Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Telepítés után megvolt a
Code:sudo passwd rootparancs, amivel létrehozhatod a root jelszót tetszés szerintire?
[align=right][snapback]144415[/snapback][/align]Persze, ez volt a legelsõ lépés. 🙂
Megpróbálom elmondani másképp, mert szerintem elbeszélünk egy kicsit egymás mellett.
1. Nyitok egy terminált, pl. xterm, mint derrick.
2. A fenti terminálba beírom, hogy sudo xterm
3. Kéri derrick jelszavát. Nem a rootét (ami létezõ jelszó, be van állítva), hanem a userét
4. Megjelenik egy új xterm ablak, amiben már a prompton látszik, hogy a rooté
5. whoami parancs értelemszerûen – helyesen – a ‘root’ nevet adja visszaEz nem tetszik nekem. Nem akarom, hogy a gépemen root-jogot lehessen szerezni a root-jelszó ismerete nélkül, user-jelszó birtokában.
Ha valakinek van külön kérése, hogy mikerüljön még be, milyen programról, segítségrõl lenne hasznos a Kalauzban olvasni egy kezdõnek, az írja meg,[align=right][snapback]144340[/snapback][/align]
Köszönet a munkádért, bár csak ízlelgetem az Ubuntu-t. Engem egyetlen dolog érdekelne, hogy miért jó ez a sudo-s megoldás mindenre*, és az, hogy ezt miként lehet maradandóan kiirtani**. Nem bírja bevenni az agyam, hogy az Ubuntu root-jogot ad a „mezei” usernek, még ha az a júzer „én vagyok is”.
*: Gnome menüben katt, jelszó kérés. Miért nem a root jelszót kéri?
**: Hogyan lehetne megoldani egyszerûen és permanensen, hogy mindenhol a root jelszót kérje? Van progi erre – most nem Ubuntu alatt vagyok, valamilyen ..su asszem -, ami nem sudo, hanem su és program. Ez nekem tetszene.
Köszi!
Nagyon szép meg nagyon jó amit leírtál, de az volna a kérdésem, hogy valami alap (olyannal amit egy 1.-s gimis is megért) matematikai magyarázattal tudnál szolgálni?
amit nem értek: Hogyan lehet olyan kulcsot elõállítani amivel ha bekódolok egy üzenetet (titkos kulcs), egy másik a titkosításhoz nem szükséges kulcsal kitikosítható (publikus kulcs)?
Ha a módszer a nyilvános kulcsú titkosítás – és miért ne az lenne – akkor jó tudni az elméletét.
Két kulcs van, publikus (NY – nyilvános, terjeszthetõ) és privát (T – titkos, vigyázni kell rá, nem szabad senkinek odaadni).
Ha egy szöveget NY kulccsal kódolsz, akkor csak és kizárólag T kulccsal lehet dekódolni, még NY kulccsal sem. Fordítva is igaz: ha T kulccsal kódolsz, csak és kizárólag NY kulccsal lehet dekódolni, még T kulccsal sem. Az elkódolt üzenetbõl a kódolási kulcs nem határozható meg, még a visszafejtett üzenet birtokában sem.
Titkosítás:
Címzett NY kulcsával kódolod az üzenetet, csak a címzett tudja visszafejteni a saját T kulcsávalAláírás:
A saját T kulcsoddal titkosítod az üzenetet, bárki visszafejtheti a Te NY kulcsoddal, de abban egészen biztos lehet, hogy az üzenet Tõled származik. (mert csak Neked van meg a T kulcs) Az aláírás itt nem egy szignó, hanem egy „megbízhatósági adalék”, ami azt bizonyítja, hogy a levél a feladótól jött.Titkosítás + Aláírás:
Címzett NY kulcsával, majd ezután saját T kulccsal kódolod (vagy fordítva, de akkor a dekódolás is fordítva lesz). Címzett a Te NY kulcsoddal, majd a saját T kulcsával fejti vissza. Senki nem tudja elolvasni és a címzett biztos lehet benne, hogy a levél Tõled jött.Csak azért érdekes az elmélet, mert ahhoz, hogy titkosított üzenetet küldj, a címzett NY kulcsát ismerned kell, tehát „csak úgy akárkinek” nem tudsz titkosított üzenetet küldeni. Vannak keyserverek, amikre lehet elküldeni saját NY kulcsot és ha onnan leszeded a címzettedét, akkor már tudsz neki küldeni titkosított üzenetet. 🙂
Szerk: a thunderbird-et nem használom, de szerintem gpg környékén kellene körülnézni, valahol az interneten. gpg-howto vagy hasonló.
