Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Pl. tiszta gondolatokkal lehet vezérelni. Ismered a modem adatait, viszont nem írod le, ráadásul még választ is vársz. Javaslok egy médium tanfolyamot.
Az USB Ethernet kártyád rosszul van konfigurálva, mindenesetre valamilyen megszakítás segítségével életre kelt.
Tûzfal mögé valóban nem lehet belátni, csak betörni, de az más dolog. Szerintem két dolgot teljesen összekevertek. Létezik olyan, hogy vki 2x, 3x, stb., de egyazon idõben kapcsolódik rá a szolgáltató szerverére (több kapcstlat, több gép), és van olyan, hogy egy csatornát osztasz szét több gép között. Az elsõt _minden_ szolgáltató tiltja, a másodikról szerintem teljesen megengegett (egy kapcsolat, több gép).
A proxy hasonlít a tûzfalhoz ilyen téren, de a pl. squid tartalmaz a proxy mellett egy web cache-t, ami ugy átlagban 20-30%-al megnöveli a sávszélességet. Azért a proxy+tûzfal is mûködik együtt… Ráadásul a proxynál nem kell szórakozni a DNS-sel.
„Ezek szerint az összes szoftvert (értsd alkalmazást) jogtisztán használhatok, akár üzleti célokra is.”
Nagyjából igaz, az uhu jelenlegi változatára teljesen. Természetesen nem jelenti azt, hogy linux alá nem lehet jogvédett, kereskedelmi szoftvert telepíteni. Sõt, léteznek olyan szoftverek, amelyek használata csak magán felhasználásra díjmentesek, az üzletiért fizetni kell. Persze ezek a szoftverek nem részei az uhu 1.0-nak.
„ezen az egy CD-n rajta van a forráskód is?”
Nincsenek rajta. Ha jól tudom, majd a végleges 1.0-hoz lesz cd formában mellékelve.
„Tehát ha nincs forráskód, akkor nem is lehet bizonyítani, hogy GPL-rõl van szó?”
A lefordított programokhoz nem mindíg van mellékelve a GPL teljes szövege, ami nékül meg nem érvényes a GPL-re történõ hivatkozás. Ha CD-n nincs meg a forráskód, akkor a netrõl még le lehet tölteni. Csak hát ha éppen nincsen net, a rendõr bácsik meg esetleg morcosak, akkor elvihetik a gép(ek)et, és megindíthatnak egy eljárást. Visszacsinálni meg macerás – tudod, a bürokrácia… A cégeknél ilyen ellenõrzések elõfordulhatnak. Jobb megelõzni, pár CD nem kerül sokba.
„Megszokhattuk, hogy a Windowsos világban minden valamirevaló alkalmazást védenek (sw/hw) az illegális használattól. Ez igaz a linuxban is?”
Természetesen. Ha alapvetõen ingyen használhatod a linuxot, az még nem jelenti azt, hogy nem léteznek több milliós szoftverek linux alá. Most már nagyon sok profi szoftver van linux alatt, azokat ugyanúgy védeni kell.
” DOSEmu includes a rudimentary SB emulator known as SBEmu. Under Linux it mainly uses the OSS Lite driver.”
” Not all functions of all cards are available from within the main emulator at the moment. „Tehát a DOSEMU a sima, kernelben levõ OSS-bõl emulálja az SB környezetet. A doksi szerint az ‘int SB_driver_init (void)’ belsõ függvény adja vissza, melyik SB-t tudta emulálni. Ráadásul „jelen pillanatban nem mûködik az összes funkció az összes kártyán”.
Hírtelen nem értettem mi köze az orvosi titoktartási kötelezettségnek a PHP probléma megolásához. Gyanús volt (lehet, hogy csak az IQ teszt miatt 🙂 ), csak nem esett le. Jelen esetben mindkettõ a Magyar Köztársaság Alkotmányában megfogalmazott jogokat védik (XII. 59.§) – amik egyébként szinte az összes ország alkotmányában megtalálhatóak.
Hát igen, sajnos sok ember van, aki a legalapvetõbb jogszabályokkal sincs tisztában. Pláne olyanok, akik a munkájuk során mások jogait csorbitják. A számítógép a technika fejlõdésével az emberi privátszféra része lett, így már mikrofon, web kamera, és internet párosításával kívülröl már része lehet(ne) lenni a magánéletnek. Tudom, jelen esetben csak jóhiszemûen történne a hozzáférés, de pontosan azért van letiltva minden _közvetlen_ hozzáférés, hogy még véletlenül se lehessen illetéktelenül hozzáférni az eszközökhöz.
Természetesen az intelligensebb látogatók tovább tudnak gondolkodni az orruk végénél, és így akár egész érdekes dolgok is az eszükbe juthatnak. Mint például a nyilt fórumokon történõ hozzászólásokról, amikbõl egyes emberek megfelelõ mennyiségû információ kinyerése után megfelelõ tudás birtokában – ha nem is teljes – pszichológiai profilt tudnak elõállítani, ami manapság egy eladható termék (pl. célzott marketinghez).
Az nvidia kernel fordításánál a make alapból végrehajtja az install részt is. Egyébként a hiba oka:
” insmod NVdriver failed „
csak össze van mosódva. Miután megkaptad a hibaüzenetet, add ki a
#/sbin/depmod -a
#/sbin/modprobe NVdriver
vagy az
#/sbin/insmod NVdriverparancsot. Tuti, hogy „undefined symbol xxx” üzenetek hadát kapod. Ez azért van, mert az /usr/include/linux könyvtárban található és a kernel fordításkor dinamikusan létrehozott version.h-ban található LINUX_VERSION_CODE és a kernelben található megfelelõje nem egyezik meg. Azaz más kernel van fent, mint amilyen a devel fájlokkal együtt le lett fordítva. Egy új kernel fordítása, és a megfelelõ include-ban található fájlok felülírása után biztosan lefordul a driver. Tapasztalat.
Egyébkétnt ha a P4-esedben nincs HT és nincs 4GB memóriánál több, akkor fölösleges az SMP, 64MB-os kernel.
Miért, neked még nincs? Az enyémet nem szívesen adom oda, mert az én izlésemre van hangolva. Olyan személyes… De segíthetek egyet írni, ha annyira kell neked. Nem nehéz.
„Szerintem egyszeruen reklam.”
Szerintem meg nem. A #root.hu-n valóban ott van a cikk, amit Geysapo névvel szignáltak.
legutóbbi hsz