Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
A QoS (Quality of Service) a Linux kernelben található. Vele tudod megoldani, hogy egy adott interfészen keresztül a felhasználók milyen prioritással (sebességgel) kommunikálhatnak. Hozzá lehet rendelni, hogy az milyen protokoll esetében történjen, melyik IP címrõl melyik IP címre mikortól meddig stb. Persze kell még hozzá a neki megfelelõ bináris is. Most nincs elõttem Linux, de ha jól emlékszem, a kernel doksijában van valami help róla, abban mintha le is lenne írva, hogy mi az a progi, ami kell hozzá.
Egyébként lehet, hogy nem itt, de mintha láttam volna errõl topic-ot példával is. Megpróbálom neked megkeresni, mert gyanítom, nem ezen a fórumon van. Ha igen, akkor bocs:)Hogy dinamikusan lehet-e változtatni? Erre inkább nem válaszolnék, mert a mi rendszerünkben is van egy sávszélesség szabályzó, ami szintén QoSt használ, de a keretprogram egy kicsit más, annyit meg nem foglalkoztam vele…
Próbáltad már a QoS-t?
Bocs, természetesen a restartal újraindítjuk, mivel a telepítés után már fut a process.
Az Exim konfigurálásának egy lehetséges módja:
Elõször is konfiguráljuk az eximconfig-gal ‘Internet site’-ként a szervert, majd késõbb az ‘mx’ megadásával állítsuk be, hogy mindazon gépektõl fogadhassunk/továbbíthassunk levelet, amelyek látják ahhoz a DNS-hez tartozó zónát, amiben a szerver van (a DNS fõ keresési fájljába elõbb be kell írni a névszerverek megadása után: IN MX 10 mail_szerver_domain; a 10 prioritási sorrendet jelent több levelezõ szerver esetén, egy szerver esetén nincs jelentõssége). A konfigurálás végeztével az inetd.conf-ban kommenteljük ki az exim-re vonatkozó smtp-vel kezdõdõ sort és indítsuk újra az inetd-t. Erre azért van szükség, mert a levelezõ szerver démonként fog futni. Ezután indítsuk el a szervert az /etc/init.d/exim restart-tal. Ez a script az exim-et a -bd -q30m kapcsolóval indítja el. Ha nem indulna el a szerver, akkor indítsuk el manuálisan. Innentõl kezdve már fogadja/továbbítja a leveleket a szerver.
Bocs, ha felre ertettelek.
Hat en nem ertek hozza, foleg a 9X-esekhez, de NT-nel jartam ugy, hogy tok jol ment a PDC, de megsem latta a kliens. Manualisan letrehoztam a megfelelo bejegyzeseket az /etc/passwd es az smbpasswd fajlba, innan tudta, hogy a PDC-n be van jegyezve a gep, viszont tovabbra sem tudott beleptetni. Ehhez az kellett, hogy a halozati beallitasoknal a domainbe torteno bejelentkezest al kellett allitani workgroupra, majd ujrainditani a gepet. Aztan a bejelentkezes utan vissza allitani a bejelentkezest domainre. Onnantol kezdve ment a dolog. Win9X-nel nem tudom, hogy hogy mukodik, mert ugye a domaineket az NT alapu Win-ek kezeltek csak, de nem kizart, hogy van valami trukk ra.
En az /etc/X11/XFree86-4 fajlal modositasat ajanlom, root jog kell hozza. Valami hasonlo bejegyzest kell tartalmaznia:
Section „Screen”
Identifier „Screen0”
Device „Card0”
Monitor „Monitor0”
DefaultDepth 16
SubSection „Display”
Depth 16
Modes „1024×768”
EndSubSection
EndSectionA „Modes”-nal adhatod meg, hogy mekkora legyen a felbontas. Ha elmentetted a modositast, akkor inditsd ujra az X-et (ctrl-alt-bksp). Ekkor mar az uj felbontassal kell elindulnia.
A Postscript nyomtatas valahogy igy megy:
A Postscript egy programozasi nyelv. Lehet benne irni mindenfele egyszeru programot, de nem hasznalja senki erre a celra, mert minek. Igazabol csak a nyomtatok hasznaljak. Tetelezzuk fel, hogy van egy Postscript nyomtatonk. A neki erkezo infok is Postscript nyelven jonnek hozza, amit aztan sajat maganak lefordit, hogy ki tudja nyomtatni az erkezo anyagot. Ebbol kovetkezik, hogy a nyomtatando anyagot is Postscript formatumban kell kuldeni.
Na most, ha nem Postscript nyomtatonk van, azaz nincs nyomtatoba epitett chip, amely a Postscript formatumban erkezo anyagot a nyomtato szamara ertheto adatsorozatta alakitsa at, akkor at kell konvertalni az erkezo anyagot meg a gepen, majd azt kell elkuldeni a nyomtatonak.
Erre a celra hasznaljak a szuroket (is). A szurok segitsegevel lehet ugyanis a nyomtato szamara ertheto formatumma alakitani a nyomtatando anyagot. Plusz meg kell, hogy legyen a nyomtato adatait tartalmazo fajlunk is, es a konvertalast vegzo szoftveres Postcript interpreter, a Ghotscript. A lenyeg, hogy legyen szuronk. Bar sajnos nem mindig alkalmazhato, mert a szuroket nem a hardver gyartok keszitik, de legalabb vannak. Az szuroket az /etc/printcap fajlban kell bejegyezni a nyomtato megfelelo soraba. Ha nyomtatni akarsz, akkor pedig a szurovel rendelkezo nyomtatot kell megjelolni a ‘Print’ menuben, vagy parancssorban.Remelem jol emlekszem a dologra, de szerintem mindenkeppen nezz utana a kovetkezo oldalon, mert nem akarok hulyeseget irni: http://www.linuxprinting.org
Egy kicsit pontatlan voltam:(
1. A kliens gepek routing tablajaban a router azon halozati kartyajat kell megadni, amelyiket termeszetesen a tobbi gep is lat.
2. a DNS a sajat halozatban, a routeren innen vanAz elv a kovetkezo:
Annak a gepnek, amely a gepek kozul „kapcsolatban van az Internettel”, a routing tablajaba be kell irni, hogy a default route arra az interfeszre mutasson, amelyik a net fel van (man route). A tobbi gep routing tablajaba pedig a default route-ot az „Intenet fel nezo gep” halozati kartyajara kell megadni. Ez azert kell, hogy ha esetleg nem talalna a halozaton a keresett gepet, akkor forduljon a net fel nezo gephez. Mivel az sem fogja megtalalni, ezert kimegy a defaul utvonalon, tehat a netre. Ekkor nem hasznalsz DNS-t!
Na most nem vagyok biztos benne, hogy mi van, ha DNS-ed is van. Szerintem ilyenkor a kliens gepek routing tablajaba nem kell default route-ot megadni, mivel a resolv.conf-ban ott a DNS. A DNS-nek van egy forwarding opcioja. Ha nem talalna a sajat zonajaban a keresett gepet, akkor az ott megadott cimre megy tovabb. Gondolom ez jelen esetben lehet a net fel nezo gep (router). Szerintem ebben az esetben igy mukodhet a dolog. -
SzerzőBejegyzés

legutóbbi hsz