Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Sziasztok,
az elõbbi hozzászólást eredetileg nem ide küldtem, de valamiért ide (is) ment. Vagy én hibáztam, vagy a php-nuke… Vagy megint valaki betört?
Nekem olyan szerencsés az agyam, hogy ezeket a dolgokat felírás nélkül megjegyzem. Persze emellett más, egyszerûbb és hétköznapibb dolgokat el szoktam felejteni…
Nem ismerem a lexmarkokat. Párhuzamos porton kommunikál? A vezérlõpultban jó port van beállítva (párhuzamos port esetében lpt1)?
Csatlakozok pomm-hoz. Még lusta voltam megkeresni a hibát, de lehet, hogy már tényleg meg kellene… Mindenesetre nálam ki van kapcsolva az arts hangszolgáltatás a kde alatt.
Illegal!
Nézd meg az „egermozgas” címû topicot. Hátha…
Hohó, mi ez? Oda a linuxos biztonság? Kicsit elgondolkoztam a dolgon. Vagyis:
A kereskedelmi op.rendszerek (amikért fizetni kell, és amiknek a forrását nem lehet megtekinteni) egyik elõnye a biztonság szempontjából, hogy nem látni a forrásukat, így ha van is bennük biztonsági rés, azt nehezebb megtalálni. A nyílt forráskódú op.rendszerek forrását emellett bárki megtekintheti, bárki felmérheti az esetleges hibáit.
Szemben azzal, hogy
a nyílt forráskódú rendszerek forrását többen böngészik, mint a zártakét, így a „több szem többet lát” alapon hamarabb észreveszik és befoltozzák a biztonsági réseket.
Ugyanakkor
mindkét típusú szoftvert fejlesztik, és az új kódok természetesen új biztonsági réseket is generálhatnak. Talán a nyílt kódú szoftverek gyorsabban fejlõdnek, így, úgymond, hozzá nem értõk (mint amilyen pl. én is vagyok) írhatnak olyan kódot, amin keresztül törhetik a rendszert. Ugyanez persze igaz a zárt kódúakére is, csak azt kevesebb ember fejleszti, és talán (?) több köztük a „hozzáértõ”?
Hm, hm. Latolgatom a különbségeket és a hasonlóságokat, de a mérleg nehezen billen…
Egy kicsit másik oldalról:
amikor a Windows felfutott, és mindenkinek olyanja volt otthon, a munkahelyen, bárhol, akkor természetesen adta magát, hogy a hackerek és a crackerek fõ célpontjai a windowsos gépek voltak, ugyanis azok voltak éredemi többségben. Most, hogy a linux kezd divatossá válni, és egyre több linuxos pc lát napvilágot, a hackerek és crackerek érdeklõdése a linux felé fordul. Tehát a jövõben egyre több linuxos gép elleni támadás várható.
Viszont
a szerverek jelentõs hányada már régen linuxos, és általában számítógépet feltörni szervert érdemes. Akkor miért csak most törték fel a debiant? Sejtésem szerint már tavaly is megtehették volna (a szerver – gondolom – sokat nem változott azóta, nem került bele új biztonsági rés). Szembetûnõ a hasonlóság a windows-portál ellen nemrégiben elkövetett támadással. Talán ez igaz megint: „ki mint vet, úgy arat?”. Feltéve, hogy debianosok törték fel a windowst…
Az az érzésem, a nyílt forrású op.rendszerek kontra zárt forrású op.rendszerek vita egyre inkább elmérgesül, és ennek leginkább a felhasználók (mint pl én) látják kárát.
Talán jó lesz felkészülnünk?
Lehet, hogy nem a legszebb megoldás, de én beírnám a /etc/init.d/system/boot scriptbe a swap indítását. Bár azt hiszem, alapból ott is van… Mindjárt megnézem.
…
Igen, benne kell legyen. Nekem a „Ne szöszmötöljön a konzolra” rész után van, stílusosan „a swap aktiválása” megjegyzéssel.
processzor?
alaplap?Nekem volt egy olyan (valószínûleg rossz) alaplapom és processzorom, amin a win futott (legalábbis elindult), de a linuxot nem tudtam felrakni.
Hamarabb találtam megoldást a kérdésemre, úgyhogy innentõl vehetitek hamis riasztásnak a topic-ot. Bocs…
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz