Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
/etc/modules/AUTOLOAD fájlba beírod új sorba:
snd-ac97-codec
ha ezzel nem megy, akkor
snd-via82xx
Nekem az 1. van benne, és minden megy.
A lehetséges drivernevekrõl egyébként a /lib/modules//kernel/sound könyvtár alatt tudsz tájékozódni.
Ha egyszerûsíteni akarod a windowsos partíció elérését (nem kell mindig a /mnt/jajdehosszúnevûkönyvtár – ba belépni), akkor csinálj szimlinket. Pl. root-ként a gyökérbõl:
ln -s /mnt/jajjdehosszúnevûkönyvtár windows
Ezután már a /windows bejegyzés alatt is ott lesznek a windózos cuccok.
Az /mnt-be a könyvtárak neveit a rendszer a bootoláskor automatikusan határozza meg. Azokhoz így ne nyúlj. Viszont használhatsz szimbolikus linkeket (röv. szimlink). A szimlink egy olyan könyvtár v. fájl bejegyzés, ami fizikailag nem létezik, hanem egy másik könyvtárra vagy fájlra mutat (tehát tkp. a winchestered egy adott pontján rámutatsz egy másik pontra, és ennek nevet is adsz, ami esetleg különbözik a hivatkozott pont eredeti nevétõl). No, ez elég bonyolultra sikeredett. Gyakorlatiag, pl.:
én a floppy meghajtómat a /floppy könyvtár alatt (is) látom. Ezt úgy értem el, hogy root-ként a gyökérbõl (‘/’) kiadtam a köv. parancsot:
ln -s /mnt/floppy0 floppy
Ezzel csináltam egy szimlinket /floppy néven az /mnt/floppy0 könyvtárra.
A nyomtatóval kapcsolatban: próbálj ki egy másik típust (mondjuk egy másik PSC-t). Egyébként a PSC milyen? Laser v. tintasugaras? Ha azt írják a honlapon, hogy hpijs a driver, akkor azt válaszd ki (‘driver’=’meghajtó’). (Megj.: a nyomtató mûködéséhez nem elég a típust kiválasztani, a drivernek is jónak kell lennie.) Ugye az UHU control centert használod?
„aterm -bg black -fg white -tr -trsb -tint blue -fade 70”
Hehe, már és is rászoktam az áttetszõ hátterekre, ha felrakok egy linuxot, az az elsõ dolgom, hogy a valamilyen konzolprogram hátterét áttetszõvé teszem, és csak utána folytatom a konfigurálás esetleges X alatti részét… Ez már betegség?
Kedves Németh Zs,
az mplayer grafikus részének beállításai között böngészve tényleg megleled a módját, hogy menjen a videó.
Killall hozzászólása tényleg civilizálatlan volt. Miért kell nekem ilyesmivel találkoznom linux fórumokban?
Egyébként köszönöm mindenkinek a jó kottaprogram-tippeket, és is tudnám mire használni õket, de még nem szántam idõt arra, hogy utánanézzek a neten…
Végszóként csak annyit írnék (megjegyzem: nem olvastam az egész litániát, ami itten van): valaki írta még az 1. oldalon, hogy a linux nem realtime. Nos, van realtime linux (egy kernelt kell felrakni). Onnan tudom, hogy nálunk a tanszéken használják _komoly_ számításoknál és mérésvezérléseknél. Az ember ír alá egy kernelmodult, és máris ki lehet programozni vele akármilyen mûszer vezérlõjelét. Vannak olyan mérések, amiket M$-en futó programok vezérelnek. Nos, némelyikhez ilyen géphez mérés közben nem illik hozzányúlni, mert indítasz egy új progit, lefagy a gép és a mérés egy része oda (nemrégiben szenvedõ alanya lettem egy ily esetnek, és nem voltam boldog – nem értem, minek egy mérésvezérlés alá windows). Bocs a hozzászólásért, de ezt nem bírtam megállni…
KDE. Egyszerûen mert szépnek találom. Ahogy az ikonok felvillannak ill. kiemelkednek, ha az egérrel feléjük állok, a hátterek rendkívüli sokfélesége (otthon, ahol „izmosabb” gépem van, a KDE pár percenként új háttérképet tesz ki egy elõreválasztott listából). Ezenkívül a kwrite progit jónak találom programozásra (alap beállítása iszonyatos UHU alatt, de ha fekete hátteret teszek be, nagyon kellemes). A konqueror (fájl- és webböngészõ) is használható, bár néhol még van benne egy-két bug. Nagyon használható benne az, hogy ha könyvtárat böngészel, akkor elõnézetet ad a fájlokról, sõt, ha egérrel a fájl ikonja felé állsz, ki is nagyítja az elõnézetet. Ez lassítja, de pl. amikor egy olyan könyvtárat nézek, ahol 200 képfájl van jellegtelen nevekkel, akkor gyorsan meg lehet benne találni azt az egyet… A kmail jó emailkliens, a konsole jó konzolprogram (nekem átlátszó, lesötétített háttérrel megy, és még az is tetszik benne, hogy egyszerre több „fül”-ön lehet parancssor, ezek között a SHIFT+nyilak billentyûkkel (is) lehet váltani). Viszont a KDE a leglassabb ablakkezelõ (a gnome gyorsabb, de abban az ikonok nem oly szépek). Még 1.7-es celeronon is lassú néha, ettõl függetlenül az egyetemi 400MHz-sen is az megy nekem (ott persze sokat kell várni, amíg egyáltalán elindul). Ha nincs türelmem kivárni, míg bejön, és csak épp valamire kell a gép, akkor az IceWm jó alternatíva. Ez utóbbiban lényegi munkát (programozás, etc.) végezni nem tudok.
legutóbbi hsz