Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Nem vagyok biztos a dologban, de szerintem a Conexant hcf nem fog menni linux alatt (1 éve tán legalábbis még nem ment). Ez olyan modem, amihez valami szoftveres „szimuláció” kell. Nem vagyok biztos a dologban, de…
Amikor belépéskor megjelenik az üdvözlõképernyõ (ami pl. a gdm nevû program), és ott begépeled a nevet és a jelszót, akkor a gdm elindítja a kiválasztott ablakkezelõt. Mindezt teszi úgy, hogy közben X alatt vagy, onnan futtatod a gdm-et és az ablakkezelõt. Ha konzolon (pl. CTRL+ALT+F1 után) indítanál el ablakkezelõt, akkor az ejnyebejnyézne, mert a konzol nem alkalmas grafikus objektumok megjelenítésére (amiket egy ablakkezelõ meg akar jeleníteni). Ha X alatt vagy, és már fut egy ablakkezelõ, akkor meg ne indíts el egy másikat (nem tudom, mi történne, lehet, hogy majd kipróbálom). (Megj.: az „X alat vagy” kifejezésen azt értem, ahová a CTRL+ALT+F7 megnyomása után kerülsz.) Ha a /etc/X11/xdm/Sessions/ könyvtárban megcsinálod a bûvészkedést, akkor a gdm látni fogja az ablakkezelõt a menüjében. Ide hadd fûzzem hozzá, hogy (ha jól sejtem) a /opt/xpde/bin könyvtárban talán van egy xpde vagy egy startxpde nevû fájl. Ha ebbe belenézel és szöveges, és az elõbbi hozzászóló által leírtakhoz hasonló van benne, akkor csinálhatsz szimbolikus linket is rá: (konzolon, rootként) belépsz a /etc/X11/xdm/Sessions könyvtárba, és ott kiadod az „ln -s /opt/xpde/bin/fájlneve xpde” parancsot.
Sok sikert,
Koko~G~
Bocs, csak eszembe jutott, hogy ha az UHU felismerte a hangkártyádat, és az artswrapper-es parancs után mûködik, akkor felejtsd el az snd-ac97-codec-es megoldást.
Ja, hangkártya! Ui. nekem is AC’97 van… 🙂
Szóval a /etc/modules/AUTOLOAD fájlban legyen benne az
snd-ac97-codec
sor. Ha más hangra utaló (pl. snd-via… kezdetû) sor van, azt írd felül (de biztos-ami-biztos mentsd el valahova elõtte a fájlt). Fontos az is, hogy a hangerõ szoftveresen fel legyen véve, de ha KDE alatt vannak hangok, akkor fel van.
Ha tényleg teljesen kezdõ vagy, akkor pár szót hozzátennék. Az artswrapper-es chmod parancsot root-ként add ki (ui. „mezei” felhasználóként lehet, hogy nem fogsz tudni hozzáférni, lehet, hogy mégis, de biztos ami biztos). dpkg-vel telepíteni is csak root-ként fogsz tudni. (Megj.: használhatod az „apt-get” parancsot is, pl. „apt-get install „.) Fel tudsz tenni .deb kiterjesztésû csomagokat is (általában). Ha egy programnak a forrását töltöd le (ez nem a .uhu, hanem ált. a .gz), akkor azt le kell fordítanod (ez ált. sokáig tart). Ezt teheted meg a „./configure”, „make” és „make install” parancsok kiadásával. Ez utóbbit ált. root-ként kell kiadnod, az elõzõ kettõt nem. (
Ezt én sem szeretem. Azt hiszem, a krusader (ill. konqueror) _és_ az automount a felelõs érte. Nekem a konqueror csinálta mindig ezt. Azt sejtem, úgy írták meg, hogy egy könyvtárba való belépéskor rögtön az alkönyvtárakra is ránéz (míg a mc nem). Ez még nem lenne baj önmagában, de az automount – ami egyébként lassú – ilyenkor talán mindig újra csatolná az eszközt. Az én megoldásom erre az volt, hogy számûztem az automountot (elõbb a floppyról, majd a cdromról is). Gyorsabb lett a mountolás és a floppy/cd egyébként, de vagy beírom a parancsot, vagy írok egy programot, hogy gombnyomásra tudjak mountolni (ez utóbbit csináltam).
Sziasztok,
no, a ‘sync’ az lehet hogy bejött volna, de én ma már a cdromról is leszedtem az automountot. Egyszerûen instabil volt tõle a cdromom… Vissza a jó öreg mount parancshoz (ill. annak grafikusan megírt változatához). Apropó: miért kell mindenben a windows-t majmolni? Mért ne lehetne megérteni, hogy a linuxban kell a mountolás (legfeljebb a késõbbi hibák elkerülése végett ‘sync’ opcióval csatoljuk a floppyt mindig)? De ez csak egy röpke gondolatfoszlány volt.
1.) milyen könyvtárban akarsz fájlt létrehozni? Saját home-odon belül, vagy csak olyan helyen, ahová a root fér be?
2.) milyen felhasználóként fordítasz? (root v. mezei user)
3.) a könyvtárban, ahová fordítasz, milyen jogok vannak? Nem írásvédett-e a könyvtár, ki a tulajdonosa, stb… Vannak helyek, ahová a root sem fér be, ha a jog meg van tagadva tõle (is). Viszont a root engedélyezni tud jogokat (magának is).Szóval én arra gyanakszom, hogy egyszerûen nincs jogot fájlt létrehozni az adott könyvtáron belül.
Szia,
szóval szoftverüzemeltetõknek NE taníts oprendszer telepítést. Semmilyet. Ha érdekel valakit, majd utánanéz (UHUnál nem vészes, de lehetnek meglepetései az embernek, szóval nem biztos, hogy megéri a kört, ui. más szükséges dolgoktól fosztod meg õket ezzel). Mutasd meg viszont a vezérlõpultot. Legyen NAGYON világos nekik, hogy mi a root, és root-ként nem lépjenek be általános feladatokhoz (csak ha valami gáz van, de akkor sem biztos, hogy a szoftverüzemeltetõ oldja meg a gázt).
legutóbbi hsz