Tudod, hogy süsü témára ugrok. Pláne, ha valaki hülyeséget beszél.  ;D
Amit mondasz, az terelés, és az sg.hu-n esetleg be is veszik.
Miért kéne egy három évvel ezelőtti programot feltenni? A kompatibilitás lényege az, hogy amit egy három évvel ezelőtti KWrite-on megírtál, az a JELENLEGI KWrite-on is megnyitható, szerkeszthető, főzhető, süthető, ehető.
Ami viszont nem igaz a különböző májkroszoftofisz alatt létrehozott dokumentumokra.
Persze a linuksz ettől még sz@r.  ;D
Egyébként ahogy örökösen hivatkozol egy régóta nem támogatott rendszerre, már több mint nevetséges.
Ezen az alapon a windows 3.1 mi a francér nem tudott pl. dvd-t lejátszani? Ne komolytalankodjunk.

Szerk.: a win 3.1 meg a dvd rossz példa volt, elnézést. Az ikszpé sem tudja.  ;D

Az a baj hogy a mai linuxosok fejében elég érdekes fogalmak élnek a kompatibilitásról. Nos, akkor tegyük picit tisztába:

Van az operációs rendszerek kompatibilitása, ezen belül is van bináris és forrás szintű kompatibilitás. A bináris kompatibilitás azt jelenti hogy ha van egy X oprendszeren futó programom akkor azt mennyire tudom futtatni az Y operációs rendszeren, legyen X és Y különböző oprendszer, vagy ugyannannak a verziónak a különböző verziója. Itt alapvetően két dolog merülhet fel: egyrészt az hogy az X oprendszer tudja-e futtatni az Y oprendszeren futó programot változtatás, emuláció nélkül, másrészt a dll-pokol, azaz az X oprendszer rendszer dll-jei kompatiblisek-e Y-nal. Másik dolog a forrás szintű kompatibilitás, amikor az X oprendszerre megírt program lefordítható Y oprendszer alá is.
Windows esetén a bináris kompatiblitás viszonylag jó, legalábbis régebbi->újabb irányban. Persze nem lehet tökéletes, mivel azért  volt pár olyan dolog ami elkerülhetetlen volt, Pl. a 9x alatt még sok mindent megtehettél amit nem illendő egy oprendszerben. Forrás szintű kompatibilitás az egyes verziók között pont annyi mint a bináris, az API nem nagyon változott csak bővült.
Linux esetén más a helyzet. Maga az a.out illetve elf formátum nem igazán változott, de itt is bekerültek olyan dolgok ami miatt a bináris kompatbilitás billeg, Pl. a szálkezelés ami anno először fejreállította a Kylixot (de azt még ki lehetett védeni LD_ASSUME_KERNEL-lel). Nagyobb gond a dll pokol, ugyanis linux alatt általában nem bővül az API hanem változik, ami azt jelenti hogy a dll újabb verziók visszafelé sem kompatibilisek binárisan, ezért nem tudod a KDE X-es verzióján a KDE X-1-es binárist (Pl. kwrite) futtatni. Ezek már binárisan nem kompatibilisek, de forrásszinten igen. Aztán úgy 2-3 évenként végigsöpór egy-egy olyan nagyobb hullám a linuxon ami a forrás szintű kompatibiltiást is elsöpri, ilyen volt Pl. a KDE2->KDE3 átállás.

Ettől független az hogy az oprendszeren futó X program mennyire tudja írni vagy olvasni ugyanennek a programnak az X-1 verziójával készült adatformátumot. Ennek kb. annyi köze van az oprendszer kompatiblitáshoz mint ha azt mondanád hogy a terepjáró azért szar mert többnyire agresszív kopasz kigyúrt alakok ülnek benne.

DVD olvasás: linux-szal legálisan nemigen fogsz gyári (nem másolt) DVD filmet lejátszani. A libdvdcss ugyanis nem igazán legális mint ahogy Pl. az mplayer/xine win32-es codecjei sem azok, valamelyik pedig kell ahhoz hogy DVD-t olvass. Bár pár éve volt valami legális (és persze fizetős) progi de én azóta sem hallottam felőle. Linuxra nem üzlet fizetős progit fejleszteni…

Először is a közigazgatásról volt szó, nem fejlesztésről, kicsit eltértünk tehát a témától.

Szvsz a bevezetés legfőbb akadálya a szoftverek portolásának költsége. És nem csak itt hanem mindenütt a világon.

A jogvédők meg olyankor sikítanak, amikor az adatok „megosztása” nem egészen önkéntes…

Windowst használni sem kötelező, GMailt használni sem az.

Abev: egyrészt au internet elvileg platformfüggetlen lenne, csak aki a közigazgatásnak fejleszt, ezt vagy nem tudja, vagy megmondták neki, hogy ne legyen az. Részemről úgy gondolom, ha már kötelezővé teszik a Win használatát az adóbevalláshoz, akkor hadd vonhassam már le a szoftver árát az adómból – vagy tegyék platformfüggetlenné az e-kormányzást. (Tévedés ne essék, a téma frakciófüggetlen.)

Sőt, vegyenek nekem gépet is, micsoda dolog hogy fizetnem kell a hardverért csak azért mert adóznom kell.

Szintén korábbi: hogy a linux addig jó, amíg nem használod intenzíven – hát ezt át kellene gondolni. Van itt nekem több disztro, ütöm-vágom őket rendesen – probléma nélkül.

Ennek picit ellentmond amint a SuSE9-ről te is elismertél. Meg persze millió kis más seb amiből véreznek a régebbi disztribek. Az újabbakat nem ismerem annyira, mivel SuSE 9.0 után nekem megszűnt a linux, mivel az volt az utolsó amivel még elindult a Kylix.

A vírusokat elfelejthettem.

Ja, amíg nincsenek userek addig nincsenek vírusok sem. Ha úgy 20% körül lesz a desktop linuxok aránya (ami  szvsz ~ soha) akkor már lesznek komolyabb vírusok is.

Kompatibilitási probléma is kevesebb van, tudok én olyat, hogy egy alkalmazás W95 alatt ment, w98 alatt meg nem. Az xp/Vista váltás is elég érdekes.

Próbálj meg egy 3 évvel ezelőtti KDE-s progit elindítani egy mai distriben. Pl. a SuSE 9.0-ból a KWrite-ot egy SuSE 10.1-en /tudom hogy a 10.1-en is van KWrite, ez csak azt demonstrálja hogy milyen az amikor binárist viszel linuxról linuxra, azaz kb. mint ha egy win95-ös progit vinnél win98-ra/. Ha sikerült akkor beszélhetünk a kompatibilitásról 😉

Programozás: ha te profi C/C++ programozó vagy , nyilván megtanultad. Nos, Linux alatt  programozni más, mint Winows alatt. Ezt is meg kell tanulni. Azért vannak páran, akik számára ez lehetséges.

Én eredtileg linux alól jöttem, az általam említett C++-os progi csak linuxon futott. Csak nekem van rálátásom a windowsos fejlesztőeszközökre is.

„Csinálhatsz olyan céget, ami a konkurrencia adataira támaszkodik” – rossz hírem van, ez már a múlt. A tőzsde egyébként így működik. 100% védelem nincs, ami neten van, nem titok és nem elrejthető. Ami titkos, ne tedd a kirakatba.

Na ja, amíg ezt eldöntheted addig semmi gond. De ha teszem azt az ügyviteli szoftverek piacának 99%-át megszerezné a google webes megoldása akkor nem biztos hogy a Gipsz Jakabka kft-nek lenne választása hogy meg akarja-e osztani a partnerlistáját illetve a forgalom volumen adatait a guglival… Persze a példa picit túlzás, de szvsz mutatja hogy mitől kell tartani. A M$ ilyen szempontból viszonylag kézbentartható. A webes szolgáltatók viszont nem.

„A .NET megoldja…” ezt már sokszor olvastam, csak az egyértelmű előnyeit nem látom és valószínütlen, hogy egy futtató környezet, ainek a biztonsága szintén kérdédes, panáceaként megoldjon mindent. Kincstári optimizmusnak érzem maximum.

