fellow

Hozzászólások

10 bejegyzés megtekintése - 1,431-1,440 / 2,973
  • Szerző
    Bejegyzés
  • Hozzászólás: E-mail szolgáltató #1942370
    fellow
    Felhasználó

      nos, a velemenyeket _ne olvasd el_, mert nehany megint tiszta feleslegesen panikoltak: http://linuxforum.hu/modules.php?name=News…rder=0&thold=-1

      en hasznalom szinte megjelenese ota es 0 darab kapcsolodasi problema volt, tamogatja a sslt pop3-on keresztul, jo webes interface (ertsd: minimalista, semmi banner), spam szures (nem beepitett spam, mint nehany szolgaltatonal), meg minden, …
      smtpt kulon vallalnak;

      nekem mindenestre meger havi 500 HUF-t, hogy ne kelljen estig varni a levelekre;

      (mondtam anno csabaeknak, hogy kitehetnek vmi feltuno helyre, na minegy, nem nekem kene reklamozni; en csak egy nagyon elegedett felhasznalo vagyok)

      fellow
      Felhasználó

        ha ugy vesszuk haladok a temaban: mivel egy ideje van par pdf-em, amit a gnome-gv nem hajlando megjeleniteni ezert valtottam rola, igy ezentul nem kell foglalkoznom a forgatasaval; persze van vmi acrobat reader linux ala is, de az zart forrasu…
        tehat maradt a jo kis xpdf, ami ugyan nem nyujt semmi elvezetet a szemnek, de iszonyu gyors;
        felfoghatjuk ezt is fejlodesnek 😉 az ember adig kutat, amig megtalalja minden problemara a megfelelo megoldast;

        Hozzászólás: VIM #1941210
        fellow
        Felhasználó

          a legdurvabb egyertelmuen az ‘e3’: ~10kb maga a binaris, es van benne emacs, vi, pico (~nano), stb emulator;
          de en mar kioregedett venember vagyok es nincs tul nagy kedvem uj dolgokat tanulni 😉
          meghat a vi / emacs tipikusan egy eleterzes: az ember megtanulja par het alatt, megszokja par honap alatt es utanna mar nem tud mast ugyanolyan lendulettel hasznalni; ez olyan, mint amikor winben vki terminal emulatort keres: van mesesdos parancssor, de nem tul biztato; (oke, a cygwinben van bash, de nem sokat er az idetlen konyvtarstruktura miatt);

          fellow
          Felhasználó

            nos, az apt-listbugs problema (a hibak lekerdezese a forras leforgatasa nelkul) egyszeruen megoldhato:
            ‘apt-listbugs list csomagnev’

            a pentium-builder problemanak majd utannazeke;

            fellow
            Felhasználó

              az alapkerdesre nem valaszoltam:
              csak azoknal a binrisoknal kell felubiralni a paxot, amik nem szabalyszeruen mukodnek, olyan memoriterulethez akarnak hozzaferni, amihe nem lennenek jogosultak, pld amikor az mplayer a binaris win codeceket akarja hasznalni a dekodolashoz, akkor a pax „szerint” egy masik programkodot akar futtatni, ami utalhat egy exploit mukodesere („elrejtozik” egy normalis program muge);

              szoval a felkonfig „pax felülbírálása:” reszeben osszegyujtottem egy kis listat,

              fellow
              Felhasználó
                fellow
                Felhasználó

                  ellenben a grsecurityhez hasonlo megoldasok epp azt elozik meg, hogy barmilyen karositas _elkezdodhessen_ a rendszeren;
                  remelem nem gond (elozo postban mar kiirtam a mai 1000 karktert ;-), ha most „atadom a szot” spenglernek, aki reszletesen el fogja magyarzni ennek mibenletet:
                  http://www.grsecurity.net/grsecurity-slide…files/frame.htm
                  http://grsecurity.net/PaX-presentation_files/frame.htm

