Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
nos, a velemenyeket _ne olvasd el_, mert nehany megint tiszta feleslegesen panikoltak: http://linuxforum.hu/modules.php?name=News…rder=0&thold=-1
en hasznalom szinte megjelenese ota es 0 darab kapcsolodasi problema volt, tamogatja a sslt pop3-on keresztul, jo webes interface (ertsd: minimalista, semmi banner), spam szures (nem beepitett spam, mint nehany szolgaltatonal), meg minden, …
smtpt kulon vallalnak;nekem mindenestre meger havi 500 HUF-t, hogy ne kelljen estig varni a levelekre;
(mondtam anno csabaeknak, hogy kitehetnek vmi feltuno helyre, na minegy, nem nekem kene reklamozni; en csak egy nagyon elegedett felhasznalo vagyok)
ha ugy vesszuk haladok a temaban: mivel egy ideje van par pdf-em, amit a gnome-gv nem hajlando megjeleniteni ezert valtottam rola, igy ezentul nem kell foglalkoznom a forgatasaval; persze van vmi acrobat reader linux ala is, de az zart forrasu…
tehat maradt a jo kis xpdf, ami ugyan nem nyujt semmi elvezetet a szemnek, de iszonyu gyors;
felfoghatjuk ezt is fejlodesnek 😉 az ember adig kutat, amig megtalalja minden problemara a megfelelo megoldast;a legdurvabb egyertelmuen az ‘e3’: ~10kb maga a binaris, es van benne emacs, vi, pico (~nano), stb emulator;
de en mar kioregedett venember vagyok es nincs tul nagy kedvem uj dolgokat tanulni 😉
meghat a vi / emacs tipikusan egy eleterzes: az ember megtanulja par het alatt, megszokja par honap alatt es utanna mar nem tud mast ugyanolyan lendulettel hasznalni; ez olyan, mint amikor winben vki terminal emulatort keres: van mesesdos parancssor, de nem tul biztato; (oke, a cygwinben van bash, de nem sokat er az idetlen konyvtarstruktura miatt);nos, az apt-listbugs problema (a hibak lekerdezese a forras leforgatasa nelkul) egyszeruen megoldhato:
‘apt-listbugs list csomagnev’a pentium-builder problemanak majd utannazeke;
az alapkerdesre nem valaszoltam:
csak azoknal a binrisoknal kell felubiralni a paxot, amik nem szabalyszeruen mukodnek, olyan memoriterulethez akarnak hozzaferni, amihe nem lennenek jogosultak, pld amikor az mplayer a binaris win codeceket akarja hasznalni a dekodolashoz, akkor a pax „szerint” egy masik programkodot akar futtatni, ami utalhat egy exploit mukodesere („elrejtozik” egy normalis program muge);szoval a felkonfig „pax felülbírálása:” reszeben osszegyujtottem egy kis listat,
ellenben a grsecurityhez hasonlo megoldasok epp azt elozik meg, hogy barmilyen karositas _elkezdodhessen_ a rendszeren;
remelem nem gond (elozo postban mar kiirtam a mai 1000 karktert ;-), ha most „atadom a szot” spenglernek, aki reszletesen el fogja magyarzni ennek mibenletet:
http://www.grsecurity.net/grsecurity-slide…files/frame.htm
http://grsecurity.net/PaX-presentation_files/frame.htmPcZolee:
„Szal, ha jól vettem ki a szavaidból, akkor a PaX tiltotta le a kommunikációt, ami felülbírálható úgy, ahogy leírtad!
Az, hogy milyen programot enged futtatni, is milyet nem, mitõl függ? Ezt csak azért kérdem, mert tudni szeretném, hogy ha újra beleforgatom a kernelbe, mire számíthatok, remélem nem kell minden proginak külön engedélyt adnom, hogy futhasson !”
_minden_ programnak nem, mert akkor mar az initializalas sem tortent volna meg;alapvetoen mas szemlelethez kell hozzaszokni, mint a win alatt: ott vannak ugye virusirtok, amik 3 lenyeges modsuerrel mukodnek: fingerprint, hiearhikus elemzes, szakertoi rendszerek;
a fingerprint annyit tesz, hogy a virusirto olyan bitesorozatokat keres, ami egyertelmuen utal az adott virus allomanybeli jelenletere, elonye, hogy konnyu egy-egy virust igy felismerni; hatranya, hogy ma egy ilyen adatbazis mar ~75ezer elembol all, ami nem segiti a sebesseget, meg a polimorf virusok ellen nem mindig sikeres (amik vagy 10 eve leteznek, pld onehalf …)
a hiearhikus elemzes annyit tesz, hogy olyan utasitas sorozatokat keres a binarisban, amik nem jellemzoek egy nem-virusra (user utan kemkedes, net kapcsolat exotikus portokon, stb), ezeket kiertekeli es eldonti, hogy virus-e; elonye, hogy az elzonel jelentosen kevesebb hatteradatbazisbol dolgozik es az addig nem azonositott virusokat is nagy valoszinuseggel felismeri; hatranya, hogy nem egyszeru egy nagy hatekonysagu elemzot irni;
a szakertoi rendszerek keszitenek a binaris kore egy kis virtualis gepet, aminek kulonbozo tulajdonsagait valtoztatva elemzik a binaris mukodeset virusgyanus-e, pld vegigtesztelik rengeteg datummal / idoponttal, nyitot portot / mas program jelenletet / virtualis konyvtarrendszert/ stb szimulalnak neki; elonye, hogy ez a leghatekonyabb modszer (a virusok legnagyobb resze vmilyen kivalto okra valt, hogy mukodesbe lepjen); hatranya, hogy rendkivul idoigenyes minden binarisra vegigfuttatni;a kereskedelni forgalomban kaphato termekek az elso ketto kombinaciojat hasznaljak, az utolsot a viruskergeto cegek a gyanus allomanyok tesztelesere;
DE ezekben min az a kozos vonas, hogy egy mar _elkezdodott_ fertozest tudnak megallitani;
post
legfontosabb a megfelelo hozzallast elsajatitasa: „a vi a vilag legjobb editora; aki mast allit az a) hazudik, b) gyagyas, estleg c) emacs user” 😉
(jaj, mielott megint letrollznanak: persze csak viccelodesnek szanjak a vi felhasznalok ezt, valojaban a pontok mogott arra utalva, hogy akiknek nem szimpatikus ez a lassan 30at taposo szisztema, az: a) csak hirbol ismeri, b) nem volt tureleme megtanulni, c) no comment)
„El tudnad nekem kudleni azt a drivert (az 1.0) ? Szerintem nincs az nekem meg.”
do it yourself:
1. nvidia.com
2. download drivers
3. linux and freebsd drivers
4. „Linux IA32” Archive
5. itt tartunk: http://www.nvidia.com/object/linux_display…ay_archive.html
6. „Version: 1.0-4191”
7. amire szukseged van: „GLX Tar File” + „Kernel Tar File” -
SzerzőBejegyzés