Nos, nem tudom ki alkotta, de tört volna le a keze . A win 3.1-ben is egy kalap szar volt, ahogy a MacOS-en is. Az eredeti felvetés pont arról szólt hogy normális multitaszk a MacOS-ben az OSX-ig nem volt csak olyan kooperatív mint a win 3.1-ben, de az is utólag volt belehegesztve. A másik dolog pedig az hogy míg a win esetén az x86 erős korlátja volt a multitaszknak (hiába létezett már i386 ha a gépek nagy többsége 286-os volt) és az i386 előtt elég macerás dolog volt a multitaszk (elvben 286-on is lehetett preemptív multitaszkot csinálni, Pl. a desqview is csinálta, ugyanakkor valami miatt mégsem volt gömbölyű /a DV is hajlamos volt anno érdekes effekteket produkálni, minden volt csak stabil nem, én anno elég sokat játszottam vele/).

Az első valódi mt-os renccert (ami ugye kihasználja a 386-os előnyeit), azt a linuksz csinálta 91-ben.

Na ne viccelj. A nagygépeken (DEC RSX, IBM mainframe-ek, Honeywell) ez már rég működő dolog volt már akkor is amikor Linus Torvalds még az oviban szaladgált. De egyebek közt a DOS-os DESQView is az volt, és az AmigaOS is, mindkettő már 1985-ben.

Ennek a mintájára volt próbálkozás a 95, mely még mind a két módszert használta… igen gyengén kihasználva a 386-os adta lehetőségeket. A vindóz alatt a 2000-ben, ill. az NTW-ben alkalmazták a linukszhoz hasonló mt renccert… évekkel később.

Az NT már 93-ban korrekt pre-emptive multitaszkos rendszer volt. Nagyjából ugyanazon elvek mentén tervezve mint a mai XP.

„92-ben már létezett windows NT is, ami ugyanolyan preemptív multitaszkos volt mint a linux”
Legyen 93 és nevezzük pre-emtívnek, de nem pont ugyanolyannak. (Amihez hasonlót az nt4 valósított meg. Na ezt csak te hozod előre 92-re.).

Az NT-ben végig nagyjából ugyanaz a kernel volt és van, amit finomítottak rajta az hogy pár dolog kikerült a userspace-ből a kernelbe (Pl. grafikus meghajtók) ami ugyan gyorsított a rendszeren de rontott a stabilitáson. De az elv alapjában véve ugyanaz a kezdetektől (szemben a 9x-ek tákolmányával).

„Az amcsi bíróság szerint igen. Az Apple megpróbálta emiatt perelni az M$-t, de az lett a vége hogy mindketten a xeroxtól lopták az ötletet.” Köztudott, hogy a xerox csak alkalmazta az egeret, meg sw-csinált hozzá. (Valójában nem ők találták ki.)

Igazából az egér az egér-ikon-ablak, stb. rendszerrel együtt használható eszköz. Ezt a xeroxék találták ki.

A ténylegesen használható (alkalmazó) os-t pedig az apple fejlesztette ki.

Akkortájt több hasonló jellegű oprendszer is született. Volt az Apple (84), volt az AmigaOS(85), volt az ATARI TOS (szintén 85), volt a GEOS Commodore 64-re (86), volt az X (84), volt a windows 1.0 (85).

Bár a te pár posttal előtti megjegyzésedből az következik, hogy az apple-é (ő a „feltaláló”), mert megvette.

Nem tudom hogy vette vagy csak használta.

Megint mellébeszélsz! A dos 7.0 nem azért 7.0 mert az az első… Innentől kezdve Legalább akkora kúúl vagyok, ment a MS, mert a linuksz kernelbe beleírtam 20 sort… waóóó saját fejlesztésű kernelem van… hű de király vagyok!

Azért ez szvsz közelebb van a többszöri újraíráshoz mint a beleírtam 20 sort dologhoz.

Persze. Meg lehet oldani xml alapon is, de meg lehet így is, és ha a kliens garantáltan windowsos akkor megtakarítottál magadnak egy rakás szopást. És ez az a pont ahol Ballmeréknek megéri a .NET szerver oldalát fejleszteni (és persze a szerveroldali eladások sem jönnek rosszul).

Ha jól tudom, mono alatt nincsen a dotnet3 implementálva (FIXME).

Folyamatban van. Most úgy az 1.1 és a 3.0 között vannak (azaz pár dolog hiányzik a 2.0-hoz képest is, de már fejlesztik a 3.x képességeit is).

Jelenleg minden tendencia arrafelé mutat, hogy az MS-only megoldások előbb-utóbb halálra lesznek ítélve (a Linux nagyon terjed… az utóbbi egy évben __rengeteg__ MS terméket cseréltek nyílt forrású alternatívára; az MS kezéből kieső piacból harapni akar magának a SUN (solaris) és az Apple is).

Fog még ez a tendencia visszafelé is fordulni. Picit a M$-ék késtek a vistával.

Ráadásul általános célokon belül elég kevés dolgot lehet mondani, amit a Windows tud, a Linux meg nem. Várjuk csak meg az év második felét, rengeteg projekt érkezik jelentős mérföldkőhöz.

A linux általában szoftverellátottság terén sokkal gyengébb mint a windows ma is. Bár sok jó szoftver van, és ha viszonylag egyszerűbb dolgot akarsz csinálni (Pl. openoffice, firefox, thunderbird és más semmi) akkor a linux is elég. De ha már komolyabb dolgot akarsz csinálni akkor a linux már nem igazán alternatíva (Pl. nincs Dreamweaver, CorelDraw/FreeHand, Photoshop hogy csak a grafikus cuccokat említsem). Ami van az többnyire a shareware szintje környékén mozog (a GIMP máig nem tudta komolyan megszorítani a photoshop-ot, pedig windowson is van és ingyenes). Általában el lehet mondani hogy windowson egy problémára van 50 különféle szoftver, és ebből 40 legalább iszonyúan profi. Ezzel szemben linuxon van egy-két open-source megoldás ami vagy elég neked, vagy a hajadra kenheted a linuxodat. És a linux mint konstrució egyáltalán nem vonzó a szoftverfejlesztő cégek számára: egyrészt egy-két hardverből keresztfinanszírozó multi és persze az open-source mozgalmon élősködő disztribgyártók (Pl. Redhat) kivételével a szoftvercégeknek az open-source mint modell nem túl vonzó alternatíva, másrészt maguk a disztribek sem nagyon könnyítik meg a fejlesztők dolgát (szemben Pl. a windows-szal). Ráadásul ami a windows media playerére igaz (azaz beteszi fixen az oprendszerbe a media playert megölve ezzel a konkurrenciát) fokozottan igaz a linux esetén gyakorlatilag az egész oprendszerre, a linux nem csak media playert „tesz be az oprendszerbe” de Pl. komplett irodai  programcsomagot is.
Az meg hogy a jövőben minden szoftver szabad lesz szvsz naivitás. Pár amatőr lelkesen csinál dolgokat pár évig (amíg nem jön a feleség, gyerek és hasonló projectek) de az soha nem közelíti meg a profi szoftvercégek dolgait. A multik pedig nem finanszíroznak meg mindent csak azt amiből ők is profitálnak. Egy multi csak akkor tesz bele egy millió dollárt open-source fejlesztésbe ha másütt ki tud belőle szedni kettőt…

Úgy hogy én azért számottevő linux áttörésre továbbra sem számítanék.

Másrészt ami miatt cégeknek érdemes áttérni linuxra az a biztonság. Ezen a téren pedig a M$ a vistával elég nagyot dobott, hogy eleget-e az majd kiderül, de szvsz a következő években drámaian vissza fog esni az ilyen jellegű problémák száma. A szoftver ára szvsz kevésbé érdekes: egy desktop windows kb. egy átlagos számítógépen dolgozó ember két-három napi bére. Ennyiért nem biztos hogy érdemes linuxra váltani.

Jó, van Server Edition, ami 32 GB-ig már elment, de a Linux már évek óta simán elvisz 64 GB-ot ^^

Szvsz a desktop userek 99.99%-ának a 2G RAM is sok. Másrészt akinek nem az az akinek szerver kell – abba meg egyrészt nem kell 512MB-os videokártya, másrészt épeszű ember mostanság abból azért inkább 64 biteset vásárol. Ugyanez igaz szerintem a nagyon nagy memóriaigényű desktop gépre is (mondjuk én ilyet max. CAD vagy rajzfilm tervezéshez tudok elképzleni, a renderelés viszont ott sem kliensen megy).