Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Most ki mit ért konzol-on?
Ugyanis van egy konsole program a KDE-ben ahol nincs gond az ékezetekkel. És ezt a programot konzol-nak mondjuk.
És van a konzol amelyet a grafikus felületről a CTRL-ALT-F1-gyel érhetünk el.No ezt neveztem én mások után, sokak megdöbbenésére, és a félreértelmezések miatt „mély konzol”-nak.
Nos ebben a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolban nincs nálam ő és ű betű sem az openSUSE 10.3-ban, sem a Mandriva 2008-ban. Helyette inverz kérdőjel van.
Jó lenne egyébként már valahogy megkülönböztetni a konzolt a konzoltól. Egyértelműen.
Hogy tudok képernyőképet készíteni a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolban?
(digitális fényképezőgéppel?)Ezentúl, mivel nem akarom mindig kihangsúlyozni, hogy a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolra gondolok, akárki akármit mond, nálam a hivatkozási neve „mély konzol” lesz. PUNKTUM.
Úgy gondolom, hogy az elnevezésből, – még ha nem is tetszik egyeseknek -, tudni fogják hogy mire gondolok.S ez még mindig jobb, mint amikor ilyet olvasok, hogy: „a könyvtár tele van fileokkal.”
Most ki mit ért konzol-on?
Ugyanis van egy konsole program a KDE-ben ahol nincs gond az ékezetekkel. És ezt a programot konzol-nak mondjuk.
És van a konzol amelyet a grafikus felületről a CTRL-ALT-F1-gyel érhetünk el.No ezt neveztem én mások után, sokak megdöbbenésére, és a félreértelmezések miatt „mély konzol”-nak.
Nos ebben a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolban nincs nálam ő és ű betű sem az openSUSE 10.3-ban, sem a Mandriva 2008-ban. Helyette inverz kérdőjel van.
Jó lenne egyébként már valahogy megkülönböztetni a konzolt a konzoltól. Egyértelműen.
Hogy tudok képernyőképet készíteni a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolban?
(digitális fényképezőgéppel?)Ezentúl, mivel nem akarom mindig kihangsúlyozni, hogy a CTRL-ALT-F1-gyel elérhető konzolra gondolok, akárki akármit mond, nálam a hivatkozási neve „mély konzol” lesz. PUNKTUM.
Úgy gondolom, hogy az elnevezésből, – még ha nem is tetszik egyeseknek -, tudni fogják hogy mire gondolok.S ez még mindig jobb, mint amikor ilyet olvasok, hogy: „a könyvtár tele van fileokkal.”
Mint nagy Mandriva fan, sajna meg kell említenem hogy ez mégsem lett a legjobban sikerült kiadás. 🙁
S már a telepítés legelején lefagy az egész, ha megnyomja az ember kíváncsiságból mondjuk az F1 (Súgó) vagy F3 (Egyéb beállítások) billentyűt. 🙁
A konzolban eltünt az ő és ű betű. Helyette inverz kérdőjel van. Bár ezzel a openSUSE 10.3 is így van.Az első grafikus bejelentkezésnél egy szép design-os kérdőív fogadott, amelyben leellenőriztem volna a regisztrációmat, de parse error-ral fenyegetett meg. (Igaz ez nem a telepített rendszer hibája)
Továbbra sem tudok megbarátkozni a KDE menű új szerkezetével. De ezen fél óra alatt túl teheti magát az ember.
Bár még nem próbáltam ki, de újdonság a Windows Documents and settings importálása.Szerintem egyedül a Számítógép beállítása (drakconf) fejlődött látványosan.
Számomra – ha jól emlékszem – a legjobb kiadás a 8.2, a 9.1, a 2005mdk, a 2006mdv és a 2007.0 volt. A többinél azért, kellett apróbb módosításokat eszközölni, mire kezes bárány lett.
De továbbra is ez a leggyorsabban települő rendszer.
A 6.0-ás változat meg nem volt kibékülve a gépemmel.
Érdekes módon a mostani gyors gépekre fel lehet ugyan tenni, de el már nem indul.Mint nagy Mandriva fan, sajna meg kell említenem hogy ez mégsem lett a legjobban sikerült kiadás. 🙁
S már a telepítés legelején lefagy az egész, ha megnyomja az ember kíváncsiságból mondjuk az F1 (Súgó) vagy F3 (Egyéb beállítások) billentyűt. 🙁
A konzolban eltünt az ő és ű betű. Helyette inverz kérdőjel van. Bár ezzel a openSUSE 10.3 is így van.Az első grafikus bejelentkezésnél egy szép design-os kérdőív fogadott, amelyben leellenőriztem volna a regisztrációmat, de parse error-ral fenyegetett meg. (Igaz ez nem a telepített rendszer hibája)
Továbbra sem tudok megbarátkozni a KDE menű új szerkezetével. De ezen fél óra alatt túl teheti magát az ember.
