Hát akkor most ok, most jöttem rá, hogy a GRUB a .map filében rögzített néven várja a parancsot!
(Én meg itt lököm neki ezerrel a „/dev/sdb” -ket. Na köszönök mindent!
Jó hétvégét: end

A fixboot/fixmbr jelentőségét rosszúl tudtam, vagy félre értettem – a Paragon linux alapú partició kezelő programjában is van ilyen lehetőség -,  naivan úgy élt bennem, hogy az MBR fix csak kitörli a beleírt szükségtelen adatokat. Persze jobban belegondolva, honnan is tudhatná a sok oprendszer közül melyik mit ír bele.

Köszönöm a választ, sokat segít mert bizonytalan vagyok. Még nem kellett visszaállítanom eddig.
Próbáltam a parancsot, de azt kapom „not specified device”
Esetleg a grub-shell alól kellene? A man olyan szűkszavú. (Mert a „honnan” mindenkinek evidencia, sajnos nem nekem.)
Üdv.: end

Hogy, zárjam a témát és segítsek vele a hasonló esetekhez:
Az egy dolog, hogy nálam a dpt kernel-szintű lekezelése okozott gondot, de a linux kernelben – és nem vagyok profi a témában – de a tapasztalataim eddig alátámasztották – az scsi meghajtók kezelése alapján fejleszteték más tárolók vezérlését is. /Vagy csak a távoli, de nagyon logikus összefüggés él – nincs boot-folyamat tárolóeszköz és annak valamilyen vezérlése nélkül. (Ezért sokféle problémának azonos a hibaüzenete.) Hol a SATA, USB, etc. vezérlésnek eredménye a bootolási folyamat megszakadása.
A lényeg amivel esetleg segíthetünk önmagunkon.
1./ Ha egzotikus vagy csak szimplán öregebb hardverünk van lehet, hogy nem bírja a moduláris meghajtókat. Ezeket olyan kernelimage telepítésével lehet szóra bírni ahol ezeket az eszközöket még fixen beforgatták. Ha sikerül az install utáni első boot, már is kezdjünk neki a fordításnak.

2./ Ha Debiant, vagy más Linux-ot telepítünk ilyen estekben nem érdemes default telepítéssel
indulni. Azonnal expert módban kell kezdeni és alaprendszer telepítésével mert sok el..ot időt lehet megtakarítani az esetleges ismétléseknél. Így lehet a Debian-nál válogatni kernel-image változatok között is. (Ami végül is megoldotta az én problémámat is.)

3./ Ha GRUB-ot installálsz, és feltehetően cserélgetni fogsz bootolásra alkalmas device-kat, valamint multi-boot-os rendszert akarsz – soha ne tedd az MBR-be!. Mert ezt is megszívod mint én most.
A Wikipédiás GRUB nagyon megtévesztő, úgy adja elő mintha egyedüli üdvözítő módszer az MBR lenne. Ezt még árnyalni kéne valakinek.
(Véltem hogy a GRUB felnőtt feladatához és egymás mellett kezel sok-sok oprendszert, hát tévedtem! Egy egyszerű IDE fiókvincsi be vagy kihúzása feladatának ellátását meghiúsítja. Épeszű ember ezt nem érti! 10 évvel ezelőtt már volt erre alkalmas jól megírt bootmanager (a DOS korszakban. Ma a hordozható hardvereszközök világában nem lehet ilyen szempontot figyelembe
venni?) Sajnos a windows bootmamagere előbb lekezeli ilyen eseteknél a linux-ot mint fordítva. Bár ezt szentségtörés és fájdalmas is így kimondani hőn szertett Linux-unkra.

Amire a google-zéseim során nem kaptam választ eddig, ha a felinstallált rendszeren korábban MBR-be tettem a GRUB-ot, egy ismételt már telepített rendszeren kiadott grub-install –rootdirectory=hdxx parancs működöképessé varázsolhatja a rendszert? (Gondolom a gyökérkönyvtár MBR-jét utánna fixálni kellene. Vagy előtte?
Ebben az esetben a WINXP hda0-án nem sérülhet? Elviekben nem, de gyakorlatban?

Kedves lenne tőletek ha valakinek lenne ilyen tapasztalata és megosztaná.
Előre is köszönet az esetleges válaszért.
Üdv.: end

Én ezt 2-3 órára terveztem de már annyi nap lett belőle!