Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Azt hiszem, pont sany adta anno ezt a linket:
http://www.gentoo.org/doc/en/printing-howto.xml
Ami alapján nekem sikerült belõni, hogy pontosan mi is kell kernelbe usb-s nyomtatóhoz. Nézd meg, hátha.
Béka
AMD486:
Hát nem tudom, nekem qemu+kqemu párossal simán és teljesen normális sebességgel fut a w98. :blink:
Béka
hello,
lehet szemezgetni:
http://www.qbik.ch/usb/devices/showdevcat.php?id=9
(eszerint egyébként az usb-s messenger-t még nem oldották medg linux alatt.)
üdv,
BékaHello,
Az UHU védelmében: tavaly ilyenkor egy 450Mhz-es AMD K5-II-vel, 256 M rammal, 4,2-es quantum vinyóval (98-as gyártmány) kb azt a teljesítményt hozta, mint ugyanazon a vason egy win2k. Némileg javítani lehetett a teljesítményt, ha kikapcsoltam a HAL-t és a dbust (UHU-ban KDE control centeren keresztül elég egyszerû), ekkor még avi-t is lehetett nézni, ha szerencséje volt az embernek, és nem volt túl magas a bitrate. Normál irodai üzemben teljesen elfogadhatóan kattogott.
Uakkor ezen a vason azért soha nem lesz élvezet UHUzni… én egy Vector-ral, vagy Slackware-rel próbálkoznék, minden „felesleges” extrát kikapcsolva (LISA, Samba, etc. — persze ha nincs rájuk szükség).
webalix, a blackpanther OS-hez kapcsolódva. Még nem próbáltam ki.
Hello,
Firefox lehet a ludas valóban. Nekem ugyan megy https-szel is, de négy-öt http v. https oldal megnyitása után egyszerûen nem hajlandó többet megnyitni… nem fagy le, minden mûködik, csak nem hozza be az új oldalt. Ki lehet próbálni pl egy google találati lista végigböngészésén.
Hello,
A Slacki-Frugal dilemmához, ha szabad…
Nekem is okozott egy-két nap fejtörést, hogy most mi legyen. Az az igazság, hogy szerintem nagyon ott van a Frugal 0.3… megkísértett, hogy úgymondjam.
Ami szerintem elõnye a slackihoz képest, az az, hogy mivel magyar fejlesztés, teljesen zökkenõmentes a felületek magyarítása (azaz pl magyar nyelvû telepítés után nem kell külön foglalkozni a KDE, a Gnome, az OOo 1.1.5, a Firefox, a Thunderbird, stb. magyarításával). Plusz a különbözõ spelling szótárak, egyebek, amiket slackiban mind manuálisan kellett beállítani. Emellett rendkívüli módon tetszett a már a telepítéskor rendelkezésre álló, igen gazdag Extra szekció. Nekem, mint tipikus SOHO – Small Office & Home – felhasználónak gyakorlatilag minden ott volt a dvd-n… pl a dvd authoring és egyéb dolgok, amiket slacki alá szintén külön kell levadászni. Vagy pl a jdictionary, vagy az xqed — ezek egy nemzetközi disztróban nem feltétlenül jelennek meg. Ezen túl a frugal 2.12.1-es gnome-ja szerintem zökkenõmentesebben megy, mint a slacki alá készült, hivatalosan már nem is támogatott gnome-ok (amit általában 2.10-esek, pl a freerock’s). Külön tetszett még, hogy a net beállításakor a „Statikus, dhcp, loop” választáskor figyelmeztet, hogy a dsl az statikus lesz, és utána rögtön fel is kínálja a beállítást. Ez szerintem sok felhasználónak megkönnyíti az életét.
Hátrányának érzem a telepítés viszonylagos lassúságát — nem mértem le, nekem szubjektíve úgy tûnt, hogy lassabban megy fel, mint a slacki –, és nagyon sok idõt el lehet tölteni az Extra szekció csomagjainak egyesével való átnyálazásával. Aztán ami egy kicsit csalódás volt, a frugal saját runlevel editora — egyes szolgáltatásokkal egyszerûen nem volt hajlandó semmit csinálni, se elindítani, se leállítani, és amikre reagált, azok se maradtak meg tartósan az általam kijelölt állapotban (egyszer próbáltam, szóval akár én is elszúrhattam valamit… de más disztrók alatt azért eddig sikerült). Pedig hát ha valamiért, akkor ezért lenne értelme a sysvinitnek… A végsõ lökést a slacki elsõdleges oprendszerként való megtartása irányába az adta meg, amikor átnézegettem a „kis” ablakkezelõket (blackbox, fluxbox, xfce, stb.) és úgy találtam, hogy kicsit el lettek hanyagolva… az xfce-ben pl nem találtam desktop menu-t, és a többi menüje is elég „sivár” volt.
Szóval összességében az a benyomásom, hogy technikailag kiváló disztró, de az installját és az alapbeállításait még érdemes lenne csiszolgatni egy kicsit. Meg valahogy nem igazán tudtam eldönteni — nem mintha elsõdleges fontosságú kérdés lenne, csak itt motoszkál bennem –, hogy tkp kiket is céloztak meg vele a fejlesztõk… Mert pl a fent említett magyarspecifikus dolgok megkímélik az „átlagusert” a buherálástól, ugyanakkor az alapból elinduló millió egy szolgáltatás kilövése már nem feltétlenül az „átlaguser”-nek való feladat. Vagy az alkalmazások felvétele a „kis” ablakkezelõk menüibe… el lehet vele pepecselni pár órát, viszont slacki alatt nem tart órákig az összes szükséges magyarspecifikus program felrakása/beállítása. Mintha nem ott lenne felhasználóbarát, és nem ott követelné meg a buherálást, ahol igazán kellene… SZVSZ.
De azért nagyon jó, gratula a fejlesztõknek.
Béka
Hello,
Szerintem a cups localhost:631-en:
user: root
pswd: [a root jelszava]Nekem legalábbis mindig így ment.
Béka
Hello,
Szóval az volt a baj, hogy nem szerette a lilo-t. Grub-bal beindult gond nélkül.
Béka
deka:
A pppoe-config során nem kértél véletlenül „on-demand” csatlakozást? A harmadik kérdés, úgy kezdõdik, hogy „Do you want the link to come up on demand…” , és ott tudsz beírni, hogy „>>>Enter the demand value (default no):”. Ide — szerintem — „no”-t érdemes megadni, azaz állandóra érdemes kérni a kapcsolatot. Nekem legalábbis így mûködik a dolog.
(Továbbá: DNS kérdéshez: „server”, Firewallhoz „1”)
(Amúgy az on demand-tól még mennie kellene a dolognak… elméletileg… csak maga a setup is figyelmeztet, hogy még nem teljesen kiforrott az opció.)
Ha viszont minden így van beállítva, akkor passz.
Béka
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz