Bocs, videokártyát írtam, hangkártyát gondoltam. A jelenség magyarázata valószínűleg a Plug&Play körül van, az ATI driver és a hangkártya drivere valószínűleg
nem volt arra felkészülve hogy észrevegyék hogy megváltozott a hardver által hozzájuk rendelt DMA, IRQ kiosztás ami attól változhatot hogy átdugtad a hangkártyát. Ha ez így van az elég nagy gáz, különös tekintettel a videokártyára. Őszintén szólva ilyet NVidia mellett és jó minőségű hangkártyával nem tapasztaltam (hangkártyában ha nem az alaplapi AC97-et használom ami természeténél fogva elég ritkán vándorol, nemigen adom Sound Blaster alá a dolgot). Viszont anno TV kártyával elég sok durva dolgot műveltem (cserélgettem ide-oda, rakosgattam egyik slotból a másikba, ráadásul közben a mellette lévő hálókártya is vándorolt) és ez nálam nem igazán okozott válságot sem a linux sem az XP lelkivilágában.

Itt speciel nem java programozóról volt szó hanem végletekig kioptimalizált, ezért az end-user számára desktoppal vetekedő kényelmet biztosító webes felületről. És nem egy java vagy egy .NET programozóról hanem X emberév .NET vagy 2X emberév java programozóról, de a java vs .NET és a web vs desktop az két külön vita.

Úgy gondolom, azért alakult ki a vita LCoder – igazságot és valóságot is tartalmazó – véleményéről, mivel csak azt ismétli minden topikban. Mindegy mi a téma éppen. Sokakat ez zavar. (Ez kicsit „vasy jelenség*”, ha nagyon ráérsz olvasgasd a topikjait. )
(Egyébként meg nem támadta mindenki, védelmet és egyetértést is kapott, ha jól emlékszem.)

Így igaz. Amúgy azért hozok elő bizonyos dolgokat többször, mert amíg ezek a dolgok kulcsfontosságúak a rendszer bevezetésével kapcsolatban. Én ügyviteli szoftverek fejlesztéséből és bevezetéséből élek (méghozzá pillanatnyilag multiplatform ügyviteli szoftverek fejlesztéséből) így van némi rálátásom bizonyos dolgokra. És programozóként ismerem a linuxot, méghozzá nagyjából a kezdetek óta. Így van némi rálátásom egyrészt távlatilag is, másrészt belülről is a dolgokra. Ezért lehet hogy pár olyan embernek akik még csak most ismerték meg a linuxot és főleg rendszergazdaként nyomják az ipart nem tetszik egy-két dolog amit írok, illetve hogy olyan dolgokat amikről én tudom hogy ezen áll vagy bukik a rendszer bevezethetősége hajlamosak elbagatellizálni, mivel ők nem nagyon látnak túl azon hogy milyen egyszerű a dpkg-t használni a kattintgatás helyett és hogy mennyivel olcsóbb az ingyen linux mint az OEM vista. Ezekben is van persze igazság, de az igazából odaát van. .

Példa: minap bütyköltem a gépemben, és egy slottal odébb raktam a hangkártyámat. (Hűtés miatt.)
Linux indulás után szó nélkül tudomásul vette, és elkezdte használni. Szólt a zene, ahogy kell.
Windows indulás után közölte velem, hogy új hardver települt (mi a szösz, kicserélte valaki a hangkártyámat amíg a közértben voltam?) és indítsak úra, most.
Újraindulás után olyan világos lett a képernyő, hogy szabályosan megfájdult tőle a fejem. Hiába ráncigáltam a fényerőt szabályozó csúszkát, le se sz@rt. Jó. Ati driver eltávolítás. Újraindítás. (második)
Ati driver újratelepítés. Újraindítás. (Harmadik.) Windows miatti agyvérzés: sokadik. Már nem is számolom.
(Azért ennyi kicsi „linux fanságot” megengedhetek magamnak egy linuxfórumon.)

Amennyire én tudom (és emléxem) az ATI driverei linuxon sem annyira fényességesek, én mindig is azért vettem NVidia-t mert az ATI-s cuccok állandó problémaforrások voltak linuxon. Ezek szerint nem csak ott. Ami az átdugásos dolgot illeti, őszintén szólva én nem nagyon szoktam átdugdosni a videokártyát. Az USB-s cuccokat igen, de olyan jellegű problémát hogy nem találta a printert még nem vettem észre, ez valószínűleg gyártóspecifikus.

Ami a hw detektálást illeti, ez linux disztribenként eltér. Ez ügyben a legszebb dolgot valamelyik Mandrake produkálta (a 10.0 ha jól emlékszem) ami bizonyos LG DVD írókat fizikailag agyon is ütött. És persze ott voltak a pendrive-ok problémái SuSE alatt. Persze, ezek mára kijavultak (és közben keletkeztek újak ;-)), de ahogy egy-egy disztrib gyártó időnként el tudja kúrni a hw detektálást/kezelést linuxon, úgy ugyanezt meg tudja tenni egy-egy driver gyártó windows alatt.

Amíg élek nem értem meg: (most tessék ideképzelni Hofi hanglejtését.)
Ha a linuxot és egyéb open source programot be tudják vezetni és használni a német, angol, belga, francia, osztrák, szlovén sőt
kubai és venezuelai (ezeken mennyit röhögtünk)
Remélem nem untatott titeket egy bölcsész okoskodása. Jóccakát.

Amennyire én tudom még a németeknek máig nem sikerült 100%-ban az átállás, pedig egyrészt nem ma kezdték, másrészt picit több pénzük volt erre mint nekünk.

Kubában, venezuelában meg kérdés hogy mennyire van egyáltalán a közigazgatás elektronizálva. Ezek nem azok az országok ahol a WC-ben is internet terminál van…
Ráadásul én eddig igazán csak olyan híreket hallottam hogy át fognak állni. A success story másik felével, azaz hogy átálltunk, 5 éve használjuk és mennyire elégedettek vagyunk vele még nem nagyon találkoztam.

Tavaj még a NYENYI nevű szutyok amit minden cégnek FLOPPY-n kellett beadni (amit aztán a hivatalban persze nem tudtak elolvasni) olyan DOS-os program volt hogy csak na. Jó öreg Clipper. De kis hazánkban ma is számtalan helyen fut még DOS-os program, nem azért mert nem telik másra, hanem mert abban van a cég könyvelése 10 évre visszamenőleg, Jucika a könyvelő azt ismeri és idáig nem volt probléma a dologgal – azaz nincs miért váltani.

És akkor már el is jutottunk oda, hogy gondolják át az ELEJÉN, hogy milyen irányban készítik el ezt az újat. A kliensen futó platformfüggetlen progiként, vagy minden op rendszer alá vagy a legolcsóbb megoldásként „egyetlen nekifutással” webesen.
Ekkor nem kerülne különösen jelentös pénzbe ÁTGONDOLTAN ÁTÁLLNI, ha a szoftvert frissítik, mert arra ugyanis ráférne.

Ez sem ennyire egyszerű. Egy ilyen döntésnek elég sok aspektusa van. Az űrlapos dolgokat (frontoffice) szvsz valóban már régen weben kellene csinálni. Az ügyviteli résznél (backoffice) már felmerülnek ergonómiai szempontok is, ezt én inkább desktopra tervezném. Az hogy a belső rendszer multiplatform vagy csak windows pedig az tudja eldönteni hogy mit mennyiért, mennyi idő alatt lehet megcsinálni. Multiplatformra jelenleg legjobb a java, csak windowsra a .NET, az utóbbi azért szvsz eléggé elhúzott az utóbbi időben a java mellett fejlesztési időben. Ráadásul ez nem olyan mint egy bank ahol az örökkévalóságnak próbálnak szoftvert fejleszteni (ezért is javáznak a bankok) mivel fél év múlva úgyis jön valami idióta jogszabály ami miatt jócskán bele kell nyúlni a rendszerbe.

Nem arról van szó kedves LCoder és kedves krix, hogy MOST milyen programot hogyan lehetne futtatni, hanem mennyibe telne már ELEJÉTÖL fogva átgondoltan, platformfüggetlenül ekészíteni?
Láttátok már a gmail-t meg az egyéb google-s szolgáltatásokat?
Abban hol van .NET meg egyéb f@szság?? Szerintem sehol!

Egy e-mail kliens szinte semmi interakciót nem biztosít a kliens és a szerver közt, kivéve a címlistát. Azaz ha egyszer megvan hogy Gipsz Jakabnak küldöd a leveled onnantól kezdve csak írod, írod, majd a végén elküldöd a címzettnek. Egy ügyviteli rendszer ettől abban tér el hogy egy űrlapon van vagy 10-20 olyan mező amit több ezer tételből kell kiválasztani az end-usernek. Míg egy e-mail kliens mögött adatbázisban úgy 2-5 tábla áll a szerver oldalon (attól függően hogy hogy valósították meg) addig egy jobb ügyviteli rendszer 100 körül kezdődik és fel tud menni akár több ezerig is. Másrészt a gmail-t nem egy ember fejlesztette egy nap alatt, míg egy hasonló bonyolultságú dolgot ügyvitelben egy-két óra alatt ki kell hogy szórjon egy fejlesztő, ugyanis egy nagy rendszerben sok száz ilyen van.

Nah ezt kellene célként elöirányozni! Egy ilyen szintü kompatibilitással rendelkezö rendszert!

Ja. Csak tedd mögé a gugli erőforrásait amit fejlesztésre tud költeni.