Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Na akkor én mint kezdõ megmondom miért jó: ez volt az egyetlen disztro, ami alatt azonnal és problémamentesen tudtam kernelt forgatni, ahogy csak akartam.
5. Pár parancs, amiket ki kell adni (kis és nagybetûkre, szóközökre figyelni!): mv /etc/X11/XF86Config-4 /etc/X11/XF86Config-4.old cp /etc/X11/XF86Config.old /etc/X11/XF86Config
6. A /etc/X11/XF86Config-4.old fájlból a Section „Device” Identifier „ATI valami…” … itt van a tartalma ennek a résznek EndSection részt át kell írni a /etc/X11/XF86Config fájlba mondjuk az ottani Section „Device” Identifier „UHU-Card” … itt van a tartalma ennek a résznek EndSection rész után.Ja, ezzel szívtam tegnap, jól letöröltem az uhu-s .old fájlt 🙁
merhogy az 5-ös pont után ugye 3 fájl lesz, ami tökugyanaz.Azt elmondanád 2 mondatban, h ennek milyen plusz elõnye van számomra? Kezdõnek érzem még magam 😳
Köszi.
„A ReiserFS az ajánlott választás a nem-boot partíciókra.”
Ezt hogy is kell pontosan érteni?
Ha linuxra nncs külön /boot part, csak a /, ami alatt van minden + külön egy swap, akkor nem is használhatom?
Egyébként én otthon JFS-t szokok mostanság használni, nagyon stabil és pörög, mint a bûvésztányér. 😀
legutóbbi hsz