                  fellow
                  Felhasználó

                    PcZolee:
                    „Szal, ha jól vettem ki a szavaidból, akkor a PaX tiltotta le a kommunikációt, ami felülbírálható úgy, ahogy leírtad!
                    Az, hogy milyen programot enged futtatni, is milyet nem, mitõl függ? Ezt csak azért kérdem, mert tudni szeretném, hogy ha újra beleforgatom a kernelbe, mire számíthatok, remélem nem kell minden proginak külön engedélyt adnom, hogy futhasson !”
                    _minden_ programnak nem, mert akkor mar az initializalas sem tortent volna meg;

                    alapvetoen mas szemlelethez kell hozzaszokni, mint a win alatt: ott vannak ugye virusirtok, amik 3 lenyeges modsuerrel mukodnek: fingerprint, hiearhikus elemzes, szakertoi rendszerek;
                    a fingerprint annyit tesz, hogy a virusirto olyan bitesorozatokat keres, ami egyertelmuen utal az adott virus allomanybeli jelenletere, elonye, hogy konnyu egy-egy virust igy felismerni; hatranya, hogy ma egy ilyen adatbazis mar ~75ezer elembol all, ami nem segiti a sebesseget, meg a polimorf virusok ellen nem mindig sikeres (amik vagy 10 eve leteznek, pld onehalf …)
                    a hiearhikus elemzes annyit tesz, hogy olyan utasitas sorozatokat keres a binarisban, amik nem jellemzoek egy nem-virusra (user utan kemkedes, net kapcsolat exotikus portokon, stb), ezeket kiertekeli es eldonti, hogy virus-e; elonye, hogy az elzonel jelentosen kevesebb hatteradatbazisbol dolgozik es az addig nem azonositott virusokat is nagy valoszinuseggel felismeri; hatranya, hogy nem egyszeru egy nagy hatekonysagu elemzot irni;
                    a szakertoi rendszerek keszitenek a binaris kore egy kis virtualis gepet, aminek kulonbozo tulajdonsagait valtoztatva elemzik a binaris mukodeset virusgyanus-e, pld vegigtesztelik rengeteg datummal / idoponttal, nyitot portot / mas program jelenletet / virtualis konyvtarrendszert/ stb szimulalnak neki; elonye, hogy ez a leghatekonyabb modszer (a virusok legnagyobb resze vmilyen kivalto okra valt, hogy mukodesbe lepjen); hatranya, hogy rendkivul idoigenyes minden binarisra vegigfuttatni;

                    a kereskedelni forgalomban kaphato termekek az elso ketto kombinaciojat hasznaljak, az utolsot a viruskergeto cegek a gyanus allomanyok tesztelesere;

                    DE ezekben min az a kozos vonas, hogy egy mar _elkezdodott_ fertozest tudnak megallitani;

                    post

                    Hozzászólás: VIM #1941207
                    fellow
                    Felhasználó

                      legfontosabb a megfelelo hozzallast elsajatitasa: „a vi a vilag legjobb editora; aki mast allit az a) hazudik, b) gyagyas, estleg c) emacs user” 😉

                      (jaj, mielott megint letrollznanak: persze csak viccelodesnek szanjak a vi felhasznalok ezt, valojaban a pontok mogott arra utalva, hogy akiknek nem szimpatikus ez a lassan 30at taposo szisztema, az: a) csak hirbol ismeri, b) nem volt tureleme megtanulni, c) no comment)

                      Hozzászólás: nVIDIA driver telepítés #1939648
                      fellow
                      Felhasználó

                        „El tudnad nekem kudleni azt a drivert (az 1.0) ? Szerintem nincs az nekem meg.”
                        do it yourself:
                        1. nvidia.com
                        2. download drivers
                        3. linux and freebsd drivers
                        4. „Linux IA32” Archive
                        5. itt tartunk: http://www.nvidia.com/object/linux_display…ay_archive.html
                        6. „Version: 1.0-4191”
                        7. amire szukseged van: „GLX Tar File” + „Kernel Tar File”

                      10 bejegyzés megtekintése - 1,431-1,440 / 2,973