Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
kisbetu wrote:Az tényleg vegyen másik tápot.
Sajna nem a külső tápban, hanem – legtöbbször – a berendezésben megy ki az az elkó, amelyik a bemenő delejt szüri stabilizálás előtt.
kisbetu wrote:Az tényleg vegyen másik tápot.Sajna nem a külső tápban, hanem – legtöbbször – a berendezésben megy ki az az elkó, amelyik a bemenő delejt szüri stabilizálás előtt.
Sokat bír ám lassítani egy „tele cache” (különösen, ha sok kicsi apróval) (ugye a tűzróka figyeli a méretét) amelyben a cachelt adatok még nem jártak le, t.i. hogy melyiket is hajigálja ki, Ilyenkor érdekes kísérlet lehet a „beállítások”-nál a cache méret drasztikus növelése. Ettől is be (vissza) tud gyorsulni!
Sokat bír ám lassítani egy „tele cache” (különösen, ha sok kicsi apróval) (ugye a tűzróka figyeli a méretét) amelyben a cachelt adatok még nem jártak le, t.i. hogy melyiket is hajigálja ki, Ilyenkor érdekes kísérlet lehet a „beállítások”-nál a cache méret drasztikus növelése. Ettől is be (vissza) tud gyorsulni!
Ne hülyéskedjünk, nem jókevdében kérdezi. Nem mindenki látott HW-t belülről.
Tehát igen, kondenzátor. Ha belefér (mechanikusan), akkor egy „feszültségosztállyal” nagyobbat, mint ami benne volt, tehát ha 100 micro(Farád) 10 Volt volt, akkor 100 micro 16 Volt… stb Az ilyen (elektrolit)kondenzátorok ugyanis elég feszültségérzékenyek, és méretük is erősen függ a „feszültségosztálytól”, azaz a maximális megengedett feszültségtől.
A háttér, kicsit részletesebben: Ezekhez a kütyükhöz általában egyszerű, transzformátoros tápegységeket adnak, amelyek nem u.n. stabilizáltak. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nagyobb a feszültség (u.n. üresjárati feszültség), ha nincs terhelés, és kisebb, ha van (u.n. névleges feszültség). Ami meg van adva, hogy pl. 9 Volt, azt jelenti, hogy a maximális megengedett árammal terhelve tudja ezt. Ökölszabály, hogy minél kisebb egy trafó, annál nagyobb a különbség a az üresjárati és a névleges feszültség között.
Van még egy dolog, hogy terhelés nélkül a szűrőkondenzátor az egyenírányítás után a mért effektív váltófeszültség 1,41 (=négyzetgyök 2) szeresére feltöltődhet. Ezután nyilvánvaló , milyen hibát lehet elkövetni a tépegység alkatrészeinek méretezésekor. (már elövettem életemben) Ahogyan az is érthető, miért működhet adott esetben egy adott „5 Voltos” táppal hibátlanul egy készülék, amelyre 6 Volt van írva…Ne hülyéskedjünk, nem jókevdében kérdezi. Nem mindenki látott HW-t belülről.
Tehát igen, kondenzátor. Ha belefér (mechanikusan), akkor egy „feszültségosztállyal” nagyobbat, mint ami benne volt, tehát ha 100 micro(Farád) 10 Volt volt, akkor 100 micro 16 Volt… stb Az ilyen (elektrolit)kondenzátorok ugyanis elég feszültségérzékenyek, és méretük is erősen függ a „feszültségosztálytól”, azaz a maximális megengedett feszültségtől.
A háttér, kicsit részletesebben: Ezekhez a kütyükhöz általában egyszerű, transzformátoros tápegységeket adnak, amelyek nem u.n. stabilizáltak. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nagyobb a feszültség (u.n. üresjárati feszültség), ha nincs terhelés, és kisebb, ha van (u.n. névleges feszültség). Ami meg van adva, hogy pl. 9 Volt, azt jelenti, hogy a maximális megengedett árammal terhelve tudja ezt. Ökölszabály, hogy minél kisebb egy trafó, annál nagyobb a különbség a az üresjárati és a névleges feszültség között.
Van még egy dolog, hogy terhelés nélkül a szűrőkondenzátor az egyenírányítás után a mért effektív váltófeszültség 1,41 (=négyzetgyök 2) szeresére feltöltődhet. Ezután nyilvánvaló , milyen hibát lehet elkövetni a tépegység alkatrészeinek méretezésekor. (már elövettem életemben) Ahogyan az is érthető, miért működhet adott esetben egy adott „5 Voltos” táppal hibátlanul egy készülék, amelyre 6 Volt van írva…kim wrote:Jah igen, itt van a kutya elásva! Ez csak ilyen értetleneknek való megoldás volt, …[/img]
Az ember – részben – azért menti el pl eseteben a .kde-t, hogyha tényleg ott volt valami elaszva, akkor meg tudja keresni. Pl először visszamásolja az egészet, és reméli, hogy nem megy… Örül. hogy tényleg nem megy, és utána kitörli a fileok/könyvtárak felét a .kde alól. Ha ekkor sem megy, ebben a felében van, ha megy, a másikban… stb. Ezzel a binárik kereséssel előbb-utóbb egyetlen fájl lesz az eredmény. Na ezt már érdemes ide beírni 🙂 Utána a fálon belüli nézelődés következik…kim wrote:Jah igen, itt van a kutya elásva! Ez csak ilyen értetleneknek való megoldás volt, …[/img]
Az ember – részben – azért menti el pl eseteben a .kde-t, hogyha tényleg ott volt valami elaszva, akkor meg tudja keresni. Pl először visszamásolja az egészet, és reméli, hogy nem megy… Örül. hogy tényleg nem megy, és utána kitörli a fileok/könyvtárak felét a .kde alól. Ha ekkor sem megy, ebben a felében van, ha megy, a másikban… stb. Ezzel a binárik kereséssel előbb-utóbb egyetlen fájl lesz az eredmény. Na ezt már érdemes ide beírni 🙂 Utána a fálon belüli nézelődés következik…Próbáld meg USB/PS2 átalakító nélkül. (lehet, hogy a BIOSban állítani kell hozzá.) Ha úgy sem megy, menj le pl a TESCO-ba és vegyél egy másikat, a legolcsóbbból 🙂 (Vagy kérj kölcsön egy másikat)
Próbáld meg USB/PS2 átalakító nélkül. (lehet, hogy a BIOSban állítani kell hozzá.) Ha úgy sem megy, menj le pl a TESCO-ba és vegyél egy másikat, a legolcsóbbból 🙂 (Vagy kérj kölcsön egy másikat)
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz