Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
2007-06-25-05:43 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118111xcut wrote:Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.
Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-25-05:43 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118112xcut wrote:Ez a windowsos szemlélet. Az user az userspace-ben futtasson programokat, a szolgáltatást pedig a rendszer használja.Ez a normális szemlélet. Nincs olyan hogy rendszer vagy nem rendszer, különönösen egy olyan oprendszer esetén mint a linux ahol a kernelen kívül az összes progi úgy van hozzátákolva a rendszerhez és teljesen opcionális. Windowsnál még esetleg lehetne tenni efféle megkülönböztetést, de linuxnál nem igazán látom a júzer által telepített apacs és a rendszerbe épített (esetleg régebbi) apacs közti egetverő különbséget. Ami a függőséget illeti, már az rc.d-s rendszernél is pontosan meg lehet mondani hogy mi mi előtt vagy után induljon. Az más kérdés hogy a hülyécske grafikus felületek ezt elrejtik egyes disztribekben.
A nagyobb disztrók nem azért váltanak az initng-re, hogy egységes initjük legyen, hanem azért, mert az initng csak szimplán a legjobb. Esemény-vezérelt initet ad, ami meg marha jó (a Gentoo féle baselayout-2 is hasonló, bár az még hibrid; de azért poén, hogy bluetooth kártya be, és indul az sdp szerver, meg a többi bt szolgáltatás, aztán kártya ki, és leállnak).
Na, itt viszont már lehetnek függőségi problémák (lesznek is :D).
Nagyon sok okom volt anno a Linuxra nyergelésre, egyik az volt, hogy kíváncsi voltam a postgres-re.
Én sajnos dolgoztam vele úgy 1-2 évet, annyira nem voltam oda érte. Bár alapvetően működik, a gond ott szokott lenni hogy az egyes verziók nem kimondottan kompatiblisek fájl szinten egymással. Azaz a júzer fogta a /var/lib/postres könyvtárat, elmentette, disztribet frissített és csodálkozott hogy teli van szeméttel az adatbázisa (holott a program a readme-ben és talán a súgóban is külön kitért arra hogy ne ezt csinálja hanem metse el az adatokat vagy a pgdump-pal vagy a programnak az erre szolgáló menüpontjával, frissítsen majd töltsön vissza). Tény hogy amióta áttértem firebird-re soha nem volt ilyen jellegű problémám, pg-vel viszont majd minden hónapban volt valaki aki ezt eljátsztotta…
Az OSX nem akkora szemét, mert a Vista is onnan koppintja az innovációját. Sőt, a Linux is a desktop ötleteket onnan veszi. Bár ha belegondolunk, az MS mindig is onnan lopott ötleteket.
Én nem az OSX-ről beszéltem hanem a MaxOS-ről, nagyjából a 9x-ig. Kb. ugyanazzal a szisztémával ment mint anno a win 3.1, és ugyanannyira volt megbízható is. Ezt elégelték meg aztán a Mac-nál (és hogy a M$-nél már rég NT kernel van) és ekkor tettek az egész alá egy stabil BSD-s kernelt. De előtte ne tudd meg miket művelt, én anno a 90-es években úgy egy évig Mac eladásból, oktatásból és rendszergizdáskodásból éltem, utána örömünnep volt a DOS/win3.1. A vistánál pedig nem a júzer interfészben van az innováció hanem a programozási felületben, és a rendszernek a programok számára nyújtott szolgáltatásokban.
Szerintem te nem nagyon vagy otthon a számok világában. Lazán fele gép szerver egy szerverfarmon, ha nem több. Eleve az ISP-nél is van párezer gép, a hostingszolgáltatások mögött is akár 10*N gép van. A több weblapnak ad otthont meg csalóka, mert van egy nagy szerver, mögötte vagy 6, amin apache van, osztva a terhelést, meg 8-10 szerver sql backendnek, meg még vagy 10 a levelezésre. Egy komolyabb szerverparknál pedig külön adatpark van a tárhelyekre, ami még megint vagy 10 gép, összekapcsolva (általában NFS-t szoktak használni; ezért van az, hogy a legjöbb tárhelynél úgy van a könyvtárad, hogy /mnt/users/x/c/xcut, mert az x már egy másik gépen van). Ez még csak egy gagyibb ingyenes hosting…
Egy valamire való weblapnak (Pl. index.hu) egyszerre több ezer felhasználót ki kell szolgálnia. Ami azt jelenti hogy egyszerre ennyi júzer tölti lefelé a weboldalról az anyagot – de ennél jóval több az aki csak olvas vagy pötyögi befelé az adatokat a fórumba. És egy ilyen weblap mögött azért nincs 1000 gép, csak pár tíz. A több weblapnak otthont adó szerver ugyan szintén lehet több gép, de egy ilyenen kismillió lap lehet a „pistike bélyeggyűjtő weblapja” kategóriában aminek ha naponta 10 látogatója van az már csúcs. Nem minden weblap az index.hu, különösen a freeweb kategóriában nem. És a legtöbb weblap azért ilyen.
