Én nem használok régóta linukszot, de libekkel még nem volt gondom soha. Ha kell egy program, akkor keresgélek a disztribúcióm repójában, az esetek 98%-ban meg is lelem azt a programot amire szükségem van. Ha nem, akkor fel netre, és ott hamar találok megoldást. Valószínűleg a nagyobb disztrókhoz van hozzá csomag, ha nem, alien-el akkor is tudok csinálni. + a forrás szinte biztos, hogy szabadon hozzáférhető, szóval általában inkább leforgatom. Abba meg nem halok bele, hogy pár *dev-et fel kell raknom. Még így is sokkal hatékonyabban be tudom szerezni, mintha Windows-ra kéne valami, és gugliznom kéne egy délelőttöt, hogy megleljem ami kell. (Ráadásul egy bizonytalan exe formájában, ami telepítéskor teleszemeteli a gépemet és a registry-t, és azt sem tudom, hogy mit csinál, nincs hitelesítve sehol sem.)

Valószínű hogy a nem túl régen a kulcsszó. És amíg a használat kimerül a Firefox-Thunderbird-OpenOffice szentháromságban addig nem is lesz gondod. Amúgy pár nagyobb disztrib (Ubuntu, SuSE, Fedora) alatt nincs is ilyen gondod.

Miért kéne terjednie? Nekem abból semmi hasznom nem lenne, ha az egy bites Gipsz Jakab átállna linukszra. A fejlesztésekhez nem tudna érdemben hozzátenni, amúgy meg mi hasznom lenne belőle? Szerintem jó ez így ahogy van. A választás mindenkinek személyes joga. Én nem foglak tudni téged meggyőzni, hogy használj linukszot, Te meg engem, hogy Windows-t. És itt tegyünk pontot a végére, mert már így is szét van OFF-olva a topik.  (Mellesleg MacskaJános nyitott egy új témát ilyen célra.)

Azért mert arra az oprendszerre vannak driverek, felhasználói programok ahol júzerek is vannak. A júzerek 99.9999%-a pedig nem számítógépbuzi, kb. úgy használja a gépet mint mi az autót. Azaz beül, vezeti, tankol bele de nem cseréli ki a sebességváltót ha nem tetszik a hangja.

LCoder, Te eltúlzod a valós (vagy vélt) problémákat. Az jön le a hozzászólásaidból, hogy egy linukszos  azzal tölti a fél napját, hogy összeszedjen egy programhoz 20 000 apró libet, hogy az hajlandó legyen működni.

Én úgy 10 éven át (kivéve az idei évet és a tavaji év felét) linuxot használtam elsődleges desktopként. Azaz volt ugyan windows a gépemen, de hónapokon át nem bootoltam windowst, még játszani is csak linuxon játszottam (wine segítségével). Linux alól inteneteztem, leveleztem, azon fejlesztettem a programjaimat, készítettem a felhasználói doksikat, azon néztem TV-t, hallgattam rádiót (illetve vettem is fel műsort belőlük), vágtam videót, írtam CD-t, DVD-t, és még csináltam kismillió dolgot amit az átlag user windowson csinál. A legtöbb dolgot amire szükségem volt meg tudtam oldani, ugyanakkor igen, jó pár napot eltöltöttem egy-egy új disztrib telepítése után azzal hogy a kedvenc programjaimat lefordítgattam mivel nem volt bináris csomag. És míg én ezt meg tudtam tenni, addig ezt az átlag endjúzer nem tudta volna megcsinálni, mivel nem tudja hogy amikor a gcc azt mondja hogy nem találja az adott header fájlt az azért van mert kellene neki egy olyan lib devel verziója ami nincs a rendszerben.
Ezt optimális esetben a configure megmondja, de mivel néha azt is emberek írják (bár a jobb IDE-k képesek ilyesmit generálni, de nem mindenki használ ilyet), így van hogy nem. És néha még nekem is időbe telt kiderítani hogy a nagyonugyesvagyok.h vajon melyik libben található.
Azaz szvsz ahhoz hogy a linux valóban terjedjen, az átlagjúzer által használt disztribek számának 2-3 környékére kellene csökkennie. Ez persze a desktopot jelenti, ettől szerveren vagy célgépekben azt használsz ami jólesik, de minél kevesebb a disztrib annál valószínűbb hogy a júzer talál csomagot a programjához és nem neki kell forgatni.

A 360 disztró egy felhasználó számára ( például nekem ) nem problémát jelent, hanem választékot. Ugyanúgy mint a sokféle egér, billentyűzet, vinyó meg minden egyéb. Ez tehát előny, nem hátrány.

A hardver fronton is van ilyen, lásd hogy a gyártók minden héten kitalálnak egy új lábkiosztást, memóriafajtát és a pár éves gépedbe már nem annyira egyszerű új alkatrészt találni, esetleg a régi videokártyádat már be sem tudod tenni az új alaplapba. És ez azért annyira nem előny, ezzel
együtt a hw gyártók valamennyire azért próbálnak szabványosítani, a 300 féle billentyű nem igényel 300 féle csatlakozót, mind be tudod dugni ugyanabba a csatlakozóba, legyen az USB vagy hagyományos.

Megosztottság meg szerintem nincs, egyszerűen mindenki szeretne egy az ízlésének megfelelő oprendszert, és aki tudja, megvalósítja. Ha meg valamelyik alkalmazást nem tudom felvariálni a gépemre, azt mondom, hogy más disztróra van szükségem, és cserélek.

Ja. Az felteszek egy Mandrake-et mert azon megvan az X alkalmazás rpm-ben, meg felteszek egy Fedorát mert arra meg az Y alkalmazásra van bináris rpm.

Hogyha egy app nem megy fel a disztridre, akkor old meg hogy fusson. A progiknak függőségeik vannak, s az (szvsz) nem disztró függő.

De hogy milyen verziójú libektől függ az már eltér. Azaz nem tudsz feltenni egy Mandrake 2005-ös KDE-s progit egy SuSE 10.2-re hiába mind a kettő x86-os és rpm csomag. Pontosabban ha nagyon penge vagy fel tudsz, de ahhoz jócskán trükközni kell, és a trükk kb 100x akkora erőfeszítés mint újraforgatni az egészet.

Szerintem ha csinál egy debet és egy rpmet a fejlesztő, az a legtöbb ember igényeit kielégíti (szerintem egy gentoosnak meg egy slackware-snek nem jelent ez problémát). Aki meg nagyon felhasználóbarát akar lenni az csinál valami futtatható telepítőt, vagy akár egy autopackage-t.

De ha nem is csinál, a közösség egy idő után fog (ha nem is kerül bele a hivatalos repoba)

Ez akkor igaz ha statikusan linkeli a programot. De ilyet épeszű fejlesztő nagyobb (és GUI-s) program esetén nem csinál, de Pl. egy KDE-s vagy Gnome-os programnál eleve szóba sem jöhet. Ha viszont nem statikusan linkeled akkor kismillió lib egy adott verziójához fog ragaszkodni ami az adott disztrib adott verziójától függ. Azaz messze nem rpm/deb kérdése a dolog, hanem hogy mit csomagolsz be.

Én mandrake alatt anno elég sokat szívtam ilyennel, bár én persze le tudok fordítani bármit amihez megvannak a szükséges libek, de az egyes libek összevadászása bizony idő volt.