Meglátjuk. Én úgy egy éve fejlesztek rá. Nekem tetszik, pedig előtte elég sok mindent kipróbáltam (Cobol, C/C++, Visual Basic, Clipper, Turbo Pascal, Delphi/Kylix,  Java, PHP, persze nem mindegyiket egyforma mélységben de úgy 15 év fejlesztői múlt van mögöttem, ebből úgy 8 év főleg linuxos).

Talán igaz. Egy múzeum informatikai rendszerének üzemeltetéséhez elengedhetetlen egy jó fejlesztőkörnyezet beszerzése. Valóban. .net keretrendszer nélkül egy modern archeológus fabadkát sem ér.
Orvosi rendelőt el sem képzelhetsz .net nélkül. Ugyan már, hol élsz?
De most teljesen komolyan LCoder! Hogy jön most ez ide? Te csak erről tudsz beszélni?

Nagyon egyszerű. Ha egy hivatalban le akarod cserélni az oprendszert egy másikra akkor nem elég annyi hogy
fogod a winchestereket, leformázod és felnyomod rá a debiant. Ezt egy hülye is megcsinálja félpénzért. A gond ott kezdődik hogy
Jucika le akar ülni a gépe elé és elkezdeni az adóügyet intézni, viszont a gépen van Gimp, OpenOffice, Tuxracer, de adóigazgatási szoftver nincs. Azaz ezt portolni kell. Az pedig nagyon nincs ingyen, és a költsége erős összefüggést mutat a platformon található
fejlesztőeszközök minőségével, tanulhatóságával, megbízhatóságával. Itt jön szóba a .NET, Java és a többi.

Amúgy meg problémák windows-zal is adódhatnak ha használod desktopon, de ez mondjuk akkor jön elő ha
1. Rendszergazda/programozó használja.
2. Néha néha egy kicsit használod

Tapasztalom, nap mint nap. 30 óra „intenzív” linux használat után lesz valami nyűgje. A windows képes erre bekapcsolás után! (pl elkékhalálozik, csak úgy. Azért, hogy nehogy berozsdásodjon a reset gomb.)

Nem tudom, én utoljára kék halált úgy 2000 körül láttam windowson (win2k vagy NT4 már nem emléxem), és akkor is memóriahiba okozta, és ugyanaz a hiba ugyanúgy agyonvágta a linuxot is. Érdekes módon a 9x meg vígan futott… Olyanom volt egy időben hogy keményre fagyott a rendszer (az viszont nem okozott kékhalált csak megállt minden) de az is multiplatform jelenségnek bizonyult, NT ugyanúgy fagyott mint a pingvin. Plusz régen volt egy rakás fagyásom linuxon a korai NVidia driverek miatt, de ezeket a gyerekbetegségeket mára kinőtte a nvidia). Tény hogy igyekeztem mindig minôségi cuccokat rakni a gépembe, de ilyen gondjaim nem nagyon voltak soha.

Azé’ nem csak a java van linuxon.
Ott van azért a kylix, ami jó, oké nem egy nagy szám, meg igazán csak egy régi rpm alapú disztrón fut el könnyen felrakhatóan, de legalább van.

A Kylix fejlesztését (és magát az egész CLX-et, a Delphi vonalon is) rég leállította a Borland. A Kylixot újabb linuxokon már nem nagyon lehet használni, a 2.6.10 utáni kerneleken nem megy a debug, unicode is érdekes effekteket produkál, stb. Ami ma életképes Pascal alapú rendszer linuxon azt lazarusnak hívják, de az még (az amúgy úgy 10 évvel a mai technológia mögött járó) Kylixhoz képest is elég fapados.

Meg azé’ ott egy csomó újabb is. Ha ismered a C-t, akkor bármilyen. Akár egy g/kedit is 🙂

Elég profi C++ programozó vagyok, komplett ügyviteli szoftot csináltam wxWindows alapon anno. De a .NET-hez, de még csak a javához fogható C/C++-os fejlesztői környezet nincs linuxon /legalábbis ügyvitelre/, a Qt is csak messziről ugatja a dolgot. Ha ma valaki komoly  ügyviteli szoftot fejleszt linuxon akkor szvsz a javán kívül más nemigen jöhet szóba.

A php-s kijelentéseddel nem értek egyett. Ugye tudod, hogy ez az oldal is php? 🙂

Ez az oldal kompelxitás szempontjából egy komoly ügyvitelhez képest kb úgy viszonyul mint egy három kerekes bicikli csúcskategóriás, egyedileg épített amcsi motorhez képest.

Egyébként ha már láttátok a gmail/google oldalait, ahol a levelezésre, táblázatszerkesztöre, szövegszerkesztöre stb gondolok, akkor szerintem kijelenthetjük, hogy ez lenne a jövö. Fusson a szerveren az az (átok) program és érjem el könnyen bármelyik rendszer alól! Ne kelljen órákat szórakozni egy-egy cross megoldás behangolásával, illetve a kliens gépek feltelepítésével egyáltalán. Nem egyszerübb fogni a gépen egy böngészöt és beírni oda a címet és használni a progit?? …és akkor így akár mindenhol egységes is lehetne.

Bizonyos feladatokra jó a web, bizonyosakra nem. Ott ahol nem nagyon van szükség nagy mennyiségű adatok helyi kezelésére (Pl. a user nem akar 10 000 termék között válogatni egyszerre adatrácsban) vagy nem kell komoly helyi számítást végezni (játékok, stb) akkor meg lehet csinálni sok mindent webes alapon. Ezzel együtt maga a web ahogy ma működik a legpocsékabb gányolás amit valaha szoftverben kitaláltak, akiket ezt így kitalálták egyenként kellett volna azonnali hatállyal tökönrúgni. De arra hogy egy adóbevallást megcsinálj valóban elég.

OFF
Másrészt én ezt akkor sem tartanám szerencsés ötletnek ha az egész architektúra nem lenne htmlestől, javasciptestől, flashestől úgy egy rakat fos ahogyan van. Erre végül is hosszú távon lesz megoldás, a .NET meg fogja oldani ezt a kérdést (.NET-es progit letöltöd és futtatod a böngészőn belül, ez pár éven belül valószínűleg le fogja váltani a hagyományos webet). A nagyobb gondom ezzel inkább elvi: az ilyen programok nagyon-nagyon kiszolgáltatottá teszik a felhasználót a szolgáltatónak, valamint az internetes architektúrának. Nem örülnék ha a világ e-mailjainak nagy része a guglinál lenne tárolva, nem beszélve a word, xml, stb. doksikról. Ez 1000x veszélyesebb monopólium mint a microsofté, elvégre a M$ csak az oprendszert uralja, míg ez esetben a szolgáltató (Pl. gugli) birtokolja az adatokat és az adatokat kezelő szoftvert is. Míg ha a windows elpöttyen némi infót azzal kapcsolatban hogy milyen szoftverek vannak a gépen sikítófrászt kapnak a jogvédők, míg az ellen hogy a komplett adataid ott tárolod egy vadidegen cégnél a kutya sem tiltakozik.  És ezen a piacon ugyanúgy a monopolizálódás irányába hatnak a dolgok (lásd gugli, gmail, stb) mint az oprendszer piacon. Úgy hogy én jelenleg ezt tartom az egyik legveszélyesebb jelenségnek az informatikában, egyenlőre egy pozitív dolog van benne: a pocsékul megtervezett webes architektúra egyenlőre nem engedi a fákat az égig nőni. De ez nem lesz mindig így, és néhány ember kis túlzással isteni hatalomhoz jut, elvégre rendelkezésére áll a világ majd minden információja. Ehhez még némi jó kis MI kell ami ezeket keresgéli/rendezgeti (és ebben Pl. a gugli szintén igen jó és egyre jobb lesz) és máris csinálhatsz Pl. egy olyan céget ami a konkurrencia adatira támaszkodik, vagy nyomonkövetheted valakinek az életét és esetleg zsarolni az illetőt. És ehhez nem csak a gugli vezérkara férhet hozzá hanem esetleg egy betolakodott cracker is.
/OFF