Valóban, de eredetileg a Linux arra indult.Na várjunk csak. Szabad szoftver != ingyenes szoftver. Nagyon helyes, hogy cégek finanszírozzák a nyílt forrású fejlesztéseket. A zárt forrású kód csak az innovációt fogja vissza, és a versenyt csökkenti. A szoftverszabadalmak meg főleg.
Nem arra a localra gondoltam. Van egy olyan szolgáltatás, hogy local, ami azt csinálja, hogy végrehajtja a /etc/conf.d/local vagy a /etc/local vagy valami hasonló helyen lévő fájlt. Ebbe valóak a 3rd party appok indítóparancsai. Ezt a fájlt nem nehéz megtalálni, egy jól felparaméterezett find megoldja a telepítőben, aztán indul is indításkor. Ez azért jó, mert ha 3rd party appok ész nélkül telebarmolják a szolgáltatásokat, akkor előfordulhat, hogy pl felborul a függőségi fa, ami meg nem ok (tudom, windows alatt ilyen nincsen, ez afféle mesterségesen gerjesztett igény(tm) Linux alatt, hogy pl az apache a netmount után induljon el, mert mi van akkor, ha nfs-en van pár vhost configja, akkor nem túl szerencsés a dolog). Főként akkor alakul ki gond, amikor rosszul van megírva a script, és kell neki egy szolgáltatás, ami nincsen fent, vagy más a neve. Szóval ez egy természetes védelem a rosszul megírt telepítőkkel szemben.
2007-06-24-09:54 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118101kisbetu wrote:LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
Nagyjából olyan gyorsan gépelek mint ahogy beszélni tudok. 😉
2007-06-24-09:54 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118102kisbetu wrote:LCoder wrote:Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni.Ahhoz képest elég rendszeresen írod itt a féloldalas postokat.
Nagyjából olyan gyorsan gépelek mint ahogy beszélni tudok. 😉
2007-06-24-08:58 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118095xcut wrote:Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian).
Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha).
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt.
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
2007-06-24-08:58 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118096xcut wrote:Ha az end-user telepíti, akkor fusson userspace-ben. Ha egy cégről beszélsz, aminél van 20 disztró, és te írod a programot, akkor meg kalkuláld bele az initscript írást (bár az a rendszergazda dolga lenne).Ugyan már, hadd telepítsen is az end-júzer is külső forrásból származó démont a saját gépére még akkor is ha nem rendszergizda az istenadta.
Amúgy amit akarsz (egységes init) az tesztelés alatt van, és init-ng névre hallgat. A Gentoo hamarosan átveszi, az Ubuntu is (vele együtt a Debian).
Jé, ezek szerint nem csak nekem volt problémám a dologgal ? Ez azért pozitívum, ha tényleg lesz a dologból valami akkor idővel akár az is lehet hogy a nagyobb disztribek egységesen használni is fogják (Redhat/Fedora, SuSE, Mandriva, Ubuntu, Debian). Akkor már csak a többi probléma van hátra ;).
Képzeld el, hogy amikor neked a Firebird problémád volt, akkor én meg nem tudtam Windowsra PostgreSQL-t rakni. Cygwin-nek megoldhattam volna, de az nem felhasználóbarát.
Pont ezért választottam a Firebirdet a Postgresql helyett. Nem csak nem volt túl felhasználóbarát a Pg/Cyg páros, de ráadásul stabil sem igazán volt.
Nem. A Linux abból indult ki, hogy aki üzemelteti, az ért hozzá (tehát az első szempont a biztonság, megbízhatóság stb), a Windows abból indult ki, hogy nem ért a géphez, aki ott ül előtte (tehát az egyszerűségnek rendeltek alá mindent). Ugyanez volt az Apple célkitűzése is, csak ők össze tudtak hozni egy jó oprendszert, redmondban pedig nem sikerült.
Hibás kiindulás. A userek 99.9%-a nem ért hozzá és soha nem is fog. A MacOSX-et meg nem ismerem, de annál nagyobb rakás szemetet ami a MacOS a 9-ig bezárólag volt nem nagyon láttam még számítógépen. Kb. a win 3.1 stabilitását hozta csak jóval korrektebb hardveren.
Nem tudom, mennyire vagy tájékozott ilyen irányban, de gondoltad volna, hogy a létező számítógépek több, mint fele ún szervergép, ami egy teremben van, és csak olyan nyúl hozzá, aki nagyon is ért a dologhoz (r=1 user soha).
Ez max. akkor igaz ha a gugli-féle szerverparkokat is beszámítod. Bár szvsz az 1 szerver 1 kliens arány még így is erős túlzás, én kb. 100:1 arányt saccolnék a kliens gépek javára, de szerintem inkább több (ami a weblapok számával mert van olyan szerver ami sok-sok weblapnak ad otthont).
Nekik jó a Linux, és olyan rendszereket használnak, mint a BSD-k, ahol még fele annyi dolog sincs a s*gged alá tolva, mint Linux alatt.
Én igazából desktop/home/pici irodai linuxról beszéltem. A professzionális szerver egy másik téma.
A Linux, amikor elindult, marhára nem desktopra lett tervezve; az, hogy egy ubuntut könnyebb használni, mint egy XP-t vagy Vista-t, azért van, mert a közösség igényelte.
Azért ez így ebben a formájában nem igaz. Pontosabban akkor igaz ha vannak a disztribre kész csomagok. Mivel azonban sok disztrib van, így a linuxos progik ilyenforma gyártását viszonylag kevés professzionális szoftvercég vállalja be, így maradnak az open-source dolgok, amik viszont a legtöbb területen nem igazán rúghatnak labdába a zárt kódú kereskedelmi progik mellett (ahol igen többnyire ott is profitorientált cégek által keresztfinanszírozott dolgok vannak a háttérben, lásd Pl. OpenOffice aminek egyértelmű célja a M$ szívatása, ugyanakkor az Open Source közösség a saját erejéből a büdös életben nem tudott volna hasonlót csinálni (ami valóban open-source az az Abiword illetve a KOffice, de mind a kettő egy vicc még az OOo-hoz képest is).
Értelmesebb disztribúció a 3rd party app-okat az ún local fájlba pakolja bele, ami (nem tudom, hogy sejtetted-e) de pont erre való.
Nem egészen. A 3rd party dolgok elvileg a /opt-ba kellene hogy menjenek, a /usr/local-ba szvsz inkább a helyi fejlesztések kellene hogy kerüljenek. De a linuxokon azt raksz és oda amit és ahová akarsz (Pl. SuSE alatt a /opt-ban van a KDE és a Gnome), a legtöbb disztribben pedig semmi nincs ott. A helyben fordított cuccok általában a /usr/local alá szeretnek kerülni.
2007-06-24-08:39 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118093uzsolt wrote:Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.Én nem erről beszéltem, hanem arról hogy ha neked van egy dobozos progid aminek valamiért szolgáltatásként kell futnia akkor ahhoz az initscriptet vagy neked kell megírnod az összes létező disztribre (Pl. a Frugira amit kb. 10-en használhatnak az országban) vagy az end-júzernek, amit viszont jó eséllyen nem tud megtenni, még egy gyengébb rendszergizda sem (aki be tud lőni egy szervert hálózattal, tűzfallal, apache/php/mysql-lel és samba-val az még nem feltétlenül tud initscriptet írni).
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból.Őszintén szólva LFS-hez még nem volt szerencsém, csak „normál” linux disztribekhez (RedHat, SuSE, Mandriva, Debian, UHU volt amit használtam hosszabb-rövidebb ideig). Mindenesetre egy ldd-t ráküldhetnél valamelyik gtk-s programodra, az engem is érdekelne hogy mi van nálad, én anno elég sokat szívtam a verzióproblémák miatt (és ez az „anno” úgy 1-2 évet jelent), pont azért mert az adott cuccosból nem volt Pl. Mandrake csomag csak Pl. RedHat, ott pedig picit régebbi lib, mondjuk GTK kellett volna, és hiába csináltam meg a linket a progi mégis panaszkodott hogy neki ez nem jó mert ez és ez a függvény nem található.
Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van.
Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni. De ha belinkeled a /usr/lib-be akkor elvben tényleg annak kellene ott lennie. Akkor lehet hogy tényleg mázli, bár ennek picit ellentmond hogy több libbel is megcsináltad ugyanezt.
Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).
Na igen, a glibc az valóban kellemes ilyen szempontból ;), ha azt felülcsapod akkor onnnatól kezdve a boot CD-ről helyreállításon kívül nem sok minden marad. Egyszer véletlenül nekem is sikerült agyonverni egy rm-mel.
LCoder wrote:Javaslom DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.Ezért jó az ldd, az szépen megmondja hogy mi mit használ. A programokat lehet statikusan is linkelni, ilyenkor nem a dinamikus könyvtárat használja (közösen a többi hasonló progival) hanem szépen a könyvtár tartalmát hozzászerkeszti a binárishoz. Ettől a bináris szép nagy lesz, zabálja a RAM-ot is mit az állat (persze ez a lib méretétől is függ), cserébe viszont valóban fut mindenütt. Az OOo általános verziója egész biztosan így van szerkesztve, ahogy az általánis Mozilla/FireFox/ThunderBird is.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.
Ez azért a közelmúlt. Ha csomagból telepíted eddig is elintézték, amiről én beszélek az az ha nem csomagból telepítesz hanem dobozos programod van. Az hogy a Firebird a legtöbb mai disztribben nem probléma nem jelenti azt hogy máskor másnak ilyen gondja nem lehet.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik.
Mert az igazi érdekességek több éves használat során jönnek elő. Az első fél-egy évben minden nagyon szuper, pláne ha nem nagyon lépsz túl az OOo, FireFox, Thunderbird hatósugarán.
akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”
Csomag persze volt. A gond ott van hogy ha felvállalod mondjuk az UHU támogatását az illik végig is vinned, azaz ha kijön az 1.0 UHU után a 2.0 akkor azt is illik támogatni. Abban pedig már Pl. a démonok kezelése teljesen másképp van mint az 1.0-ban. És ez csak egy disztrib. És persze támogatni kell a régieket is, ami azt jelenti hogy ha kiadsz egy új verziót akkor akár 15-20 csomagot kellene csinálni minden alkalommal az egyes disztribekre. Ezt még az olyan projectek mint Pl. a mono sem nagyon vállalja be. Igazából ez még senkinek nem sikerült teljesen, volt a Loki féle telepítő anno, ezt használta Pl. a Borland is a Kylixnál, de ez elég béna volt (csak egy-két linux verzióban csinálta korrektül a strart menübe bejegyzést), aztán volt az IBM-nek a DB2-höz installer, abból a régi karaketeres felületen ment ksh script-tel (kb. ez is volt az egyetlen progi amihez ksh kellett), picit érdekes user interfésze volt de működött (persze olyan gyerekségekkel mint start menü ez nem foglalkozott), aztán az újabb DB2-nek már javás installere van, de azokra is igaz hogy start menü bejegyzést nem nagyon csinálnak, és nem csak a DB2 de Pl. a Netbeans sem.
2007-06-24-08:39 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118094uzsolt wrote:Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.Én nem erről beszéltem, hanem arról hogy ha neked van egy dobozos progid aminek valamiért szolgáltatásként kell futnia akkor ahhoz az initscriptet vagy neked kell megírnod az összes létező disztribre (Pl. a Frugira amit kb. 10-en használhatnak az országban) vagy az end-júzernek, amit viszont jó eséllyen nem tud megtenni, még egy gyengébb rendszergizda sem (aki be tud lőni egy szervert hálózattal, tűzfallal, apache/php/mysql-lel és samba-val az még nem feltétlenül tud initscriptet írni).
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból.Őszintén szólva LFS-hez még nem volt szerencsém, csak „normál” linux disztribekhez (RedHat, SuSE, Mandriva, Debian, UHU volt amit használtam hosszabb-rövidebb ideig). Mindenesetre egy ldd-t ráküldhetnél valamelyik gtk-s programodra, az engem is érdekelne hogy mi van nálad, én anno elég sokat szívtam a verzióproblémák miatt (és ez az „anno” úgy 1-2 évet jelent), pont azért mert az adott cuccosból nem volt Pl. Mandrake csomag csak Pl. RedHat, ott pedig picit régebbi lib, mondjuk GTK kellett volna, és hiába csináltam meg a linket a progi mégis panaszkodott hogy neki ez nem jó mert ez és ez a függvény nem található.
Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van.
Sajnos eléggé nyakig vagyok melóval így nem tudok ebben elmélyedni. De ha belinkeled a /usr/lib-be akkor elvben tényleg annak kellene ott lennie. Akkor lehet hogy tényleg mázli, bár ennek picit ellentmond hogy több libbel is megcsináltad ugyanezt.
Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).
Na igen, a glibc az valóban kellemes ilyen szempontból ;), ha azt felülcsapod akkor onnnatól kezdve a boot CD-ről helyreállításon kívül nem sok minden marad. Egyszer véletlenül nekem is sikerült agyonverni egy rm-mel.
LCoder wrote:Javaslom DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.Ezért jó az ldd, az szépen megmondja hogy mi mit használ. A programokat lehet statikusan is linkelni, ilyenkor nem a dinamikus könyvtárat használja (közösen a többi hasonló progival) hanem szépen a könyvtár tartalmát hozzászerkeszti a binárishoz. Ettől a bináris szép nagy lesz, zabálja a RAM-ot is mit az állat (persze ez a lib méretétől is függ), cserébe viszont valóban fut mindenütt. Az OOo általános verziója egész biztosan így van szerkesztve, ahogy az általánis Mozilla/FireFox/ThunderBird is.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.
Ez azért a közelmúlt. Ha csomagból telepíted eddig is elintézték, amiről én beszélek az az ha nem csomagból telepítesz hanem dobozos programod van. Az hogy a Firebird a legtöbb mai disztribben nem probléma nem jelenti azt hogy máskor másnak ilyen gondja nem lehet.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik.
Mert az igazi érdekességek több éves használat során jönnek elő. Az első fél-egy évben minden nagyon szuper, pláne ha nem nagyon lépsz túl az OOo, FireFox, Thunderbird hatósugarán.
akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”
Csomag persze volt. A gond ott van hogy ha felvállalod mondjuk az UHU támogatását az illik végig is vinned, azaz ha kijön az 1.0 UHU után a 2.0 akkor azt is illik támogatni. Abban pedig már Pl. a démonok kezelése teljesen másképp van mint az 1.0-ban. És ez csak egy disztrib. És persze támogatni kell a régieket is, ami azt jelenti hogy ha kiadsz egy új verziót akkor akár 15-20 csomagot kellene csinálni minden alkalommal az egyes disztribekre. Ezt még az olyan projectek mint Pl. a mono sem nagyon vállalja be. Igazából ez még senkinek nem sikerült teljesen, volt a Loki féle telepítő anno, ezt használta Pl. a Borland is a Kylixnál, de ez elég béna volt (csak egy-két linux verzióban csinálta korrektül a strart menübe bejegyzést), aztán volt az IBM-nek a DB2-höz installer, abból a régi karaketeres felületen ment ksh script-tel (kb. ez is volt az egyetlen progi amihez ksh kellett), picit érdekes user interfésze volt de működött (persze olyan gyerekségekkel mint start menü ez nem foglalkozott), aztán az újabb DB2-nek már javás installere van, de azokra is igaz hogy start menü bejegyzést nem nagyon csinálnak, és nem csak a DB2 de Pl. a Netbeans sem.
2007-06-23-06:40 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118055uzsolt wrote:Firebird superserver:
Debianra:
http://packages.debian.org/cgi-bin/search_packages.pl?keywords=firebird&searchon=names&subword=1&version=all&release=all
Ha gondolod, mondd meg, milyen disztróra kell, és szerintem meglesz.A mai disztribek jó részére már valóban van Firebird, amikor én aprogramomat csináltam (még úgy 2003 körül) még nem ez volt a helyzet.De a dolog általában nézve is igaz, egy felhasználó által (root-ként) telepített akármilyen programnak lehet szüksége arra hogy démonként fusson. Pl. ha egyszer lesznek linux felhasználók nagyobb számban akkor lesznek vírusok is, a vírusirtót pedig nem árt ha démonként futtatod, azaz nem csak akkor indul ha az end-júzer bejelentkezik.
