könyvet a linuxról (persze
nem olyanra gondolok, ami tele van kde-s
képernyõképekkel, hanem olyanra, ami a belvilágról
szól, még ha nem is épp naprakészen, a lényeg, hogy
a fíling meglegyen, a linux körüli fogalmak alapvetõen
tisztázódjanak, kernel, modulok, fordítás, partíciók, stb.)
és akkor semmi vész. nekem elsõre ment. ha valaki
látott már openbsd telepítõt, akkor az a debiant
luxusnak fogja tartani… (nekem az openbsd telepítõje
a csúcs! 🙂 )

aki „debian lelkületû”, az szerintem is könnyen kiköthet
a gentoo-nál, mert az is egy csodabogár típus. 🙂

szóval, ha „csak” használni akarod a legújabb linuxos
felületeket, programokat, ha arra vágysz, hogy minden
menjen magától, és nem akarsz a bõr alá nézni, akkor
talán mást válassz. de még így sem vagyok biztos
ebben… 🙂 talán átment, hogy a debian egy életérzés. 🙂

üdv!