Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Létezik valami szövegszerkesztõ, ami gui-s, és latex-ba fordít, de most nem jut eszembe a neve. A latex egyébként nagyon fontos program (tkp. az összes tudományos folyóirat latex-ban írt cikkeket nyomtat). A lényege az, hogy úgy is tudunk nagyon jól kinézõ (1 pont), hordozható (2 pont) és mindenütt ugyanúgy viselkedõ (3 pont) szövegeket szerkeszteni (képekkel, táblázatokkal, képletekkel), hogy nincs grafikus felületünk.
Ha egy teljesen üres fájlt kitörölsz, azzal igenis változik valami. A fájl nem fog többé létezni. Hogy egy fájl létezik-e vagy sem, „bevett” beállítási lehetõség (ezzel egyébként csak linux alatt találkoztam még).
Kicsit gondolkoztam az eseten, és leírom, mire jutottam. Akinek nem inge (2x aláhúzom) __ne_vegye_magára__.
1. Le kellene szokni arról, hogy egyes emberek más embereket szidnak azért, mert ilyen vagy olyan op.rendszert használnak. Az egy dolog, hogy nem tetszik valakinek egy op.rendszer. Op.rendszert – szerintem – lehet szidni. De miért utálni egy másik embert azért, mert azt az op.rendszert használja? Hogy egy banális példát hozzak: ha utálod a tökfõzeléket (én sokáig utáltam), akkor miért utálod azokat az embereket is vele együtt, akik a tökfõzeléket szeretik? Lehet valaki különb ember nálad úgy, hogy szereti a tökfõzeléket.
2. Nem biztos, hogy összefüggés van az 1. pontban leírtak és a topic-törlés között (vagyis nem biztos, hogy valaki a prog.hu-ról törölte ki a topicokat, bosszúból). De ha mégis: valaki olyasvalaki lehetett, aki megbántottnak érezte magát. Nem mondom, hogy megbántódásból crackelni O.K. dolog lenne, sõt ezt mélyen elítélem. De az okos ember gondol a jövõjére, és aki szelet vet… Szóval ne anyázz, hogy ne anyázzanak. Már csak azért se, mert én pl. nem anyáztam senkit semmiért, és mégis károsodtam (egypár esetlegesen érdekes hozzászólás örökre eltûnt az életembõl). Persze ne legyen ennél nagyobb bajom, de tudod néha én szégyellem magam a helyedben, amikor valakit ok nélkül anyázol.
Még egyszer: akinek nem inge… De akinek inge, az nyugodtan vegye magára.
3. Azt a biztonsági rést, amit a crackerek kihasználtak, nem lehet kikerülni vagy befoltozni valahogy?
Beszéltem a szomszédos linux-guruval (Gábor), és azt mondta, hogy az eszközök automatikus fel-le csatolása (devfsd engedélyezett) miatt lehet az egész. De az is gyanús, hogy az mtab szimlink a /proc/mounts-ra.
Még annyi, hogy kiadtam direkte a mount /dev/fd0 és az umount /dev/fd0 parancsokat, mire konzolon reprodukálódott a hiba. Nem a kwikdisk a „hibás”, az umount akarja a /dev/floppy/0 eszközt lecsatolni, holott a /dev/fd0-at csatolta fel. A megoldás: könyvtárnevet kell használni.
Lehet, hogy írok egy ilyen kwikdisk szerû progit, ami könyvtárnevet csatol fel-le. Ha lesz idõm.
Nos, megvan. A programban azt csinálom, hogy meghívom egy pipe-on keresztül a felparaméterezett mount és umount paranmcsokat. A paraméter nem eszköz neve, hanem a könyvtáré! Pl. nem a /dev/fd0-át használom, hanem a /floppy-t. Mind a fel-, mind a lecsatoláskor. Hogy fel van-e csatolva, azt persze úgy döntöm el, hogy rákeresek az _eszköznévre_ az /etc/mtab fájlban. Vagyis felcsatolás-lecsatolás: /floppy, ellenõrzés, hogy fel van-e csatolva: /dev/fd0. Ennyi.
Megvan! Sikerült nekem is elõállítanom a Kovi-féle hibát! Hurrá!
Nos, ezt a kwikdisk-et használtam, és felcsatoltam a floppyt, és amikor lecvsatoltam volna, kiírta, hogy:
indítás: umount /dev/fd0
umount: /dev/floppy/0 is not mounted (according to mtab)Jeee!
A pláne az az egészben, hogy az általam írt kis gtk-s program minden gond nélkül fel- és lecsatolja a floppyt és a cdromot. Az elõbb próbáltam ki. Mindjárt meg is mondom, hogy hol van a probléma megoldása, csak megnézem a forrásomat.
legutóbbi hsz