Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
A kernelbe be kell forditani a QoS-t, ez felelos a savszelesseg szabalyozasert. Valami progi is kell kozza, mar pontosan nem tudom, hogy mi, de biztos irja a dokumentacioja.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy miket irogathattatok mar igy a vege fele, mert csak az elejet olvastam el, nem volt turelmem vegigolvasni. Ami az UHU-t illeti, meg nem volt hozza szerencsem, igy nem is tudok velemenyt mondani rola. Eleg sok problemas irast olvasgattam felole, de ezt annak tudom be, hogy meg egy kicsit szorit az a gyerekcipo – mar ugyis hasznalta ezt a kifejezest valaki, akkor meg miert is ne hasznalnam en is.
Szoval annak idejen meg en is szidtam azt a masik fajta oprendszert, meg hogy a Linux a csucs. Aztan lattam mas oprendszert is, es rajottem, hogy inkabb csak olyan jatekszerhez hasonlo, ami ugy istenigazabol kimondottan bikaeros alkalmazasokra onmagaban nem hasznalhato, hacsak nem epitunk belole egy furtot. Mondjuk a mult heten elment egy cirka 140-150-es (!) load average idejen is, de mar latszott rajta, hogy kuszkodik szegenyke. Szoval van mar komolyabb, egyszerubb, vilagosabb OS is nala, s mindez egyben. Igaz nem kimondottan jatekra vagy valami ehhez hasonlora hasznaljak oket, de mar siman tudnak multimadias oprendszerkent is mukodni.A goz kieresztesehez pedig csak annyit, hogy egesz jot vitorlaztam egy jo kis Kalozzal. Ez volt az elso vitorlas kalandom, de szerintem lesz meg tobb is. Lattam Fa Nandit es egyutt tolthettem egy hetet olyanokkal, akik Gal Jozseffel vitorlaznak, ha eppen ugy jon ki. Az ott hallott tortenetek es egy jo kis zapor a to kozepen, aztan vegen egy jo kis jegeso radobbentett arra, hogy milyen csip-csup problemak is tudjak foglalkoztatni az embereket, hogyan is mehet fel bennuk a pumpa, most mar latszolag apro dolgok miatt. Arra is rajottem, hogy a szgep egy eszkoz, es nem az „elet”. Szoval mar mas szemmel latom a vilagot, es ha kikivankozik a goz, akkor csak hajra, irany a viz barmilyen formaban, nyugtato hatasa van:)
Udv!
Ja, majd elfelejtettem. Egyes switchekben nem kell kozvetlenul a konfiguraciot modositanod a beallitasok megvaltoztatasara, mert ott van pl. a CISCO-nak a set, clear es show parancsa, amivel ugye be tudsz allitani, torolni tudsz es meg tudsz jeleniteni mindenfele tulajdonsagot. Igy elegge konnyen tudod menedzselni a switchet.
Udv!
Hat a switchekhez hozzaszolva, azt is meg tudod csinalni, hogy ha peldaul ossze van kotve hat-nyolc switched ugy, hogy mindegyiken van egy-egy gep, akkor azokat ossze tudod logikailag kotni ugy, mintha egy halozatba tartoznanak. Ez a VLAN. A VLAN-nal tudsz egyes halozatokat elszigetelni egymastol, a broadcastok ugye csak egy alhalozatban (VLAN-ban) terjedhetnek, de ezt ki lehet boviteni akar masik VLAN-ra is, ha akarod. Na ehhez persze mar routerre van szuksed, ami altalaban bele van epitve a switch-be. Szemleletesen ugy lehetne ezt bemutatni, hogy van egy epuletben negy-ot switch, mindegyiken log egy-egy olyan gep, ami megis egy VLAN-ba (alhalozatban, mondjuk ugy, hogy egy „koaxon” lognak, bar ez igy nem igaz) tartoznak. Azt vehetsz fel a VLAN-ba es szedhetsz ki belole, akit akarsz.
Aztan azt is meg tudod mondani egy switchnek, hogy melyik porton melyik MAC cimmel rendelkezi gep lehet:)
Aztan, ha tobb halokartyad van a gepben, akkor azt ossze is tudod fogni, hogy pl. ne csak 10/100/1000MB-tel tudj kommunikalni egy masik geppel (termeszetesen a masik gep is tobb kartyaval rendelkezik), hanem a tobbszorosevel.Udv!
Mar egyszer irtam errol egy masik forumban. A lenyeg, hogy ket fajlra kell koncentralni. Ezek: Xaccess es az xdm.conf (vagy xdm-config vagy valami ehhez hasonlo, oprendszertol fugg, hogy mi a neve). az Xaccesben ki kell kommentezni a ‘* #any host can get a login window’ es a ‘* CHOOSER BROADCAST’ sorokat. Termeszetesen van mas lehetoseg is, ezekrol az Xaccess fajlban lehet olvasgatni. Az xdm.conf-ban (vagy mi) pedig meg van egy sor, amit szinten ki kell szedni, vagy a megfelelo ertekre allitani (0 vagy 1, true vagy false). Az sem elhanyagolando szempont, hogy az X a –nolsiten-tcp parameter nelkul kegyen elinditva (ez valamelyik config vajlban van igy megadva). Ezen kivul, ha GNOME-ot vagy KDE-t hasznalsz, akkor a gdm.conf-ban (KDE-ben nem tudom, hogy hogyan hivjak) az [xdmcp] Enable=1 vagy true ertek szerepeljen. Ezek utan a sajat, helyi gepen kiadott $ X -query MASIK_GEP_NEVE :HELYI_TERMINAL_SZAM paranccsal mar atjon a tavoli X a lokalis gepre. Debian alatt a fenti parancs csak karakteres bejelentkezesnel mukodik, grafikus modban root-kent kell kiadni. A TERMINAL_SZAM pedig az az ertek, hogy a mi grafikus terminalunk utan hanyadik terminalra akarjuk kinyomni a tavoli X-et. Azt meg eszrevettem, hogy ha nem logout-olunk a tavoli geprol, hanem ctrl-alt-del-lel lelojjuk a nalunk megjeleno X-et, akkor a megnyitott sessino attol meg megmarad, tehat elotte logout-oljunk.
Negy dolog kell tehat: Xaccess, xdm.conf, ‘tcp’ torlese es a parancs kiadasa. Hogy ezeket hogyan kell beallitani, az az egyes UNIX-oktol is fugg, de a lenyeg mindenutt ugyanaz.
Ja, majd elfelejtettem, nalunk is dolgoznak kutatok. Mindenki Linux-ot hasznal, mert azzal meg dolgozni is lehet, es nem is lenne ertelme mast hasznalni a munka jelentoseget tekintve. A szgep parkot nem irnam le, mert mellbevagna egy-ket rendszergazdat, mar tapasztaltam:):) Win-t, mondjuk ugy, hogy a nem „jelentosegteljes” munkat vegzok hasznalnak, meg egy-ket rendszergazda.
Udv
Ha valaki kitarto es veszi a faradsagot, akkor le sem tud szokni rola – en is igy voltam vele a Win utan:) Aztan, ha mar belemelegedett, akkor johet a tobbi UNIX-os OS:) Es elobb-utobb mindenki megterul, volt mar erre itt is pelda szep:)
Az teny, hogy az UHU elegge gyerekcipoben jar, talan nem is szerencses azzal kezdeni, ha valaki kezdo, bar lehet, hogy a velemenyemmel csak en vagyok igy.Ami pedig a kutatasi felhasznalasat illeti…hmm. Asszem pont ezert kezdtek nagyuzemben hasznalni a kutatok, mert otthon szepen fejlesztgethettek az alkalmazasukat, amit aztan a munkahelyen folytattak tovabb. Masreszt el kellene donteni mar vegre, hogy mire is kivanja hasznalni az ember a szamitogepet. A kutatasban nem arrol szol a dolog, hogy irunk egy akarmilyen programot, amivel ketmillio kis bigyot figyelgetunk, hogy az mit csinal, mert akkor lealacsonyitjuk egy szamologep szintjere az egesz szamitastechnikat. A kutatas igaza lenyege ezen a teren a fejlesztesben rejlik, ami Win alatt UNIX/Linux-os filozofiat tekinteve elkepzelhetetlen. Ezen nincs mit firtatni.