Bár még nem próbáltam ki, de újdonság a Windows Documents and settings importálása.Szerintem egyedül a Számítógép beállítása (drakconf) fejlődött látványosan.
Számomra – ha jól emlékszem – a legjobb kiadás a 8.2, a 9.1, a 2005mdk, a 2006mdv és a 2007.0 volt. A többinél azért, kellett apróbb módosításokat eszközölni, mire kezes bárány lett.
De továbbra is ez a leggyorsabban települő rendszer.
A 6.0-ás változat meg nem volt kibékülve a gépemmel.
Érdekes módon a mostani gyors gépekre fel lehet ugyan tenni, de el már nem indul.Nos nálam ilyen nincs.
Most megnéztem, hogy openchrome drivert használ.
A 16 bitre való átállás nem segített.
Viszont glxinfo SGI-t ír ki.
Különböző helyeken VIA driverről olvasni.
Most ennek járok utána.Nos nálam ilyen nincs.
Most megnéztem, hogy openchrome drivert használ.
A 16 bitre való átállás nem segített.
Viszont glxinfo SGI-t ír ki.
Különböző helyeken VIA driverről olvasni.
Most ennek járok utána.Miből gondolod hogy ezt megtudom neked mondani?
A post elején írtam, hogy semmiféle gomb, tekerő nincs rajta.Szedjem szét, keressek egy potenciómétert, és csavargassam azt egy órás csavarhúzóval?
Csakis szoftveres megoldás jöhet szóba.
De milyen?
Az nvidia a meghajtóihoz ad ki ilyen lehetőséget. Az Nvidia X Server settings-ben lehet pár csúszkát állítgatni.
A xorg.confban nem találtam hasonlót sem.De majd megnézem a cat/proc/acpi/video könyvtárat is.
Ígéretesnek tűnik a KLcdDimmer.Miből gondolod hogy ezt megtudom neked mondani?
A post elején írtam, hogy semmiféle gomb, tekerő nincs rajta.Szedjem szét, keressek egy potenciómétert, és csavargassam azt egy órás csavarhúzóval?
Csakis szoftveres megoldás jöhet szóba.
De milyen?
Az nvidia a meghajtóihoz ad ki ilyen lehetőséget. Az Nvidia X Server settings-ben lehet pár csúszkát állítgatni.
A xorg.confban nem találtam hasonlót sem.De majd megnézem a cat/proc/acpi/video könyvtárat is.
Ígéretesnek tűnik a KLcdDimmer.Ne viccelj. Ez álítólag 1.5 millás gép. Igaz hogy egyszerű alaplap, meg még egyszerűbb processzor van benne, de a hozzáadott szoftvereknek is ára van.
Viszont mivel nincs összekötve a laborgéppel, mert ez egy noritsu QSS-3000
http://dpiphotocenter.com/images/pic/P1%20Noritsu%20350×250.gifminilabor gépet is kitudna szolgálni az érintőképernyős monitora segítségével, így a folyton vírusossá váló angol nyelvű windows 2000 le lett cserélve linuxra. 🙂
http://www.noritsu.com/Products/Kiosks/CT-SL/default.aspx
http://www.ifotovideo.cz/photos/aktuality/noritsu_terminal.jpg
(Nem én vettem.)De száz szónak is egy a vége, világosabb képet szeretnénk.
A ddccontrol nem támogatja.
Azt még megnézem hogy mondjuk a 32bit helyett 24 biten mit muzsikál. De mivel főleg fényképeket néznek rajta, így 256 színű mégsem lehet majd.Ne viccelj. Ez álítólag 1.5 millás gép. Igaz hogy egyszerű alaplap, meg még egyszerűbb processzor van benne, de a hozzáadott szoftvereknek is ára van.
Viszont mivel nincs összekötve a laborgéppel, mert ez egy noritsu QSS-3000
http://dpiphotocenter.com/images/pic/P1%20Noritsu%20350×250.gifminilabor gépet is kitudna szolgálni az érintőképernyős monitora segítségével, így a folyton vírusossá váló angol nyelvű windows 2000 le lett cserélve linuxra. 🙂
http://www.noritsu.com/Products/Kiosks/CT-SL/default.aspx
http://www.ifotovideo.cz/photos/aktuality/noritsu_terminal.jpg
(Nem én vettem.)De száz szónak is egy a vége, világosabb képet szeretnénk.
A ddccontrol nem támogatja.
Azt még megnézem hogy mondjuk a 32bit helyett 24 biten mit muzsikál. De mivel főleg fényképeket néznek rajta, így 256 színű mégsem lehet majd. -
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz