Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
roante wrote:Sziasztok! Hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam felteszek én is egy Gentoo-t, sokfelől sok jót hallottam róla.
Le is szedtem a netinstall iso-t, kiírtam, el is indul a gép vele, a baj az, hogy még a telepítés elején meghal a folyamat ;]Kiírja, hogy „No bootable devices found, please select one or type shell for … ” (vagy valami hasonlót). Gondolom azzal van baja, hogy öszvissz egy satás winyóm van, az ide primaryn meg egy dvd. Teljesen tanácstalan vagyok, mit kellene csinálnom? Keresgettem a neten, de nemigen találtam infót. Plz help!!
Elolvasni a Handbookot. Gondolom valamilyen paramétert kell megadni neki, hogy azt a vinyót érzékelje..
xcut wrote:retaliator44 wrote:„A 32 bites simán jó…”
A 64 bites szebb, jobb, csilivilibb meg minden, nem? Ha nem lenne jobb, akkor minek találták ki? Egyébként a proci az Intel honlapja szerint ismeri az EM64T-t. Ebből következik, hogy amd64-gyel mennie kell 64 biten, függetlenül attól, hogy Intel?Igen, menni fog amd64-gyel. Tuti. Független attól, hogy intel-e, vagy amd. Azért amd64, mert ők dobták piacra először.
KOXX wrote:azért találták ki legfőkébb a 64bit-es arch-ot, mert 32bit-el nem tömheted meg a géped 4 GB-nál több memoriával ami szerver téren előnyös. azon kívül még külömbözik abban is, hogy jóval több műveletet képes elvégezni egyszerre, de desktop téren nem különösebben érzékelhető a teljesítménynövekedés. hátrány az van benne, hogy sok zárt forrású progi nincs 64bit-es arch-ra lefordítva így x86 emulációval kell futtatnod. pl.: flashplayer, java, skype és még sorolható, de én el vagyok ezek nélkül is. java ha minden jól megy egyébként hamarosan nyílt forrású lesz, addig meg használom a blackdown java-t.A blackdown java jó addig, amíg nem rakod fel a sun java-t, és észreveszed, hogy minden java appod érezhetően sokkal gyorsabb ^^
Én ezért halasztgatom a váltást 64bitre. Várok vele leglább még 2 évet, mire minden meglesz rá, és primary arch lesz.Az EM64T (IA32e) és az AMD64 között itt-ott vannak tudomásom szerint különbségek, de gondolom kompatibilis a kettő.
Üdv. X alatt is megy, nem csak framebuffer alatt.
A framebuffer splash-nek meg semmi köze sincs a linkshez.
Framebuffered akkor lesz, ha a bootloaderben megfelelő paramétert adsz meg a kernelnek (vga=valami), a kernel pedig támogatja a framebuffer módot, meg a vga chipedet.Jah. Ez nem úgy működik, hogy váltasz Qt4-re, és a meglevő KDE-det újrafordítod rá, meg ilyenek.
Egy adott KDE verzió egy adott Qt verzióra van megírva. Ha kirántod alóla azt ami neki kell, meghal.Jah. Ez nem úgy működik, hogy váltasz Qt4-re, és a meglevő KDE-det újrafordítod rá, meg ilyenek.
Egy adott KDE verzió egy adott Qt verzióra van megírva. Ha kirántod alóla azt ami neki kell, meghal.„Hát a memória eléggé meg van zabálva… :S”
Az minden Linux rendszeren meg van, látszólag. Kicsit tájékozódj a Linux memória-mendzsmentjéről, hogy ne kelljen annyit aggódnod.
Az ndiswrapper egy (azaz egy, 1) darab kernel modul, amihez tartoznak felhasználói térben működő programok (például a hasonló nevű ndiswrapper parancs.) Ez a kernel modul képes a Win2k/XP -hez készült WiFi drivereket betölteni (inf-en keresztül, de szüksége van a .sys-ekre és a többi cuccra is).
Fwcuttert mondasz, gondolom a free bcm43xx driverre gondolsz. Ez csak Broadcom chipekhez jó, de szüksége van (úgynevezett…de elég szar kifejezés ide) firmware-re (gyakorlatilag .sys) fájlokra.
A két megközelítés hasonló, de én az ndiswrappert preferálom. A free bcm43xx ugyanis jóval fejletlenebb, és nem sok híján tökugyanazt csinálja, mint az ndiswrapper. Az utóbbit évek óta fejlesztik, és szupi. Eddig egy MiniPCI-os Broadcom, egy PCMCIA-s Broadcom, és egy KTI KWG-3000 USB (SiS 165 chip) cuccot sikerült _elsőre_ beüzelemnem vele.
ventura wrote:haliesetleg van valahol 1.3 debian install CD-m
1997-06-05 ös ha érdekel kitehetem webre
2.0.29 es kernel, 1.92 es glibc, 2.7.2.1 dccgcc?
legutóbbi hsz