Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
kizy wrote:Sziasztok! csak azt szeretném kérdezni h ami akkor most a legújabb zenwalk( 4,6,1 ) xfce-vel netpkgje függőségeket vizsgálja és kezeli??
előre is köszi:
kizy
Igen. (Ha értettem a kérdésedet 🙂 )
kizy wrote:Sziasztok! csak azt szeretném kérdezni h ami akkor most a legújabb zenwalk( 4,6,1 ) xfce-vel netpkgje függőségeket vizsgálja és kezeli??előre is köszi:
kizy
Igen. (Ha értettem a kérdésedet 🙂 )
Tudtommal (asszem valahol hallottam) hogy a NASA űrsiklóin saját oprendszer fut.
Elég valószínű.
Olvastam egy igen érdekeset Richard Feynman A felfedezés öröme c. könyvében:
(különvéleményt fogalmazott meg anno a Challenger űrsikló balesetének vizsgálatakor, ebben van)
’86 ban volt az eset, ez ugyan elég régen volt, de az űrsikló számítógépei még ferritgyűrűs memóriával voltak vértezve, azért, mert a Nasa nem mert félvezetős, modernebb technológiát alkalmazni, mert iszonyú sokat kellett volna tesztelni, ami a felbocsátások szigorú menetrendjét felrúgta volna.
„Az ismertetett számítógéprendszer gépeinek memóriájában nincs elegendő hely a fel- és leszállás és a repülés közbeni vezérlések valamennyi programjának tárolására, ezért az űrhajósok a misszió folyamán a memóriát mágnesszalagról mintegy négyszer feltöltik.” 162. old.Tudtommal (asszem valahol hallottam) hogy a NASA űrsiklóin saját oprendszer fut.
Elég valószínű.
Olvastam egy igen érdekeset Richard Feynman A felfedezés öröme c. könyvében:
(különvéleményt fogalmazott meg anno a Challenger űrsikló balesetének vizsgálatakor, ebben van)
’86 ban volt az eset, ez ugyan elég régen volt, de az űrsikló számítógépei még ferritgyűrűs memóriával voltak vértezve, azért, mert a Nasa nem mert félvezetős, modernebb technológiát alkalmazni, mert iszonyú sokat kellett volna tesztelni, ami a felbocsátások szigorú menetrendjét felrúgta volna.
„Az ismertetett számítógéprendszer gépeinek memóriájában nincs elegendő hely a fel- és leszállás és a repülés közbeni vezérlések valamennyi programjának tárolására, ezért az űrhajósok a misszió folyamán a memóriát mágnesszalagról mintegy négyszer feltöltik.” 162. old.vizsla wrote:Pedig tudjuk (egy korábbi link alapján), hogy a csillagközi űrhajókon vindóz fut! :))))Illetve Douglas Adams óta, hogy a Szíriusz Kibernetikai Társaság
Repesve Emelő Lényszállítói meg szokták köszönni, hogy igénybe vették szolgáltatásaikat… Nem hiszem, hogy ms környezetben működtek, lévén, hogy D. A. nagy Mac-rajongó volt, míg létezett.Egyébként a nyílt forrás éppen azért tenne jót az űrkutatásnak, mert jelentős zsetont lehet vele megtakarítani. Persze, hogy a hivatalok akarnak-e megtakarítani, már teljesen más kérdés. Merthogy nem kell szakembereket fizetni, nem forog a pénz, nincs adó, ez a mai világban olyan „untrendi”. Sajnos. Node pl. hamarosan eljöhet a „maszek” űrkutatás: némi -talán nem is horribilis- tőkével el lehetne indítani egy pofás kis 50 kilós szállítmányt, amit önkéntesek forrasztottak össze és programoztak, aztán csak úgy felfedezősdit játszanának a Naprendszerben. Hm?
vizsla wrote:Pedig tudjuk (egy korábbi link alapján), hogy a csillagközi űrhajókon vindóz fut! :))))Illetve Douglas Adams óta, hogy a Szíriusz Kibernetikai Társaság
Repesve Emelő Lényszállítói meg szokták köszönni, hogy igénybe vették szolgáltatásaikat… Nem hiszem, hogy ms környezetben működtek, lévén, hogy D. A. nagy Mac-rajongó volt, míg létezett.Egyébként a nyílt forrás éppen azért tenne jót az űrkutatásnak, mert jelentős zsetont lehet vele megtakarítani. Persze, hogy a hivatalok akarnak-e megtakarítani, már teljesen más kérdés. Merthogy nem kell szakembereket fizetni, nem forog a pénz, nincs adó, ez a mai világban olyan „untrendi”. Sajnos. Node pl. hamarosan eljöhet a „maszek” űrkutatás: némi -talán nem is horribilis- tőkével el lehetne indítani egy pofás kis 50 kilós szállítmányt, amit önkéntesek forrasztottak össze és programoztak, aztán csak úgy felfedezősdit játszanának a Naprendszerben. Hm?
ariszlo wrote:BSD licenszű nem jó? Ha igen, akkor FontForge.+1
ariszlo wrote:BSD licenszű nem jó? Ha igen, akkor FontForge.+1
legutóbbi hsz