Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Lényeg, hogy:
1) Kernelbe fixen be legyen forgatva az adott RAID-szint.
2) Ha a „/”-ot RAID-re szeretnéd tenni, akkor kernel boot-paraméterek közé (pl. a GRUB „menu.lst”-jében) fel kell venni valami hasonlót: „md=0,/dev/hda1,/dev/hdb1”, ahol a /dev/hda1 és /dev/hdb1 helyett értelemszerûen a Te azon eszközeidet add meg, amelyekbõl a RAID-tömböd áll.
3) Ha 2.6.x-es kerneled van, és partícionálható RAID-tömböt szeretnél, akkor a boot-paraméterek közé még a „raid=partitionable” bejegyzést is fel kell venned, valamint az md=0,… rész md=d0,…-ra módosul (szóval egy „d” betût oda kell írni az „=” jel után).
4) Nézd át szerintem a „man md” és a „man mdadm” parancsok kimenetét, én is azokból tájékozódtam.Szóval pl. az én „menu.lst”-ém megfelelõ bejegyzése:
„kernel (hd0,1)/boot/vmlinuz root=/dev/md_d0p1 raid=partitionable md=d0,/dev/hde5,/dev/hdg5”
Mondjuk tény, hogy én partícionált RAID-tömböt csináltam, és hogy a „/boot” partícióm NEM RAID-en van (de ez nem is zavar). Azt, hogy a „/boot”-ot hogyan lehet RAID-re tenni, nem tudom, nem is próbálkoztam vele…
Ha ezeken mind túl vagy már, akkor bocsi’ a szócséplésért 🙂
—
JoelUI:
vizsla wrote:„bármekkora fájlt is létrehozhatsz rajta”
Azért ez elég nagy túlzás 🙂Ja igen, úgy gondoltam, hogy „hétköznapi” határokon belül, hisz’ közülünk azért sztem senki nem szaladgál pár TB-nál nagyobb vinyókkal, hacsak nem vmi igen-igen nagy cégnél dolgozik… 🙂 Az átlag 40-200 GB-os magyar HDD-viszonyok között viszont tényleg „bármekkora” fájl simán elmegy.
Amúgy igazad van, tényleg nem lehet _végtelen_ nagyságú fájlokat létrehozni ResierFS esetén sem.
Sajnos nem tudok ilyen cuccost ajánlani, legfõképp azért, mivel még életemben nem hallottam ilyenrõl (ami természetesen nem zárja ki, hogy létezhet effajta megoldás!), ellenben egy „ütõképes” alternatívát igen: ReiserFS. A modern kernelek csípõbõl támogatják, és nekem eddig csak jó tapasztalataim voltak vele. Számos elõnye van az EXT2/3-hoz képest, és többek között bármekkora fájlt is létrehozhatsz rajta (lásd: http://www.namesys.com). A /boot partíciód viszont maradjon EXT2/3, vagy ha mégis ReiserFS-sé teszed, akkor azt a „notail” opcióval mountold!
—
JoelKössz’ az infókat. Sikerült megint reformattálnod a stage-ekrõl alkotott világképemet… 😀
Kipróbáltam Netes gépen a Live-CD-t, próbaképp’ letöltöttem egy package-ot az emerge-vel. Hogy miért nem álltam Neki lehúzni a teljes frissítést? Nem volt elég kapacitása a vinyónak (szabad hely kb. 300 MB). De legalább látom, hogy hogyan mûxik a dolog, s majd jövõhéten elhozom a saját kisvinyómat, azon még van 4-5 GB szabad hely, annak elégnek KELL lennie.
strangedr wrote:Gentoo Handbook alapos tanulmányozása erõsen ajánlott.Onnan jövök… 🙂 Szóval tényleg elolvastam a Handbookot, a http://www.gentoo.org-on fellelhetõ, installálási infókat tartalmazó oldalt (angolul, mivel a magyar fordításban több dolog nincs még kész). De hát nem egyszerû dolog ez a Gentoo, így elsõ nekifutásra, fõleg, hogy – mivel nincs Netem – eleve problémásabb az esetem. De nem adom fel! 🙂
—
Joelstrangedr wrote:Bár vsz már megoldódott a dolog, azért jelzem, hogy nehogy félreértés legyen: a stage2 és a stage3 is egy-egy bináris csomagokból álló tarball, ami az alaprendszer lefordításától kíméli meg a felhasználót; tehát egyikhez sem „kell” semmilyen extra csomag. Ha stage2-t tarballt bontasz ki, ugyanazt kapod, mintha bootstrappeltél volna stage1-rõl, ha stage3-at, akkor pedig ugyanazt, mintha emerge systemeltél volna stage2 után.Nem, még szabadidõ hiányában nem oldódott meg. Csak bebootoltam a Live CD-rõl, hogy megnézzem mennyire komálja a hardveremet a Gentoo… de mûködött szépen. Csak „emerge” parancsot nem találtam rajta – ugye azért, mert az csak a stage1/2/3 felrakása után jön létre?