Nos igen, az IRIX. En is azon kezdtem a UNIX-os ismereteim elsajatitasat:) Aztan ahogy hallom a kollegaktol meg mondjuk tapasztalom, hogy hany napot szenvednek egy egyszeru forditassal, elegge felresikerult egy oprendszert sikerult osszehozni a sracoknak. Nem is csoda, hogy annak idejen – bar nagyon erolkodtek, hogy betorjenek itt nalunk a piacra – nem terjedt el annyira ez
a rendszer, hogy nagyobb befolyast sikeruljon szereni az orszagban. Persze azert hasznalhato. Gondoljunk csak bele, hogy az Indy-ken mar ’92-ben ott volt a 3D-s szemuvegnek a soros interfesze a gep feneken. Es, ha pl. kristalyracs modellezesre hasznalnank azzal a bizonyos szemuveggel, ahogy a racsszerkezetben bandukolunk az egyes racskibakat, vakanciakat keresven rogton eszunkbe otlik, hogy Michael Douglas mi a fenet is keresett ott abban a virtualis konyvtarban a Zaklatas cimu filmben. Mellesleg a film tele vont Indy-vel:) Szoval igen, hasznalhato kutatasi celokra, de vannak jobb gepek erre.Remelem jol ertem a problemat.
Egyszeruen bebootolsz cd-vel, felmountolod a /target-be a root particiot,
majd az /etc/lilo.conf-ban beallitod, hogy a vmlinuz-zal induljon el (ha meg
megvan) es kiadod a lilo parancsot. Majd unmountolod a root-ot es reset neki.
Innentol menni kell a dolognak.Azt is jo lenne tudni, hogy a lefagyas miben nyilvanul meg, hol fagy le a
kernel, mert akkor azzal az eszkozzel van baj.
Egyebkent en egy fsck-t is megneznek, mert gyanus a disk is.Ha ujra akarod telepiteni, akkor en a rendszer beallitasokat kinyomnam cd-s
bootolas utan egy floppy-ra, vagy egy user home-jaba, ahonna vissza lehetne
majd pakolni. Uj telepiteskor meg kell hagyni a home particiojat, igy a rajta
levo adatok nem vesznek el. Amikor meg kesz az uj telepites, akkor az /etc/fstab-ba
egyszeruen megadod, hogy a home particiot a /home-ba mountolja fel. Persze ez
csak akkor igaz, ha a sajat konyvtarak kulon particion vannak.Meg azt is lehet, hogy csinalsz egy boot floppyt vagy veszel egy cd-t ami tud
halozati kapcsolatot, es lemented az adatokat egy masik gepre.Egy erv szol amellett, hogy ne valamilyen BSD-t ajanljak szervernek. Megpedig csak az,
hogy a Linux kernel ismeri a bond interface-t:)
Egyebkent szerintem csak valamilyen Debian alapu Linux johet szoba, mert a RedHat nagyon
kezd *******-osodni es nehezkesnek is tunik a szamomra.dinghy
Jo, ha van C-konyv, de sokkal jobb, ha felrakod a glibc doksijat (debian alatt ez a glibc-doc csomagban van, a tobbinel nem tudom),
es info-val megnezed a ‘libc’ cimszo alatt. Ott minden le van irva, ami neked kell a C-rol. Mellesleg rajossz, hogy hogy is nez ki egy
valodi oprendszer.
Ha pedig mar C-nel vagy, akkor a GTK+ 2.0-at ajanlom (http://www.gtk.org). Eleg jol van dokumentalva, meg pelda progik is vannak, es
mellesleg jot mulattam, hogy a JAVA mennyire bena hozza kepest a grafikus megjelenitest illetoleg:)dinghy
legutóbbi hsz