Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
vizsla wrote:sany wrote:„UUID=20042C58042C3368 „
Jajj!
Már megint újítottak az UHu-s fejlesztők?! 😉
Nem volt elég a /dev/lun/target/bla/bla/bla?! ;D
Ez valami titkos írás, vagy az /etc/fstab ?
Az ubiban így van, ha jól tudom… és az ubi, mint tudjuk, menő. :)))))
Nem hülyeség az UUID. Pl poziciófüggetlenné teszi a lemezedet, sőt az egész rendszeredet. Pl installálsz egy ubit a hda-ra, majd kiveszed a lemezt (Miért? „Csak”. Másikat teszel be pl más rendszerrel. Pl a barátom windowst, mert az archicad csak azon fut, és azzal keresi a kenyerét) Ezt meg berakod egy USB rack-be, vagy egy IDE-USB kábellel hozzákötöd a géphez, a BIOS-ban beállítod, hogy USB diszk az első booteszköz, és már megy is, anélkül, hogy hozzányúlnál.
De az EFI is naggggyon szereti au UUID-ket, és lassan megjelennek az első EFI-s alaplapok… (A MacBook már azzal jött ki)vizsla wrote:sany wrote:„UUID=20042C58042C3368 „Jajj!
Már megint újítottak az UHu-s fejlesztők?! 😉
Nem volt elég a /dev/lun/target/bla/bla/bla?! ;D
Ez valami titkos írás, vagy az /etc/fstab ?
Az ubiban így van, ha jól tudom… és az ubi, mint tudjuk, menő. :)))))
Nem hülyeség az UUID. Pl poziciófüggetlenné teszi a lemezedet, sőt az egész rendszeredet. Pl installálsz egy ubit a hda-ra, majd kiveszed a lemezt (Miért? „Csak”. Másikat teszel be pl más rendszerrel. Pl a barátom windowst, mert az archicad csak azon fut, és azzal keresi a kenyerét) Ezt meg berakod egy USB rack-be, vagy egy IDE-USB kábellel hozzákötöd a géphez, a BIOS-ban beállítod, hogy USB diszk az első booteszköz, és már megy is, anélkül, hogy hozzányúlnál.
De az EFI is naggggyon szereti au UUID-ket, és lassan megjelennek az első EFI-s alaplapok… (A MacBook már azzal jött ki)kovi wrote:be is baszna ha nem csípne / nem szikrázna… nem hülyéskedj már. feszültség van rajta, a géped pedig testelve van. így van rendjén.Így van rendjén? Nem hiszem. A géped háza földelt, a koax harisnyája („árnyékolása”) kötelezöen földelt. Gondolj bele, hogy a dugóból lilógó fémvéget kézzel megfoghatod. Ha nem lenne földelve, akkor ez ugye életveszély.
Ami miatt szikrázik, esetleg kicsit ráz is, azok pontosan a földhurkok. Szórt induktív (esetleg kapacitív) terek. De ennek megléte egyáltalában nem szükségszerü, söt! a haszna jel a belsö éren érkezik, és náhány 10 mV nagyságú.
Annyit még – a topiknyitótól kérdezek, hogy ugyanaz a koax, ugyanabban a (fali) csatlakozóban (tehát a TV-böl csak átdugva a gépbe), amivel a TV jól müködik, és a tv-kártya nem?
kovi wrote:be is baszna ha nem csípne / nem szikrázna… nem hülyéskedj már. feszültség van rajta, a géped pedig testelve van. így van rendjén.Így van rendjén? Nem hiszem. A géped háza földelt, a koax harisnyája („árnyékolása”) kötelezöen földelt. Gondolj bele, hogy a dugóból lilógó fémvéget kézzel megfoghatod. Ha nem lenne földelve, akkor ez ugye életveszély.
Ami miatt szikrázik, esetleg kicsit ráz is, azok pontosan a földhurkok. Szórt induktív (esetleg kapacitív) terek. De ennek megléte egyáltalában nem szükségszerü, söt! a haszna jel a belsö éren érkezik, és náhány 10 mV nagyságú.
Annyit még – a topiknyitótól kérdezek, hogy ugyanaz a koax, ugyanabban a (fali) csatlakozóban (tehát a TV-böl csak átdugva a gépbe), amivel a TV jól müködik, és a tv-kártya nem?
GegSite wrote:(ha láttál már TV jelerősítőt kb akkora mint egy fél PC-táp)Azért nem csak a méret számít! 😛
Ha Ismered / vagy valaki errefelé (ha elég öreg) az Elektronika VL 100-as TV-t, (made in CCCP), 37 évvel ezelőtt jött ki (Lenin 100. születésnapját jelentette a neve, ez nem vicc) a daxli kinézetű, de olyan bemenő erősítőt / AGC-t se azelőtt, se azóta sem láttam! Valahogy becsúszhatott a „polgári” cuccba egy military minőség, mert antennások mérőeszköznek használták: ha a szobában a saját antennájával nem jött valamilyen adó, akkor felesleges volt az ügyfél másfajta TV-jéhez tetőantennát szerelni! 😀A „csíkozás” a klasszikus analóg esetben a brumm (50 Hz) felharmonikusaira volt jellemző, ami persze jöhetett antennán is, bezavarva az erősítésszabályozást. No ez ugyanígy igaz lehet digitális vevőegységnél is, ha analóg jelet veszel! Az én terrarecem pl analóg adásokra katasztrofális képet ad, a DVB-T viszont gyönyörű! (Ez Bécsben van) Persze tudom, régi építésű házban lakom, ősi vezetékezés, földelés csak a fürdőszobában a mosógépen, minden készülék „csipked” egy kicsit kézfejjel megérintve.
Ha összeföldelsz, (pl computer meg erősítő), máris jöhet egy földhurok. 🙁 (A mások föld a hangvezeték árnyékolása) Az ilyenek kiszedése meg voodoo. Haveromnál egy hétvégénk ráment, mire kiszedtük (bakelitlemezből akart CD-t csinálni) , és minden olyat be kellett vetni, ami ellentmondana a józan észnek. (A villásdugóforgatástól az elosztóban a készülékek egymáshoz viszonyított helyzetén keresztül az árnyékolás átvágásáig…) Nem véletlen az optikai digitális technika kitalálása: próbáljon az üvegszál brummosodni
GegSite wrote:(ha láttál már TV jelerősítőt kb akkora mint egy fél PC-táp)Azért nem csak a méret számít! 😛
Ha Ismered / vagy valaki errefelé (ha elég öreg) az Elektronika VL 100-as TV-t, (made in CCCP), 37 évvel ezelőtt jött ki (Lenin 100. születésnapját jelentette a neve, ez nem vicc) a daxli kinézetű, de olyan bemenő erősítőt / AGC-t se azelőtt, se azóta sem láttam! Valahogy becsúszhatott a „polgári” cuccba egy military minőség, mert antennások mérőeszköznek használták: ha a szobában a saját antennájával nem jött valamilyen adó, akkor felesleges volt az ügyfél másfajta TV-jéhez tetőantennát szerelni! 😀A „csíkozás” a klasszikus analóg esetben a brumm (50 Hz) felharmonikusaira volt jellemző, ami persze jöhetett antennán is, bezavarva az erősítésszabályozást. No ez ugyanígy igaz lehet digitális vevőegységnél is, ha analóg jelet veszel! Az én terrarecem pl analóg adásokra katasztrofális képet ad, a DVB-T viszont gyönyörű! (Ez Bécsben van) Persze tudom, régi építésű házban lakom, ősi vezetékezés, földelés csak a fürdőszobában a mosógépen, minden készülék „csipked” egy kicsit kézfejjel megérintve.
Ha összeföldelsz, (pl computer meg erősítő), máris jöhet egy földhurok. 🙁 (A mások föld a hangvezeték árnyékolása) Az ilyenek kiszedése meg voodoo. Haveromnál egy hétvégénk ráment, mire kiszedtük (bakelitlemezből akart CD-t csinálni) , és minden olyat be kellett vetni, ami ellentmondana a józan észnek. (A villásdugóforgatástól az elosztóban a készülékek egymáshoz viszonyított helyzetén keresztül az árnyékolás átvágásáig…) Nem véletlen az optikai digitális technika kitalálása: próbáljon az üvegszál brummosodni
Szerk: (Bocs, most láttam hogy van második oldal is, mert az elsön állt még. De bennhagyom)
Elvileg akkor a gépeid egy belső hálózaton lógnak, közöttük nincs a router firewall. (Ez elvileg a két gép között csak „buta” switch). Tehát a linuxaidban nézd meg esetleg.
Sajnos most nem tudok pontos választ adni, de megpróbálok utánakérdezni. Addig is:
Nákunk több (al)hálózat van a dolgozóban, és cisco pix firewallokkal van „összeNATolva”. (Full NAT, tehát nem masquerading, azaz az IP címek 1:1 megfeleltethetők egymásnak!) A portok közül viszont csak kevés van engedélyezve. Majdnem minden ment szépen, csak az NFS tünt el időnként. A különböző vérprofikkal (tűzfalas, nfs-es, …) ültünk le keresni, és az derült ki, hogy NFS-nél, ha nincs valamelyik név a /etc/services-ben definiálva, akkor „időnként változhat” a használt port. Mármint az, hogy melyik porton próbálnak összejönni. Viszont csak egy port volt megnyitva. A végső megoldás az volt, hogy beírtuk a /etc/sevices -be, amit kellett, hogy mindig ott próbálkozzanak. Előzőleg azonban, teszt szinten elég volt, hogy az összes port forwardolását megengedtük. Ezért gondoltam, hogy esetleg tűzfal gond lehet.Egyébként pl ethereal – lel (mostanában azt hiszem, wireshark – nak hívják) nézz bele az adatforgalomba (hogy kevés legyen a szemét, minden mást, browser, azureus, stb állíts le) mert esetleg kiderül, ki mit nem akar…
Jó munkát!
Szerk: megnéztem (ez egy suse 8.x), és a /etc/services -be a köv. két sort írtuk be:
mount 33333/tcp
mount 33333/udp
És ehhez állítottuk a tüzfalat.Szerk: (Bocs, most láttam hogy van második oldal is, mert az elsön állt még. De bennhagyom)
Elvileg akkor a gépeid egy belső hálózaton lógnak, közöttük nincs a router firewall. (Ez elvileg a két gép között csak „buta” switch). Tehát a linuxaidban nézd meg esetleg.
Sajnos most nem tudok pontos választ adni, de megpróbálok utánakérdezni. Addig is:
Nákunk több (al)hálózat van a dolgozóban, és cisco pix firewallokkal van „összeNATolva”. (Full NAT, tehát nem masquerading, azaz az IP címek 1:1 megfeleltethetők egymásnak!) A portok közül viszont csak kevés van engedélyezve. Majdnem minden ment szépen, csak az NFS tünt el időnként. A különböző vérprofikkal (tűzfalas, nfs-es, …) ültünk le keresni, és az derült ki, hogy NFS-nél, ha nincs valamelyik név a /etc/services-ben definiálva, akkor „időnként változhat” a használt port. Mármint az, hogy melyik porton próbálnak összejönni. Viszont csak egy port volt megnyitva. A végső megoldás az volt, hogy beírtuk a /etc/sevices -be, amit kellett, hogy mindig ott próbálkozzanak. Előzőleg azonban, teszt szinten elég volt, hogy az összes port forwardolását megengedtük. Ezért gondoltam, hogy esetleg tűzfal gond lehet.Egyébként pl ethereal – lel (mostanában azt hiszem, wireshark – nak hívják) nézz bele az adatforgalomba (hogy kevés legyen a szemét, minden mást, browser, azureus, stb állíts le) mert esetleg kiderül, ki mit nem akar…
Jó munkát!
Szerk: megnéztem (ez egy suse 8.x), és a /etc/services -be a köv. két sort írtuk be:
mount 33333/tcp
mount 33333/udp
És ehhez állítottuk a tüzfalat.Ha van – vannak – tűzfalaid a linuxos gépeken, kapcsold le őket. De garantáltan nulláig!!! Mindegyik gépen.
Utána sem megy?
legutóbbi hsz