Amit most írtál, viszont eléggé más megvilágításba helyezi a dolgokat számomra! Magyarul ugyanaz a 6-7 csomag, amiket a topicnyitáskor a stage1-nél felsoroltam – meg a függõségeik – kellenek CSAK stage2-höz, vagy stage3-hoz is? Szóval egy Net nélkül, csak „stage1 + említett csomagok + portage tree”-ból elindult Gentoo telepítés egy ugyanolyan funkcionalitású, mûködõképes rendszer lesz; mint egy ugyanúgy Net nélkül, csak „stage3 + említett csomagok + portage tree„-ból elindult telepítés? (Csak hát lassabban, de több testreszabási lehetõséggel.)
Ha ez így van, akkor én ultra-über-nagyon happy leszek: hiszen felrakom a Gentoot, aztán majd szép lassan „hazahordom” a Netrõl a distfiles könyvtár engem érdeklõ részét… de addig is már tudom használni otthon a rendszert.
—
Joel„Saját” tapasztalat: Haverom vindózikszpé alatt próbálta demonstrálni, hogy a mobilrack-jét ki lehet kapcsolni és -venni menet közben, miután a chkdsk-val megszüntette a használatát. 10 alkalomból 10-szer fagyott utána 5 percen belül csonttá a rendszer… 🙂 Mindezt azért csinálta, hogy megspóroljon vele egy reboot-ot – de így még a reboot-on kívül 5 perc „vindózhaldoklást” is ki kellett várnia. Szóval én inkább vennék egy USB 2.0-s rack-et… azt jobban lehet hordozni is (USB-port szinte minden gépen van, belsõ IDE rack már nem biztos).
—
JoelNézzük csak! A Gentoohoz kapcsolódó fogalmak, amikrõl hallottam:
1) stageX:
stage1, TAR.BZ2: a legalapabb fájlokat tartalmazza, amik a Gentoo-install elkezdéséhez kellenek, meg a leendõ Gentoo alap könyvtrástruktúráját, stb.
VAGY
stage2, TAR.BZ2: Kicsit több cucc, kevesebb mindent kell összevadászni és lefordítani/beállítgatni hozzá, de ugyanúgy ez is csak egy lehetséges kiindulópont a Gentoo-installhoz.
VAGY
stage3, TAR.BZ2: Még több cumó egyrakáson, itt még kevesebbet kell összevadászni, lefordítgatni/beállítgatni, de ez is csak egy lehetséges kiindulópont a Gentoo-installhoz. Szóval ha stage3-at rakok fel, az még nem mûködõképes Gentoot jelent, de közel áll hozzá.2) portage, TAR.BZ2:
Az aktuálisan legfrisebb portage-t le lehet tölteni a Netrõl, és ez tartalmaz egy adatbázist, hogy milyen csomagok léteznek, de magukat a csomagokat nem. Bármelyik stage-et is választom, ugyanolyan portage kell.3) install-CD:
„minimum” fajta, ISO-fájl: Csak annyi, hogy bebootoljon a gép, és el lehessen kezdeni az installálást.
VAGY
„universal” fajta, ISO-fájl: Bebootoltatja a gépet, el lehet kezdeni az installálást, s mivel rajta vannak az elõbbemlített stage-ek meg egy portage, be is lehet fejezni. Szóval ezzel kaphatunk full mûködõ Gentoot (jó, be kell még állítgatni a dolgokat, de én most a szoftverkomponensekre értettem).4) packagek:
Sok-sok TAR.GZ, vagy TAR.BZ2 fájl, amik az egyes csomagok forráskódját jelentik. Ha ezeket letöltjük és bemásoljuk a megfelelõ könyvtárba, a portage alapján a rendszerre le tudja fordítani õket.4+1) package CD, ISO-fájl:
Kiegészítõ package-gyûjtemény egy már mûködõ Gentoohoz, szóval az installálásnál sok vizet nem zavar.Szóval, ha én a „minimum” CD-vel kezdem az installálást, szükségem lesz egy korábban letöltött portage-re, és egy stage-re. De ezek még csak üres vázak lennének, szóval még kellenek hozzá bizonyos package-ek, amiket szintén elég, ha letöltök korábban, és bemásolok a megfelelõ könyvtárba installálás közben.
Ha én a stage1-rõl indulok installáláláskor, akkor stage2-re és stage3 TAR.BZ2-re nem lesz szükségem; mint ahogy „minimum” install-CD használata esetén sem lesz szükségem az „universal” install-CD-re.
Portage-t letöltöttem, stage1-et letöltöttem, „minimum” install-CD-t szintén –> már csak a packagek hiányoznak egy installáláshoz.
Köszi’, mindenkinek még1x a tippeket. Most akkor kipróbálom a Gentoot, a Slackware-es terveimet meg pihentetem egy ideig – vagy legalábbis addig, amíg bele nem bukok a Gentooval való próbálkozásba… 🙂
Rögtön egy kérdésem is lenne az elõkészültetekkel kapcsolatban, de azt már a „Gentoo kezdõ” fórumba írtam be (SZVSZ az már oda tartozik). Ha ráértek, nézzetek el oda is („Net nélküli installhoz szükséges csomagok listája?” c. topic), hátha tudtok segíteni! Thx!
—
Joel
legutóbbi hsz