Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Wait wrote:LCoder: csak egyszerűen: nézd meg a gcc-t. Ki is fejlesztette? Nézd meg az emacs-t. Ki is fejlesztette? Nézd meg a vi-t. Nézd meg a perl-t. Nézd meg az apache-ot. És a többit.
A gcc érdekes kérdés. Elég vastagon benne van a RedHat keze, de szvsz még egy rakás multié is. Az emacs, vi ősi karakteres unixos programozói szövegszerkesztők, megvan még egy ősi fanatikus magjuk aki továbbviszi őket de túl nagy újításra már azért ne nagyon számíts e téren. A perl kb. hasonló, bár próbálják továbbtoszogatni Pl. OOP irányába de szvsz elég szörnyű lett: nem véletlenül mondják hogy a perl az a nyelv amit ha betömörítesz gzip-pel az semmit nem ront az olvashatóságán 😉 de ezek valóban open-source szoftverek a szó igazi értelmében ahogy az Stallman anno kitalálta. Az apache megint nem az a project amit pár szorgos, önzetlen ember fejleszt a szabadidejében, szvsz igencsak profi csapat áll mögötte. Ugyanez igaz Pl. a mono projectre, a postgresql-re, a wine mögött is jó pár profitorientált cég áll (egykoron amikor jobban figyeltem a változásait jócskán voltak benne borlandos postok is például). Szóval van sok szép és jó open-source project de ez csak annyiban az hogy letöltheted a forráskódját, akik fejlesztik azok nem elhivatottságból csinálják hanem jó pénzért, ami pedig valóban az az vagy ősi *nixos gyökerekből és a Stallman generációjából való, mára a krómozott nyelű kőbalta kategóriában, vagy amatőrök tiszavirágéletű tákolmányai amiből 100-ból 1 él tovább 1-2 évnél, és több idő mire életrekelted mint amíg megírnád…
Nem biztos hogy annyira szerencsés ha 1000 évvel elavult technológiák továbbélnek a végtelenségig. Lásd Pl. a jó öreg Clipperes programok amik a maguk idejében nem voltak rossz megoldások de egy SQL szerverhez képest architekturális rémálmok. És még ma is fut jónéhány belőlük. Ha egy cég eldob egy architektúrát annak általában jó oka szokott lenni, mivel neki is plusz pénz az új kifejlesztése.
Nem biztos hogy annyira szerencsés ha 1000 évvel elavult technológiák továbbélnek a végtelenségig. Lásd Pl. a jó öreg Clipperes programok amik a maguk idejében nem voltak rossz megoldások de egy SQL szerverhez képest architekturális rémálmok. És még ma is fut jónéhány belőlük. Ha egy cég eldob egy architektúrát annak általában jó oka szokott lenni, mivel neki is plusz pénz az új kifejlesztése.
zoltan22 wrote:slate wrote:1 millió forint a legoptimistább becslések szerint 33 programozói nap külső fejlesztővel. A fejlesztés első minimum 10 napja rámegy a meglévő program felderítésével és megértésével. A maradék 23 napon lehet fejleszteni.Lehetne opensource stilusban fejleszteni, egy rakas onkentessel. Azzal lehet faragni a koltsegekbol.
Egyebkent nem ertek hozza 🙂Önként az ember olyasmit csinál ami érdekes. Ilyen Pl. egy játékprogram, egy kis desktop alkalmazás, Pl. számológép, egy C fordító, vagy akár egy vezérlő implementációja. De az önkormányzatnál a vízdíjjal tartozó egyének listája hajszín szerint növekvő sorrendben és mellé kigyüjtve az illető gyerekeinek születésnapja jellegű listákat huszassával már nem annyira kitörő lelkesedéssel csinálják a népek. Plusz, itt nem is annyira ez a meló, hanem az hogy a különféle faszfej bürokratákból, az ezerféle, egymásnak ellentmondó jogszabályokból kiizzadj valamiféle rendszertervet, mindezt úgy hogy a különféle idiótákból összeverbuválódott civilszervezetek se emeljenek kifogást, az adatvédelem őreitől a lila palotapincsik személyiségi jogait védő szervezetig. És ha mindez megvan akkor már csak az aktuális jogszabályok változásait kell folyamatosan figyelni, és ennek megfelelően csinálni pár ad-hoc beavatkozást, méghozzá határidőre. Azaz Pl. kedves önkéntes barátom, augusztusban mégsem tudsz elmenni nyaralni a családdal mert a fejesek odafenn kitalálták hogy holnaptól a kék szermű nyugdíjasok kétszer annyi ebadót fizetnek mint a barna szeműek, és ezt holnaptól szintén nyilván kell tartani.
zoltan22 wrote:slate wrote:1 millió forint a legoptimistább becslések szerint 33 programozói nap külső fejlesztővel. A fejlesztés első minimum 10 napja rámegy a meglévő program felderítésével és megértésével. A maradék 23 napon lehet fejleszteni.Lehetne opensource stilusban fejleszteni, egy rakas onkentessel. Azzal lehet faragni a koltsegekbol.
Egyebkent nem ertek hozza 🙂Önként az ember olyasmit csinál ami érdekes. Ilyen Pl. egy játékprogram, egy kis desktop alkalmazás, Pl. számológép, egy C fordító, vagy akár egy vezérlő implementációja. De az önkormányzatnál a vízdíjjal tartozó egyének listája hajszín szerint növekvő sorrendben és mellé kigyüjtve az illető gyerekeinek születésnapja jellegű listákat huszassával már nem annyira kitörő lelkesedéssel csinálják a népek. Plusz, itt nem is annyira ez a meló, hanem az hogy a különféle faszfej bürokratákból, az ezerféle, egymásnak ellentmondó jogszabályokból kiizzadj valamiféle rendszertervet, mindezt úgy hogy a különféle idiótákból összeverbuválódott civilszervezetek se emeljenek kifogást, az adatvédelem őreitől a lila palotapincsik személyiségi jogait védő szervezetig. És ha mindez megvan akkor már csak az aktuális jogszabályok változásait kell folyamatosan figyelni, és ennek megfelelően csinálni pár ad-hoc beavatkozást, méghozzá határidőre. Azaz Pl. kedves önkéntes barátom, augusztusban mégsem tudsz elmenni nyaralni a családdal mert a fejesek odafenn kitalálták hogy holnaptól a kék szermű nyugdíjasok kétszer annyi ebadót fizetnek mint a barna szeműek, és ezt holnaptól szintén nyilván kell tartani.
slate wrote:A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.Először is, az hogy az open-source szoftver olyan nagyon jó minőségű szintén városi legenda. Van pár valóban jó minőségű cucc (Pl. Eclipse, OpenOffice, stb) de ezek mögött profi cégek állnak. Az igazi „open source” amikor valóban Gipsz Jakabka áll neki szoftvert készíteni a saját szakállára a szabad idejében igen vagyes színvonalú, legtöbbször nem igazán éri el a shareware szintjét sem, a jó minőségű dolgok mögött általában profitorientált cégek állnak – persze profitot lehet nyílt forráskódból is csinálni ha Pl. hardvert vagy linux disztribet adsz el, bár ez utóbbihoz igen nagy és erős multinak kell lenned, mivel igazából supportot főleg az enterprise kategóriában fizetnek meg, ez pedig nem a Gipsz Jakabka által házilag összetákolt disztrib kategóriája. Az sem igaz hogy az open-source project nem lenne hajlamos a megszűnésre, a sourceforge.net-en látni lehet hogy mennyi az elkezdett, de egy-két év után elhalt project, igazából az open-source progik kb. 90%-a így végzi. És nem feltétlenül csak az amit a kutya sem használ, inkább azon múlik a dolog hogy egy-két emberes projectről van szó vagy komoly csapat (vagy még inkább komoly cég) áll-e mögötte. Ha nem akkor a vezető fejlesztő úgy 1-2 év után általában megunja a dolgot és elkezd mondjuk a gitározással foglalkozni vagy olyan melót vállal ami nem összeegyeztethető a dologgal, és ez általában azt is jelenti hogy a dolog megáll és több új verzió nem jön.
Ami viszont pozitív dolog az open-source mellett az az hogy ott kevésbé hajt a határidő, akkor lesz kész amikor azt mondják.Az hogy időről időre kidobjuk a kódot nem feltétlenül rossz dolog – de nem is feltétlenül jellemző. Én igazából a kód kidobás híve vagyok: időnként jobb architekturálisan egy korszerűbb dolgot alkotni mint tovább gyurmázni a régit. De Pl. a microsoftra pont nem ez a jellemző: a jó öreg win32 API továbbvitele, vagy a win9x sorozat, vagy a VFAT/FAT32 mind olyasmi ami azt mutatja hogy a nagy cégek igenis elég konzervatívak és hajlamosak a meglehetősen szar dolgaikat is továbbvinni. Ezzel szemben Pl. a KDE 2.x->3.x váltás elég durva kompatiblitási problémákat vetett fel még forrásszinten is. Ugyanakkor Pl. a linux kernel fejlődésére inkább a refactoring a jellemző mint a teljes újraírás, hogy ez mennyire rossz vagy jó ezt én nem tudnám eldönteni. De az hogy a nyílt vagy a zárt forráskód csinál-e több refactoringot újraírás helyett szvsz nem egyértelmű.
Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond. Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.
Van viszonylag profi RAD, a NetBeans 6.0 nem lesz rossz ha kész lesz, és Eclipse alapon is össze lehet pluginezni használható eszközt, de ezek szigorúan profiknak való dolgok, Gipsz Jakabka aki elboldogul az accesssel vagy a vizuálbézikkel az ezzel aligha fog. Neki inkább a PHP való, ez viszont egyrészt csak webre használható, másrészt nincs rá használható multiplatform RAD, ugyanakkor kézzel összegányolni ugyan könnyen lehet dolgokat de a végeredmény karbantarthatósága erősen kétséges. Profi programozó persze tud csinálni átlátható PHP kódot is, de ha amatőr az illető akkor annak nagy gányolás lehet a vége.
A .NET épp attól nagyon ügyes dolog hogy mindkét oldal igényeit kielégíti: egyrészt vannak szép vizuális designerek amivel Gipsz Jakabka is viszonylag hamar össze tud ütni valami használhatót, másrészt van mögötte egy olyan osztálykönyvtár aminek a java csókolomot köszönhet. Programozhatod a dolgot vizuálbézikben (bár az a vizuálbézik már nem a régi 6-os, eléggé fel lett turbózva de a szintaxis hasonló), de programozhatod C#-ban vagy C++-ban vagy akár javaban, Delphiben, PHP-ben, Pythonban is, mindezt úgy hogy a C# programodból gond nélkül hívhatod a PHP-s kódodat, és mindegyik mögött ugyanaz az osztálykönyvtár van. Ami itt azért lényeges, mert igencsak megkönnyíti a különféle színvonalú projectek összehangolását.
És amennyire én látom, míg a bankok és hasonlók meg tudják fizetni a profi javás programozókat, addig a közszféra erre aligha lesz képes. Különösen ha úgy zajik a közbeszerzés mint általában kis hazánkban, azaz a nagy multi megkapja az építési megbízást, az továbbadja a közepes cégnek miközben a haszon nagy részét lenyúlja, az tovább adja a kis cégnek a haszon töredékéért, ez pedig román feketemunkásokkal, a lehető leggagyibb anyagot felhasználva összetákol valamit amit aztán a politikus felavathat, de két év múlva már lehet felújítani.
slate wrote:A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.Először is, az hogy az open-source szoftver olyan nagyon jó minőségű szintén városi legenda. Van pár valóban jó minőségű cucc (Pl. Eclipse, OpenOffice, stb) de ezek mögött profi cégek állnak. Az igazi „open source” amikor valóban Gipsz Jakabka áll neki szoftvert készíteni a saját szakállára a szabad idejében igen vagyes színvonalú, legtöbbször nem igazán éri el a shareware szintjét sem, a jó minőségű dolgok mögött általában profitorientált cégek állnak – persze profitot lehet nyílt forráskódból is csinálni ha Pl. hardvert vagy linux disztribet adsz el, bár ez utóbbihoz igen nagy és erős multinak kell lenned, mivel igazából supportot főleg az enterprise kategóriában fizetnek meg, ez pedig nem a Gipsz Jakabka által házilag összetákolt disztrib kategóriája. Az sem igaz hogy az open-source project nem lenne hajlamos a megszűnésre, a sourceforge.net-en látni lehet hogy mennyi az elkezdett, de egy-két év után elhalt project, igazából az open-source progik kb. 90%-a így végzi. És nem feltétlenül csak az amit a kutya sem használ, inkább azon múlik a dolog hogy egy-két emberes projectről van szó vagy komoly csapat (vagy még inkább komoly cég) áll-e mögötte. Ha nem akkor a vezető fejlesztő úgy 1-2 év után általában megunja a dolgot és elkezd mondjuk a gitározással foglalkozni vagy olyan melót vállal ami nem összeegyeztethető a dologgal, és ez általában azt is jelenti hogy a dolog megáll és több új verzió nem jön.
Ami viszont pozitív dolog az open-source mellett az az hogy ott kevésbé hajt a határidő, akkor lesz kész amikor azt mondják.Az hogy időről időre kidobjuk a kódot nem feltétlenül rossz dolog – de nem is feltétlenül jellemző. Én igazából a kód kidobás híve vagyok: időnként jobb architekturálisan egy korszerűbb dolgot alkotni mint tovább gyurmázni a régit. De Pl. a microsoftra pont nem ez a jellemző: a jó öreg win32 API továbbvitele, vagy a win9x sorozat, vagy a VFAT/FAT32 mind olyasmi ami azt mutatja hogy a nagy cégek igenis elég konzervatívak és hajlamosak a meglehetősen szar dolgaikat is továbbvinni. Ezzel szemben Pl. a KDE 2.x->3.x váltás elég durva kompatiblitási problémákat vetett fel még forrásszinten is. Ugyanakkor Pl. a linux kernel fejlődésére inkább a refactoring a jellemző mint a teljes újraírás, hogy ez mennyire rossz vagy jó ezt én nem tudnám eldönteni. De az hogy a nyílt vagy a zárt forráskód csinál-e több refactoringot újraírás helyett szvsz nem egyértelmű.
Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond. Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.
Van viszonylag profi RAD, a NetBeans 6.0 nem lesz rossz ha kész lesz, és Eclipse alapon is össze lehet pluginezni használható eszközt, de ezek szigorúan profiknak való dolgok, Gipsz Jakabka aki elboldogul az accesssel vagy a vizuálbézikkel az ezzel aligha fog. Neki inkább a PHP való, ez viszont egyrészt csak webre használható, másrészt nincs rá használható multiplatform RAD, ugyanakkor kézzel összegányolni ugyan könnyen lehet dolgokat de a végeredmény karbantarthatósága erősen kétséges. Profi programozó persze tud csinálni átlátható PHP kódot is, de ha amatőr az illető akkor annak nagy gányolás lehet a vége.
A .NET épp attól nagyon ügyes dolog hogy mindkét oldal igényeit kielégíti: egyrészt vannak szép vizuális designerek amivel Gipsz Jakabka is viszonylag hamar össze tud ütni valami használhatót, másrészt van mögötte egy olyan osztálykönyvtár aminek a java csókolomot köszönhet. Programozhatod a dolgot vizuálbézikben (bár az a vizuálbézik már nem a régi 6-os, eléggé fel lett turbózva de a szintaxis hasonló), de programozhatod C#-ban vagy C++-ban vagy akár javaban, Delphiben, PHP-ben, Pythonban is, mindezt úgy hogy a C# programodból gond nélkül hívhatod a PHP-s kódodat, és mindegyik mögött ugyanaz az osztálykönyvtár van. Ami itt azért lényeges, mert igencsak megkönnyíti a különféle színvonalú projectek összehangolását.
És amennyire én látom, míg a bankok és hasonlók meg tudják fizetni a profi javás programozókat, addig a közszféra erre aligha lesz képes. Különösen ha úgy zajik a közbeszerzés mint általában kis hazánkban, azaz a nagy multi megkapja az építési megbízást, az továbbadja a közepes cégnek miközben a haszon nagy részét lenyúlja, az tovább adja a kis cégnek a haszon töredékéért, ez pedig román feketemunkásokkal, a lehető leggagyibb anyagot felhasználva összetákol valamit amit aztán a politikus felavathat, de két év múlva már lehet felújítani.
Engem őszintén szólva nem igazán érdekelnek a M$ elleni támadások. Az érdekel ha valaki hülyeségeket beszél, van egy rakás hülyeség a windowsban amit méltán lehet szidni. Csinált a M$ most is egy rakás hülyeséget amivel nekem is teli van a tököm. Lehetne említeni Pl. az XP user kezelő modelljét ami kb. a vírus támadások 99.9%-áért felelős (a normál user gyakorlatilag root, van ugyan restricted user de az meg semmit nem tud csinálni mivel rengeteg szoft a default userre van megcsinálva, Pl. restricted user nem tud rádiót hallgatni, nem tud egy rakás játékkal játszani, stb). Aztán az is idegesítő hogy kinn van a Vista de a hozzávaló fejlesztőeszköz csak év vége felé fog megjelenni – ezt amúgy már a 9x idején is eljátszották… Aztán az sem tetszik amit a testdriven.net kapcsán játszott a M$. Szóval sok dolog van ami nem szimpatikus – de nem ez az egyetlen ilyen multi, kapásból tudnék néhány ilyet mondani párat a Borland vagy a SUN kapcsán is, az pedig amivé a google válhat pár éven belül szvsz valóban félelmetes – a M$ kicsi kezesbárány ahhoz a hatalomhoz képest amit a gugli jelent. És ezek még csak az IT-s multik.
Ugyanakkor pár hülyeségről a linuxos tábornak is le kellene szoknia. Egy jól konfigolt XP normális vason nem igazából fagy jobban mint Pl. a linux. Az aki itt lépten-nyomon kékhalált vizionál az vagy szar vasat használ vagy nem tudja normálisan belőni az XP-t. Ugyanez persze igaz linuxra is, amikor a másik oldal beszélt lépten-nyomon fagyó linuxról azt ugyanúgy oldalba kacagtam anno – a linux soha nem volt hajlamos a fagyásra. Más kérdés hogy egy-egy szar driver mindkét rendszert meg tudja fektetni, Pl. a korai nvidia driverek nekem rengeteg fejfájást okoztak linuxon anno, pedig én mindig azért vettem anno NVidia-t mert sokkal jobban ment linuxon mint az ATI cuccai. Ugyanakkor windowson Pl. a HP deskjet driverek viselkedtek igen érdekesen. Az sem feltétlenül igaz hogy egy XP nagyobb vasat igényel mint egy linux. Mind a kettő viszonylag jól elvan egy P3/256MB gépen. A Vistának már kell legalább 512 de inkább 1G RAM, de én nem féltem a linuxot sem ez ügyben, idáig mindig „sikerrel” utolérte a windowst a hardverigény (az én első linuxom még 8MB RAM-os i386-on futott grafikus felülettel, tokkal-vonóval és vagy 30-40 darab floppyról lett telepítve). Szóval van egy rakás dolog ami valóban a városi legenda körébe tartozik. Ahol a linux határozott előnyben van azok a vírusok, az ingyenesség, a rugalmas konfigurálhatóság. Ahol hátrányban van az az egységes programozói interfész, a bináris kompatibilitás hiánya az előző verziókkal, a kisebb programválaszték. Ezzel együtt be lehet vezetni ha a szoftverek elkészítése/továbbfejlesztése (ne felejtsük el hogy kis hazánkban csak a változás állandó) kisebb költséget jelent mint a jelenlegi rendszer fenntartása.
OFF
Ugyanakkor azt látni kell hogy a multik megkerülhetetlenek – nem csak a M$ de az itt dolgozó multik is. Sajnos, kis hazánkban volt 40 év szocializmus ami nagyjából 40 év technikai lemaradást jelentett. Ami azt jelenti hogy 89 után gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni a termelési infrastruktúrát, mert egy-két területtől eltekintve csak ipari hulladékot tudtunk produkálni, méghozzá meglehetősen húzós áron – ezt pedig csak a KGST „szart szarért” világában lehetett eladni. Ha valakit most idegesít a fagyogató XP vagy linux annak ki kellett volna próbálni anno az ESZR-R36-ot vagy a TPA-1140-et, de a Proper 16 (hazai gyártású IBM kompatiblisnek mondott gép, persze tajvani alaplappal) sem volt akármi…
Szóval, azt látni kell hogy egy-két területtől eltekintve (az egyik ilyen a szoftveripar is) pénzt csak pénzből lehet csinálni. Ahhoz hogy modern, eladható terméket csinálj modern gépekre, technológiára van szükség. És mivel – hála a 40 év cuculizmusnak és az utána következő lopós elftársaknak – hazai ipar gyakorlatilag nincs, így a multik igencsak jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban, akármennyire is utáljuk őket. Másrészt igazából itt nem is a multik a fő gond, hanem a globalizációnak nevezett jelenség amikor megveszed a piacon a kínai zoknit 500 forintért majd befizetsz 1500 forintos adót hogy eltartsd azt a munkavállalót aki az 1000 forintos magyar zoknit gyártotta volna, de ezzel már végképp nem akarom itt szétoffolni a topicot…
ONEngem őszintén szólva nem igazán érdekelnek a M$ elleni támadások. Az érdekel ha valaki hülyeségeket beszél, van egy rakás hülyeség a windowsban amit méltán lehet szidni. Csinált a M$ most is egy rakás hülyeséget amivel nekem is teli van a tököm. Lehetne említeni Pl. az XP user kezelő modelljét ami kb. a vírus támadások 99.9%-áért felelős (a normál user gyakorlatilag root, van ugyan restricted user de az meg semmit nem tud csinálni mivel rengeteg szoft a default userre van megcsinálva, Pl. restricted user nem tud rádiót hallgatni, nem tud egy rakás játékkal játszani, stb). Aztán az is idegesítő hogy kinn van a Vista de a hozzávaló fejlesztőeszköz csak év vége felé fog megjelenni – ezt amúgy már a 9x idején is eljátszották… Aztán az sem tetszik amit a testdriven.net kapcsán játszott a M$. Szóval sok dolog van ami nem szimpatikus – de nem ez az egyetlen ilyen multi, kapásból tudnék néhány ilyet mondani párat a Borland vagy a SUN kapcsán is, az pedig amivé a google válhat pár éven belül szvsz valóban félelmetes – a M$ kicsi kezesbárány ahhoz a hatalomhoz képest amit a gugli jelent. És ezek még csak az IT-s multik.
Ugyanakkor pár hülyeségről a linuxos tábornak is le kellene szoknia. Egy jól konfigolt XP normális vason nem igazából fagy jobban mint Pl. a linux. Az aki itt lépten-nyomon kékhalált vizionál az vagy szar vasat használ vagy nem tudja normálisan belőni az XP-t. Ugyanez persze igaz linuxra is, amikor a másik oldal beszélt lépten-nyomon fagyó linuxról azt ugyanúgy oldalba kacagtam anno – a linux soha nem volt hajlamos a fagyásra. Más kérdés hogy egy-egy szar driver mindkét rendszert meg tudja fektetni, Pl. a korai nvidia driverek nekem rengeteg fejfájást okoztak linuxon anno, pedig én mindig azért vettem anno NVidia-t mert sokkal jobban ment linuxon mint az ATI cuccai. Ugyanakkor windowson Pl. a HP deskjet driverek viselkedtek igen érdekesen. Az sem feltétlenül igaz hogy egy XP nagyobb vasat igényel mint egy linux. Mind a kettő viszonylag jól elvan egy P3/256MB gépen. A Vistának már kell legalább 512 de inkább 1G RAM, de én nem féltem a linuxot sem ez ügyben, idáig mindig „sikerrel” utolérte a windowst a hardverigény (az én első linuxom még 8MB RAM-os i386-on futott grafikus felülettel, tokkal-vonóval és vagy 30-40 darab floppyról lett telepítve). Szóval van egy rakás dolog ami valóban a városi legenda körébe tartozik. Ahol a linux határozott előnyben van azok a vírusok, az ingyenesség, a rugalmas konfigurálhatóság. Ahol hátrányban van az az egységes programozói interfész, a bináris kompatibilitás hiánya az előző verziókkal, a kisebb programválaszték. Ezzel együtt be lehet vezetni ha a szoftverek elkészítése/továbbfejlesztése (ne felejtsük el hogy kis hazánkban csak a változás állandó) kisebb költséget jelent mint a jelenlegi rendszer fenntartása.
OFF
Ugyanakkor azt látni kell hogy a multik megkerülhetetlenek – nem csak a M$ de az itt dolgozó multik is. Sajnos, kis hazánkban volt 40 év szocializmus ami nagyjából 40 év technikai lemaradást jelentett. Ami azt jelenti hogy 89 után gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni a termelési infrastruktúrát, mert egy-két területtől eltekintve csak ipari hulladékot tudtunk produkálni, méghozzá meglehetősen húzós áron – ezt pedig csak a KGST „szart szarért” világában lehetett eladni. Ha valakit most idegesít a fagyogató XP vagy linux annak ki kellett volna próbálni anno az ESZR-R36-ot vagy a TPA-1140-et, de a Proper 16 (hazai gyártású IBM kompatiblisnek mondott gép, persze tajvani alaplappal) sem volt akármi…
Szóval, azt látni kell hogy egy-két területtől eltekintve (az egyik ilyen a szoftveripar is) pénzt csak pénzből lehet csinálni. Ahhoz hogy modern, eladható terméket csinálj modern gépekre, technológiára van szükség. És mivel – hála a 40 év cuculizmusnak és az utána következő lopós elftársaknak – hazai ipar gyakorlatilag nincs, így a multik igencsak jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban, akármennyire is utáljuk őket. Másrészt igazából itt nem is a multik a fő gond, hanem a globalizációnak nevezett jelenség amikor megveszed a piacon a kínai zoknit 500 forintért majd befizetsz 1500 forintos adót hogy eltartsd azt a munkavállalót aki az 1000 forintos magyar zoknit gyártotta volna, de ezzel már végképp nem akarom itt szétoffolni a topicot…
ONvizsla wrote:arról dumálsz, amiről fogalmad nincs…Ez inkább mintha fordítva lenne…
vizsla wrote:Miljen nagyobb disztrib gyártó? Süsü?Süsü, RedHat, általában az olyan gyártók aminek van olyan terméke ami után az van írva hogy enterprise. Ez utóbbi nem egy űrhajót, de még csak nem is egy régi 8 bites számítógép márkát jelent ez esetben, hanem azt hogy van olyan terméke a cégnek amiért felelősséget vállal, amihez supportot ad (és amiből él).
vizsla wrote:1) Először is, a süsünek szerződése van a ms-tal, hogy fizetnek egymás parasztvakításáért, így természetes, hogy nem karnak bukni rajta és egy-egy ominózus cucc csak a „warez” verziókban jelenik meg, Macskajancsi nak pont ilyen „warez” cucca van.Ez a cucc eleve „warez”. Értsd kb. annyi a jogalapja mint az oblivion no-cd crack.exe-nek. Amúgy a dvd dectypterhez a M$-nek nem igazából van köze, nem is ő perel ez ügyben hanem a DVD lemez kiadók.
vizsla wrote:2) A legtöbb országban (bár nagy piac az USA, meg Japán) ez a szerződés sz@rt nem ér, mivel nincsenek sw szabadalmak.Ennnek semmi köze a szoftverszabadalmakhoz, ezt a jogvédelem körül kell keresgélni.
vizsla wrote:3) Másrészt a szabadalmaztatás egyik feltétele, hogy újdonság legyen – ezek pedig használatban vannak. Így hogy, ha az államokban születik egy bírosági döntés, valami kis cég ellen, akinek nincs elég pénze ügyvédre, az precedens értékű lesz… és innentől a nagy barátság, meg az egész parasztvakító sw szabadalmi sz@r kártyavárként fog összedülni. (Ezt persze a ms túl fogja élni, de a legtöbben nem.) (Nekem meggyőződésem, hogy az EU-ban az emiatti besz@rás miatt nem lett belőle semmi. Mert az EU semmit nem kockáztat* és semmit nem is ér… És akármit is erőznek, soha nem lesz belőlük főleg politikailag olyan hatalom, mint az USA. Na Magyarország az EU segge alatt a sz@rkupac legalján van.)Ez EU vígan rá tudta venni az M$-t például a media player nélküli win kiadására. Más kérdés hogy a kutyának sem kell, az meg megint más kérdés hogy ugyanezzel a jogalappal be lehetne tiltani az EU-n belül az összes linux disztribet, hiszen az hogy adják Pl. az OpenOffice-t, xine-t, stb. ugyanúgy hidegre teszik a konkurrens cégeket akik ilyesminek a fejlesztésével foglalkoznak mint a M$ a Media Player konkurrenseit. Ezzel együtt tényleg elég nagy a széthúzás, viszont hosszú távon ez az egyetlen esélyünk: egy olyan multi mint Pl. a M$ csak magyarországot magasról leszarná, de az EU rá tudja venni erre-arra. És sok-sok multi van, nem csak a M$… Nem az EU-val van alapvetően a gond hanem azzal hogy olyan amilyen.
OFF
vizsla wrote:*A biztos megoldások híve: lásd benzin adó.A benzin adó alapjában véve nem egy rossz dolog. Egyrészt csökkenti a környezetszennyezést, másrészt fogyasztási adóként elsősorban azokat terheli akik többet fogyasztnak. Ha SUV-t veszel akkor többet pengetsz a benzin után mint ha Suzukit vagy ha kerékpározol. És ez így van jól.
/OFF -
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz