Mert itt, linukszon, igenis előny, ha – nem is érted, de – tudod, hogyan lesz a magból fa, majd szerszámnyél.

A szerszámbolt nyitva áll, a címet ki kell keresni a telefonkönyvből. Remélem, érthető a gondolatfűzés.

Na igen, a MAC… Zenei fórumon is sokan ajánlották, hogy kezdjek el gyűjtögeni egy MAC-re, mert a Windows egyszerre jó mindenre és semmire…

A MAC-el csak az a bajom, hogy veszettül drága, és nekem a MAC önmagában nem jelentene kánaánt, csak egy jó minőségű ezközt amihez még kellene jópár dolog, hogy tényleg érdemes legyen egy ilyen gépbe fektetni. Értem ezalatt, hogy ha MAC-re áldozok, akkor többet nem vesződnék a régi géppel és a hobbimat átköltöztetném erre (zeneírás, zeneszerkesztés, stb.), amihez új hardver kell, új programok, stb. Tehát szemrebbenés nélkül meg kéne válnom párezer eurótol…

Addig nyújtózkodok, ameddig a takaróm ér, és a Linux teljesen ingyenes, mégis egy kimagaslóan jó oprendszer! Az autóvezetést is tanulni kell, de még mindig jobb keződként idegesen szorongatni a volánt, mint Taxival közlekedni… A MAC meg olyan, mint egy szervókormánnyal, ABS-el, automata sebváltóval és mindenféle kényelmi extrával felszerelt nyugati kocsi: vezetni egy élmény, de hajmeresztően drága…

Ha ennyire tetszik a süsü, akkor NE gányolj bele.

Add meg a telepítési forrásokat, és kész csomagokat kapsz.
http://en.opensuse.org/Additional_YaST_Package_Repositories

Pl. ha már kell neked az xmms (tisztelettel kérdezem: mi a f@sznak? az alapértelmezett lejátszóprogram jobb. Az xmms már régóta nem része az alaptelepítésnek) akkor kell a ‘packman’ és a ‘gnome’ források.
Továbbá: a csomagkezelőt arra találták ki, hogy megkönnyítse a júzerek életét. Amit forrásból telepítesz, az a csomagkezelőben értelemszerűen nem jelenik meg, így az automatikus frissítés és függőségkezelés kimarad.
Innentől fogva a disztrót kidobhatod az ablakon.
Ha értesz hozzá, persze össze lehet hegeszteni, de a bejelentkezéskor látható ‘ópensüsü’ felirat már nem igaz.

Szóval én sokkal jobban örülnék annak, ha nem kéne forráskódbol telepíteni, mert aztán az ilyen csomagokat körülményes eltávolítani vagy frissíteni, de olyan véleményekkel is találkoztam miszerint „ez az eljárás jobb mert a csomag automatikusan bekonfigurálja magát, úgy ahogy az neki a legjobb” (szándékosan idézőjelben, ugyanis ez nem az én véleményem és nem is én mondtam), ezért nem riadtam vissza amikor valahol azt láttam, hogy a letölthető csomag tar.gz végződéssel zárult… De mint mondtam: nem vonz különösebben a forráskódbol való telepítés.

Az XMMS-ről annyit, hogy nekem már nagyon a kezemhez nőtt a Winamp, megszoktam és tetszik. Az Amarok is klassz (sőt!), de ha már létezik a jó öreg Winamp-nak Linuxos klónja, akkor inkább maradok annál…

Meg akarom ismerni a Lunixot, mert még igencsak kezdő vagyok, de nem az a célom, hogy azok közé a mélyen hívők közé tartozzak, akik még a grafikus felületet is feleslegesnek ítélik meg. Én Linux felhasználó igyekszek lenni és nem rendszer-feljelsztő, vagyis Linux operációs rendszer alatt akarok dolgozni, mert számomra ez megbízhatóbb és az önbecsülésem amúgyis sérti a Windows „megtanítalak, hogyan használja engem” felépítése és működése… Igaz, ez a kis monológ nem tartozik ehhez a témához, de lényegében én nem akarom a saját dolgom megnehezíteni azzal, hogy olyan disztrót választok, amelyik a lehető legpuritánabb alapból indul és a felhasználóra bízza, hogy csukott szemmel is kezelhető oprenszert faragjon belőle. Nekem nem a vasérc és a tölgyfa magja kell, hanem egy kész szerszám, amivel dolgozni lehet…