valamilyen szövegszerkesztõvel…[align=right][snapback]144102[/snapback][/align]
razoli,
kezed mint a villám, nem bírtam felvenni a versenyt. 😀A /boot/grub/menu.lst fájlt kell szerkesztened. A tilte nyit megy egy új „blokkot”, ezeket variálhatod. Ha meg arra gondoltál, hogy melyik induljon el alapértelmezettként, akkor a default után add meg, hogy hanyadik sorrendben (a sorszámozás 0-val kezdõdik, így az elsõ a nulladik)
Szerintem sincs sok értelme PCI-kártyát tervezni, ez csak sorozatgyártásnál éri meg, egyébként az érték/befektetett munka arány nagyon alacsony marad.
Ezt nézted már? Viszonylag egyszerû, és barkácscélokra kielégítõ is. 😆
Szerintem nem nvidia gond (meg honnan tudod, hogy nvidia kártyám van?), mivel slackware alatt ilyen gondom nincs (ott is fel van rakva az nvidia).
Akkor most mondom, ha eddig nem tettem volna meg, hogy a témanyitásban felvetett gondok slackware alatt nem jelentkeznek.
Szerk.: de azért megpróbálom, hátha. Ja, meg teljesen ugyanaz az xorg.conf-om van mindkét rendszer alatt (slacki alól átmásoltam).
[align=right][snapback]143882[/snapback][/align]A Slaki valamiért immunis lehet az NVIDIA driver okozta font-kavarásra, de pl. az UHU alatt ugyanez volt a gond, ami Neked. Most Slamd64-et (Slackware 64 bites nemhivatalos portja) használok, és nincs ez a gond. Frugalware alatt azért meglehet, hogy ez a gáz.
Kérdezted, hogy honnan tudom, hogy nvidia kártyád van. Hát onnan, hogy ez a hiba 99%-ban az NVIDIA driverre vezethetõ vissza. 😆
Egyébként, amit aty írt, az is jó lehet! Szerintem Slaki alatt is hasonlóan van megoldva.
1. ha init 3-mal indulok, majd init 4-gyel beizzítom a grafikus felületet, bejelentkezek, stb., ezután hogyha visszamegyek konzolra (sima ctrl+alt+F1-gyel), akkor a gyönyörû magyar ékezetes betûk helyett elég csúnya dolgok jelennek meg: béta, „üreshalmaz-szerû karakter” és egyebek. Ha ezután a loadfont (vagy mivel is)-tal újra betöltöm a lat2a-„mittoménmi” betûtípust, minden helyreáll. Szóval a kérdés: hány éves a kapitány? 🙂 Azaz: hogyan lehet (kell) megoldani, hogy ne kelljen ezt mindig eljátszanom?
Bootoláskor egyébként ezt a lat2a* -t töltöm be, akkor minden baba is.[align=right][snapback]143859[/snapback][/align]Ez szerintem az NVIDIA driver miatt lehet, teljesen disztrófüggetlen. Abba a szekcióba, ahol az nvidia szöveg szerepel, be kell szúrni, hogy
Option „IgnoreDisplayDevices” „TV”
és ezután talán már nem lesz baj az ékezetes betûkkel.
A többihez sajna lövésem sincs. :blink:
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz