Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Horror! Horror! ???
A nootbook-on kijelölöd a leveleket (shift+click), majs elmented (jobb gomb -> mentés másként…). Az asztali gépen File ->Import, és a „Berkeley Mailbox (mbox)” típust válaszd ki az „egyetlen fájl importálása” pont után. Ennyi.
A CONFIG_REISERFS_CHECK engedélyezve van? Nagyon be tudja lassítani a rendszert.
A telepítés lehet hogy kíváló, de a beállítás egyértelmûen rossz. Egy közismert Debian filozófia, hogy a disztrib csak a szoftvereket (binárisokat, szkripteket) tartalmazza, és csak minimális konfigurációs beállításokat tartalmaz (szerver szoftverekrõl van szó). Az Ubuntu lehet hogy egy kicsit más, de tökéletesen beállított és behangolt rendszert ne is álmodj. Jobb is ez így, mert a rendszergazda jobban rá van kényszerítve a megfelelõ tudás megszerzésére.
Ha a naplóra vagy kíváncsi, azt a /var/log/messages fájlban és a
# mysqlbinlog /var/log/mysql/mysql-bin* |less
parancs kiadásával tudod megnézni.
Egyéb infó:
http://ubuntu.hu/index.php?title=Hogyan_telep%C3%ADthetem_a_MySQL-tA phpmyadmin-nak az a baja, hogy a MySQL nincs elindítva, vagy ha elindul valami végzetes hiba miatt le is áll. Nézd meg a /var/log/mysqld.log fájlt, ott megtalálod a hiba okát, vagy indítsd el a MySQL-t.
A két réteg a „kézi” LAYER tag alkalmazására vonatkozott, de ahogy megvalósítottad a rétegeket a stílusok segítségével, úgy annyi réteged van, ahány ablakod. Viszont csak 2 rétegbe szervezed õket, így az alsó ablakok között nem lesz helyes a takarás. Kellene még egy tömb, ahol a rétegek számát (z-index) tartod nyilván. Ha 2-tõl kezded szamozni a rétegeket, akkor lehetne az egyes az óra és a menük számára kialakítva.
xcut wrote:Köszönöm szépen… ha elkészülök az elsõ használható verzióval (idõvel… ^^), akkor majd írok róla.Ahogy gondolod. De ha teljesen biztos vagy a GPL-ben, akkor a helyedben elõbb kitenném, hátha akad segítség.
sajobandi wrote:A hozzászólás elsõ fele azért új volt. (:Igaz, hülyeséget írtam. A kettõ (LICENSE, COPYING) tényleg teljesen ugyanaz.
Nem mindegy, hogyan akarod kivitelezni. Ha minden egyes progit a glibc után újra akarsz fordítani, akkor OK, de ha egy mûködõ rendszer alatt akarsz egy glibc cserét, az egyenértékû a harakirivel. Sajnos a glibc változatok sokszor nem ABI kompatibilisek egymással, így egy az egyben nem cserélhetõek le probléma nélkül. Az elõbbieket erõsíti, ha egyben GCC-t is frissítesz (pl. 3.x -> 4.1.x), mert akkor lesz csak teljes a káosz.
Ha nem lenne egyértelmû, A LICENSE fájl általában a felhaszálást, a COPYING meg a másolást/terjesztést szabályozza (néha csak az egyik található meg). Mivel a GPL-nél ez a kettõ megyezik, ezért a tartalmuk ugyan az, nevezetesen a GPL szövege 2 helyen lesz megtalálható. Ha duál GPL/LGPL a licenc, akkor illik még egy COPYING.LIB fájlban az LGPL-t is mellékelni.
Minden egyes fájl elejére ezt kell beszúrni, értelem szerûen módosítva, a kommentek az adott nyelvnek megfelelõnek kell lenie (itt C/C++):
/*
* [PROJEKT NEVE]
*
* Copyright (C) [D[code]/*
* [PROJEKT NEVE]
*
* Copyright (C) [DSzóval, a debug dolgokat jellemzõen paraméterként kell megadni, és nem konfig elemként.
-
SzerzőBejegyzés