Hello dfcwolf!

Na szoval, en annak idejen Win-nel kezdtem, aztan IRIX-on (Silicon) tanulgattam a UNIX
alapokat. Hogy otthon is tudjam gyakorolni, beszereztem egy Linux disztribet, nevesul a Debian
2.1-es es Slackware valahanyast (a Debiannal vert izzadtam, tobbszor is megfogadtam, hogy nem
fogom hasznalni, mert egy csomo dolgot nem enged meg alapbol, aztan kesobb rajottem, hogy miert, es onnantol mar tetszett is a dolog. Vegul is azert dontottem melette, mert volt olyan
manual oldal benne, ami a SLackware-ben nem – vicces mi? Aztan mas disztribet mar nem is tudtam hasznalni, mert szerintem kimagaslott mar akkor is a tobbi kozul a hianyossagai ellenere is.
Bar ez csak szubjektiv megiteles). Utobbi a Linux halozatok cimu konyv melleklete. A Linux
vilagaban a kezdoknek szinte elengedhetetlen ez a konyv. Olyanokat talalsz benne, hogy pl.
hogyan fordits kernelt, hogyan lehet win-geppel osszehozni a Pingvint:), meg ilyesmi. Egy
alapkonyv. A lenyeg benne az, hogy megtanulj bizonyos alap dolgokat, aztan mar hasznalhatsz
is mas disztribet, ha akarsz.

Masodszor, a Linux maga a kernel, nem szabad osszekeverni a disztribucioval (RedHat, SuSE, Mandrake etc.) Altalaban egyszeru felrakni, de nehezsegek azert adodhatnak, de ezekre ugyis
tudsz majd megfelelo segitseget kapni egy forumon vagy levlistan. Csak ne add fel, nem szabad.
Ha egy honapig folyamatosan hasznalod es belemerulsz a UNIX rejtelmeibe, ra fogsz jonni, amikor
a Win-t hasznalod, hogy az vallban szorit:) Es csak egyre jobban szorit, barmennyire is
csillog-villog:):):)

Sokan ossze szoktak hasonlitani pl. egy BSD-vel. Most en is egy ilyet hasznalok, es teljesen
leszoktam a Linuxrol:) Bizony tekintetben a BSD jobb, bizonyos tekintetben meg a Linux.
Hidd el, jo a Tuxika:), nem veletlenul fejlesztett a Silicon ra 64 procis, meg 64GB (lehet,
hogy tobb, mert a mi egyik szerverunkben 32 proci es 64GB van, es amikor eloszor halottam a geprol, a szerverunk eltorpult melette, bar nem Tuxika van rajta) szervert, he-he:)

Vegeztul konzultalj sokat olyanokkal/olvass sok Linux-kezdoknek szolo oldalt, akik pedagogiai
szempontbol kozelitik meg a temat, es nem feltetlenul azzal kezdik, hogy hogyan lehet pl. 4 gigabites kartyat beledobni a gepbe, hogy adott savszelesseghez hangold a gepet. Könyvek is
vannak a piacon, de en meg nem talaltam jot – lehet, hogy nem kerestem elegge:)
Egy jo konyvesbolt, ahol szinte minden van: http://www.kiskapu.hu. Lehet, hogy ismered.

Kellemes Linuxozast!

Udv.: dinghy

GTK+:), pompas valasztas. Nekem legalabbis nagyon bejon. Szoval: a forraskodok a
„g++ -Wall -g programnev.cxx -o programnev `gtk-config –cflags –libs`”-szel fordithatok le.
A forditas egyik feltetele, hogy fent legyen a GNOME fejlesztoi csomagja, mert abban talalható
a gtk-config. Ha az hianyzik, akkor tedd fel. Nekem legalabbis igy ment.

Egyebkent nekem jobban bejon a GTK+-os fejlesztes, mint a QT-s. Kar, hogy ma mar nem hoz tuzbe. Erdekesek a parhuzamok a JAVA-s grafikus megjelenitesi megoldasokkal, bar szerintem a GTK+-os
sokkal egyszerubb es nagyszerubb:) Akkor ott van meg a „signal kezeles” es a tobbi finomsag.

Udv: dinghy

:))) Eppen most ismerkedek a FreeBSD-vel, es a karakteres telepitoje (sysinstall) kinezetre pont olyan, mint a Debian-e!
:))))

Sziasztok!

Van egy nagyon kezdõ kérdésem…

A gépenben van 2db kivehetõ HDD, s van 3 db winyom is!
Az egyik üres(ezt használom adathordásra)
A másodikon Windows van(Ettöl szeretnék rövid idön bellül megszabadulni :))
A harmadikon UHUlinux(nagyon tetszik)
Ezenkivül van még 1 IDE eszköz(CD)
kiosztás:
elsödleges master : 1 db kivehetõ hely
elsödleges slave : semmi
masodlagos master : CD
masodlagos slave :1 db kivehetõ hely

Az elsödleges masternek tettem be a linuxot
masodlagosnak slavenek pedig a másik wincsiket szeretném

Hogyan mountolhatnám össze???(általánosan v. konkrétan ebbe a felállásba?)
 

Hozzd letre a /mnt-ben a mountolando IDE-s eszkozok nevere utalo konyvtarakat. Mashol is lehet, de ide illik.

Primary Master IDE: hda
Primary Slave IDE: hdb
Secondary Master: hdc
Secondary Slave: hdd

Ezen kívül az egyes vinyokon a particiokat meg is szamozzak, pl.: hda1 az egyes particio, had8 a nyolcas.
Ezek az „eszkozok” a ‘/dev’ direktoriban talalhatok meg.
Szukseged lehet meg a mountolando fajlrendszer tipusara, pl. ‘vfat’ particio mountolasakor. Ahhoz, hogy
egy vfat-es particiot be tudj mountolni, be kell, hogy legyen forditva a kernelbe ez a particio tipus, de lehet
akar modulban is. Hasonlo modon az ISO 9660-as is, mert ez meg a CDROM-e.

Ezek utan pl.: # mount /dev/hdd1 /mnt/tetszoleges_directory_nev
vagy: # mount /dev/hdd1 -t vfat /mnt/tetszoleges_directory_nev

Ahol: /dev/hdxx — az IDE-s eszkoz es a rajta levo mountolando particiok valamelyike
-t vfat — ‘-t’ utan a mountolando particio fajlrendszerenek a tipusa (itt a Win)
/mnt/tetszoleges_directory_nev — ez lesz a mountolasi pont, ahova beilleszted az eszkozt

Ha csak egy particiod van, akkor is szamozni kell, es ha az osszes particiot be akarod mountolni, ami a
az eszkozon van, akkor azt egyenkent meg kell tenned. (Nezd meg: man fstab-ot)

Unmountolas: # umount /mnt/tetszoleges_directory_nev