Az, hogy 20 évvel ezelőtt nem volt, az semmit sem jelent. Most van, és a mostani „állapotokat” kellene ismerned, nem az 1.0-s kernelt. Sajnos, sorra derülnek ki azok a dolgok, amiket rosszul tudsz, mint már az a gtk-csere is. Egyszerűen az a helyzet, hogy a múltban élsz. Legalábbis a linux-ismereteid alapján.
Ezek a dolgok alapjában véve nem változtak. Az hogy most mázlid volt a gétékáddal annak örülj mint majom a farkának, de a linuxban kismillió lib van amivel nem ilyen jó a helyzet. Ha egy könyvtárban az xxx függvényt eddig egy int paraméterrel hívtad, most pedig teszem azt char * kell neki akkor az a progi aki továbbra is int-et ad át az hanyatt fogja dobni magát. Lehet hogy most épp mázlid volt, és az általad használt programokban épp nem volt ilyen. Vagy elkúrtad a telepítést és a usr/lib-ben csak ott van valahol a régi gtk…
Javaslom példának hogy fogj egy KWrite-ot az általad használt linux előző változatából és próbáld meg a mostani linuxodon elindítani.
Hadd kérdezzem már meg, milyen progit írtál, hogy ahhoz, hogy a progidat feltelepítsék, init-szkriptet is kell írni?
Itt speciel a Firebirdnek kellett volna initscript, mivel akkortájt még nem volt a disztribekhez FB csomag. De kismillió olyan dolog van amihez kellhet ilyen szolgáltatás, ahogy a linuxokban ma is egy rakás démon futkározik a háttérben.
Valahogy itt még senki se panaszkodott. Vannak end-júzerek is (gondolom, ők vannak többségben) és vannak fejlesztők is itt. És szerintem még endjúzernek is jó, semmi baja nincs.
Ahogy elnézem a válaszadók egy részét, itt júzerben is inkább a kezdők vannak, a hurráoptimizmus időszakából. Tisztelet persze a kivételnek.
Akkor használj windowst! Senki nem kényszerít rá, hogy linux alatt dolgozz/fejlessz! Te magad is írtad, hogy a linuxos verziók eladásával még a hidegvizet se mered megnyitni!
Pont ez történt. Ez egy evolúció: a programom 1.0-ás változatát még csak linuxra csináltam meg, totális bukás volt. A 2.0 változat multiplatform volt, az már hozott némi nyereséget is. A 3.0 amin most dolgozok az már csak windowsra megy, MS-SQL szerver és .NET alapokon.
Tehát a konklúzió: te nem szereted a linux-disztribeket, hogy nem egyformák (vagy mert még nem mindegyik feküdt le az ms-nek?). Nekünk meg épp ez tetszik. És furcsa módon nem egy olyan disztró-problémát oldottam meg, ami még a gépemen sem volt (debian, fedora, stb.). Szóval: én speciel használok linuxot, te meg használj wint! Igaz, én nem fejlesztek, tehát ezen mély dolgokat én nem fogom meglátni…
Amíg az otthoni gépedet manageled addig nincs is ezzel semmi baj.
Ja, igen, és szövegfájlokat szerkeszteni (text editor) tényleg a vi az igazi! Na jó, a vim és a gvim…
Szövegszerkesztésre (word processor) meg az openoffice, de ha lehet, akkor inkább a TeX.Szövegfájlok szerkesztésére bármi megteszi, Pl. egy kwrite vagy egy notepad+ vagy az mecedit. A vi-nak vannak jó dolgai, de azért hogy minden fél évben egyszer átírsz egy configfájlt aligha érdemes ezeket megtanulni.
2007-06-23-06:40 Hozzászólás: Eszmecserék fejlesztőeszközökről, háborúkról (kádée vs. gnóm) és bármiről #2118056uzsolt wrote:Firebird superserver:
Debianra:
http://packages.debian.org/cgi-bin/search_packages.pl?keywords=firebird&searchon=names&subword=1&version=all&release=all
Ha gondolod, mondd meg, milyen disztróra kell, és szerintem meglesz.A mai disztribek jó részére már valóban van Firebird, amikor én aprogramomat csináltam (még úgy 2003 körül) még nem ez volt a helyzet.De a dolog általában nézve is igaz, egy felhasználó által (root-ként) telepített akármilyen programnak lehet szüksége arra hogy démonként fusson. Pl. ha egyszer lesznek linux felhasználók nagyobb számban akkor lesznek vírusok is, a vírusirtót pedig nem árt ha démonként futtatod, azaz nem csak akkor indul ha az end-júzer bejelentkezik.
Az, hogy 20 évvel ezelőtt nem volt, az semmit sem jelent. Most van, és a mostani „állapotokat” kellene ismerned, nem az 1.0-s kernelt. Sajnos, sorra derülnek ki azok a dolgok, amiket rosszul tudsz, mint már az a gtk-csere is. Egyszerűen az a helyzet, hogy a múltban élsz. Legalábbis a linux-ismereteid alapján.
Ezek a dolgok alapjában véve nem változtak. Az hogy most mázlid volt a gétékáddal annak örülj mint majom a farkának, de a linuxban kismillió lib van amivel nem ilyen jó a helyzet. Ha egy könyvtárban az xxx függvényt eddig egy int paraméterrel hívtad, most pedig teszem azt char * kell neki akkor az a progi aki továbbra is int-et ad át az hanyatt fogja dobni magát. Lehet hogy most épp mázlid volt, és az általad használt programokban épp nem volt ilyen. Vagy elkúrtad a telepítést és a usr/lib-ben csak ott van valahol a régi gtk…
Javaslom példának hogy fogj egy KWrite-ot az általad használt linux előző változatából és próbáld meg a mostani linuxodon elindítani.
Hadd kérdezzem már meg, milyen progit írtál, hogy ahhoz, hogy a progidat feltelepítsék, init-szkriptet is kell írni?
Itt speciel a Firebirdnek kellett volna initscript, mivel akkortájt még nem volt a disztribekhez FB csomag. De kismillió olyan dolog van amihez kellhet ilyen szolgáltatás, ahogy a linuxokban ma is egy rakás démon futkározik a háttérben.
Valahogy itt még senki se panaszkodott. Vannak end-júzerek is (gondolom, ők vannak többségben) és vannak fejlesztők is itt. És szerintem még endjúzernek is jó, semmi baja nincs.
Ahogy elnézem a válaszadók egy részét, itt júzerben is inkább a kezdők vannak, a hurráoptimizmus időszakából. Tisztelet persze a kivételnek.
Akkor használj windowst! Senki nem kényszerít rá, hogy linux alatt dolgozz/fejlessz! Te magad is írtad, hogy a linuxos verziók eladásával még a hidegvizet se mered megnyitni!
Pont ez történt. Ez egy evolúció: a programom 1.0-ás változatát még csak linuxra csináltam meg, totális bukás volt. A 2.0 változat multiplatform volt, az már hozott némi nyereséget is. A 3.0 amin most dolgozok az már csak windowsra megy, MS-SQL szerver és .NET alapokon.
Tehát a konklúzió: te nem szereted a linux-disztribeket, hogy nem egyformák (vagy mert még nem mindegyik feküdt le az ms-nek?). Nekünk meg épp ez tetszik. És furcsa módon nem egy olyan disztró-problémát oldottam meg, ami még a gépemen sem volt (debian, fedora, stb.). Szóval: én speciel használok linuxot, te meg használj wint! Igaz, én nem fejlesztek, tehát ezen mély dolgokat én nem fogom meglátni…
Amíg az otthoni gépedet manageled addig nincs is ezzel semmi baj.
Ja, igen, és szövegfájlokat szerkeszteni (text editor) tényleg a vi az igazi! Na jó, a vim és a gvim…
Szövegszerkesztésre (word processor) meg az openoffice, de ha lehet, akkor inkább a TeX.Szövegfájlok szerkesztésére bármi megteszi, Pl. egy kwrite vagy egy notepad+ vagy az mecedit. A vi-nak vannak jó dolgai, de azért hogy minden fél évben egyszer átírsz egy configfájlt aligha érdemes ezeket megtanulni.
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz