LCoder

Hozzászólások

10 bejegyzés megtekintése - 381-390 / 475
  • Szerző
    Bejegyzés
  • Hozzászólás: érdekes #2108502
    LCoder
    Felhasználó
      uzsolt wrote:
      Már a nyolcadik oldalon vagyunk, most már akkor tényleg beszéljünk már a topiknyitó hozzászólással kapcsolatosan:
      Nem ciki, hogy a linux és az openszörsz világ nem lopta el a windows egységességének szabványát, minden irányban való kompatibilitását, és ezért nem tud perelni a microsoft? ;D

      De, elég ciki. De emiatt max. a felhasználók és a fejlesztők feje fájhat, nem a M$-é. Ez utóbbi perelhetne ha akarna, de biztosan nem fog. Ez ugyanis több presztisveszteséggel járna mint előnnyel (a világsajtó teli lenne a siránkozással hogy a nagy gonosz multi elnyomja szegény kis ártatlan linuxot), persze a siránkozások megjelenésének költségeit a jóságos IBM, Gugli, Sun, Oracle fizetné…

      Szegény ms, a végén nem tudja megfizetni a programozóit és LCoder-t  :'( )

      Hát ha a M$ nem is, a linuxfórum azért fizethetne hogy életben tartom a topicot és generálom a hatalmas reklámbevételeket  😉

      Hozzászólás: érdekes #2108497
      LCoder
      Felhasználó
        vizsla wrote:
        Nem. Inkább te próbálj meg felhasználói fejjel gondolkozni…
        Innentől kezdve kár is vitatkoznunk… én mint felhasználó (milliónyi társammal) nem akarok egy idétlen, öntelt, mindent jobban tudó programozóhoz alkalmazkodni, elvégre nem ő adja fizetésemet, hanem én az övét…
        És én itt fejeztem be!

        Te senkinek nem adod a fizetését. Max. a termékét veszed meg a programozót foglalkoztató cégnek. Te, és a többi user. Vagy használsz ingyen szoftvert, de azt is írnia kell valakinek. És az open-source fejlesztő problémái nem kis mértékben ugyanazok mint a hivatásos fejlesztőé, bár a csomagolásra valóban kevesebb a gondja (már ha elég ismert a szoftvere ahhoz hogy a nagyobb disztribek berakják a választékba ami elég sok amúgy jó progira nem igaz), de az állandó API változások, a windowshoz képest kezdetleges fejlesztőeszközök, stb. ugyanúgy súlytják őt is.

        Amúgy lehet, hogy megint valami személyeskedésnek tűnik, de nem az! Egész egyszerűen nem a felhasználónak kell alkalmazkodnia (ha nem akar) – márpedig jó pézzért rá is kényszerítik (még, ha ingyér lenne, akkor ok). Aki ilyet mond (így gondolja) nem méltó…
        Mintha azt mondanád, hogy nem adunk el neked autót, járj biciklivel, mert az autó drága, meg egyébként is nagy hely kell neki, ahol raktározzuk, meg sokféle márka van, meg mittudoménmi… igen ilyenkor elmész egy másik kereskedőhöz, de másik ms-hez?

        Másik ms-hez valóban nem tudsz elmenni, és én azt sem állítom hogy jó hogy a windows gyakorlatilag egyedül van a piacon. De szvsz az alternatívákat épp az open source öli meg. Nehéz olyan terméket csinálni ami még olcsóbb mint a windows de többet tud mint az open-source megoldások.

        Hozzászólás: érdekes #2108498
        LCoder
        Felhasználó
          vizsla wrote:
          Nem. Inkább te próbálj meg felhasználói fejjel gondolkozni…
          Innentől kezdve kár is vitatkoznunk… én mint felhasználó (milliónyi társammal) nem akarok egy idétlen, öntelt, mindent jobban tudó programozóhoz alkalmazkodni, elvégre nem ő adja fizetésemet, hanem én az övét…
          És én itt fejeztem be!

          Te senkinek nem adod a fizetését. Max. a termékét veszed meg a programozót foglalkoztató cégnek. Te, és a többi user. Vagy használsz ingyen szoftvert, de azt is írnia kell valakinek. És az open-source fejlesztő problémái nem kis mértékben ugyanazok mint a hivatásos fejlesztőé, bár a csomagolásra valóban kevesebb a gondja (már ha elég ismert a szoftvere ahhoz hogy a nagyobb disztribek berakják a választékba ami elég sok amúgy jó progira nem igaz), de az állandó API változások, a windowshoz képest kezdetleges fejlesztőeszközök, stb. ugyanúgy súlytják őt is.

          Amúgy lehet, hogy megint valami személyeskedésnek tűnik, de nem az! Egész egyszerűen nem a felhasználónak kell alkalmazkodnia (ha nem akar) – márpedig jó pézzért rá is kényszerítik (még, ha ingyér lenne, akkor ok). Aki ilyet mond (így gondolja) nem méltó…
          Mintha azt mondanád, hogy nem adunk el neked autót, járj biciklivel, mert az autó drága, meg egyébként is nagy hely kell neki, ahol raktározzuk, meg sokféle márka van, meg mittudoménmi… igen ilyenkor elmész egy másik kereskedőhöz, de másik ms-hez?

          Másik ms-hez valóban nem tudsz elmenni, és én azt sem állítom hogy jó hogy a windows gyakorlatilag egyedül van a piacon. De szvsz az alternatívákat épp az open source öli meg. Nehéz olyan terméket csinálni ami még olcsóbb mint a windows de többet tud mint az open-source megoldások.

          Hozzászólás: érdekes #2108493
          LCoder
          Felhasználó
            Macskajancsi wrote:
            Nagyon élvezetes a topik, de bátorkodom megemlíteni, hogy a topiknyitó hozzászólásban kissé másról szólt a téma.
            Azzal kapcsolatban már senkinek semmi mondanivalója nincs?

            Mit lehet ezzel kapcsolatban mondani ? Egyrészt biztos hogy igaza van, mivel az M$-nek van több tízezer szabadalma szvsz 200-at csak a kernelben is találni fog. Menni vele úgy sem igen fog semmire, max. arra hogy a nagyobb disztribekkel a Novellhez hasonló megállapodásokat köthet. Ami amúgy megint csak a linuxnak használ.

            Hozzászólás: érdekes #2108494
            LCoder
            Felhasználó
              Macskajancsi wrote:
              Nagyon élvezetes a topik, de bátorkodom megemlíteni, hogy a topiknyitó hozzászólásban kissé másról szólt a téma.
              Azzal kapcsolatban már senkinek semmi mondanivalója nincs?

              Mit lehet ezzel kapcsolatban mondani ? Egyrészt biztos hogy igaza van, mivel az M$-nek van több tízezer szabadalma szvsz 200-at csak a kernelben is találni fog. Menni vele úgy sem igen fog semmire, max. arra hogy a nagyobb disztribekkel a Novellhez hasonló megállapodásokat köthet. Ami amúgy megint csak a linuxnak használ.

              Hozzászólás: érdekes #2108491
              LCoder
              Felhasználó
                vizsla wrote:
                Fogd már fel, hogy nincs két windózt gyártó cég! Innentől az összehasonlítás is értelmetlen.
                De, ha azt nézzük, hogy különböző cégek termékei mennyire hasonlítanak, akkor „két” csoport van:
                1) linux, bsd, osx, solaris
                2) windóz

                És épp ez a lényeg. A windows egy kézben van tartva, míg a linux széttagolt, mindenki megcsinálja a saját kis disztribjét, desktop környezetét, ablakkezelőjét, mindenét.

                Amúgy nem két csoport van. Az OSX kb. annyira hasonlít a linuxra mint a windows. A kernel ugyan BSD, de ami fölötte van az teljesen más, ebből a szempontból inkább windows mint linux (mivel egységes API-ja van amit minden más program is használ). A Solaris már jobban hasonlít a linuxra, bár persze mivel egy kézben van tartva sokkal egységesebb.

                Hozzászólás: érdekes #2108492
                LCoder
                Felhasználó
                  vizsla wrote:
                  Fogd már fel, hogy nincs két windózt gyártó cég! Innentől az összehasonlítás is értelmetlen.
                  De, ha azt nézzük, hogy különböző cégek termékei mennyire hasonlítanak, akkor „két” csoport van:
                  1) linux, bsd, osx, solaris
                  2) windóz

                  És épp ez a lényeg. A windows egy kézben van tartva, míg a linux széttagolt, mindenki megcsinálja a saját kis disztribjét, desktop környezetét, ablakkezelőjét, mindenét.

                  Amúgy nem két csoport van. Az OSX kb. annyira hasonlít a linuxra mint a windows. A kernel ugyan BSD, de ami fölötte van az teljesen más, ebből a szempontból inkább windows mint linux (mivel egységes API-ja van amit minden más program is használ). A Solaris már jobban hasonlít a linuxra, bár persze mivel egy kézben van tartva sokkal egységesebb.

                  Hozzászólás: érdekes #2108479
                  LCoder
                  Felhasználó
                    vizsla wrote:
                    Azért nincs, mert te összehasonlítasz egy „asztalt” egy „hűtőszekrénnyel”… ennek így nincs értelme.
                    Microsoft Windowsból nincs 100!!! (Ha lenne, akkor lenne értelme ennek, amit mondasz.)

                    Hopp, itt a lényeg. A másik pedig az hogy az egyes verziók nagyjából ugyanazt a logikát követik a felépítésükben, míg a linux disztribek eléggé eltérnek – még akár egy disztrib két verziója is.

                    Vagy valamit Süsüre írsz, vagy valamit OSX-re, vagy valamit Gentoo-ra, vagy Windowsra. (Még mindig kompatibilisebb az összes többi egymással, mint a Windows bármi mással… így nemcsak, hogy nem átgondolt, de „aljas” csúsztatás, amit művelsz…)

                    Nem. Valamit vagy linuxra írok vagy windowsra vagy OSX-re. Próbálj picit a fejlesztő fejével gondolkodni, ezek valóban külön platformok, külön programozási felülettel, és egy-egy önálló piaci szegmens. Egy OSX-es fazonnak eszébe sem jut számonkérni rajtad hogy a windowsos programod miért nem megy OSX-en (pláne nem hogy hogy telepítheted rá) míg linuxnál ha valami megy RedHat-on akkor elvárják hogy Ubuntun is menjen.

                    Ja és „start menü” stb. A windóz önmagában annyit változtat egyes verziók között, ment egyes cégek egymás között. (Teljesen máshova került, másképp néz ki stb.)

                    Nem az a lényeg hogy hogy néz ki hanem az hogy egy program hogy tud oda betenni egy új menüpontot vagy hogy tudja azt eltávolítani.

                    „Viszont a 98-xp vs suse – suse dolgot nem nagyon forszíroznám a helyedben.”
                    De igen is forszírozom, mert előhozol egy negatív példát, és keményen csúsztatsz megint! A következők vannak:

                    Te bajod  8) Ez a linuxnak kimondottan a gyenge pontja.

                    1) windóz alatt másik verzió nem működik, mert rád akarják kényszeríteni az újat (amin valljuk meg őszintén néha igen nehezen lehet észrevenni a fejlődést, max. egy kis bővülést)… a vírusírtók rendszeresen ütik egymást… ha már más a program, vagy os verziója, nyelve, vagy más szél fúj, akkor már másképp jelenik meg a tartalom pl. ppt (amilyet semmi más os alatt nem láttam még)

                    A vírusirtókhoz mi köze a microsoftnak ? Meg egyáltalán ahhoz hogy az egyes programok mit művelnek az adott rendszeren ? Szarul programot meg lehet írni linuxon is, gyakorolják is e művészetet elég sokan…

                    2) a linux libek állandóan fejlődnek, bővülnek a libek (és verzió számon kívül nem biztos, hogy kompatibilisek, azon belül ált. igen), ám erre a régi lib megtartása és a statikus fordítás (vagy dinamikusan viszi magával, mint windóz esetén) megoldás (a programozó ügyefogyottsága, ha ezt nem tudja megoldani). Ugyanezt el lehet követni windóz alatt is, csak ott természetes a „cipelés”.

                    Ja. Csak nem elhanyagolható különbség hogy a windows alatt van egy állandó win32API (és most már lassan .NET) ami egy fix infrastruktúra és amit ehhez képest viszel az pár mega. Ez egy fix pont, és visszafelé kompatiblis, egy win32 hívás ha megvolt win9x-en akkor nagy valószínűséggel XP-n is megvan és ugyanúgy kell paraméterezni. Persze vannak kivételek, Pl. ha olyat akar csinálni amit win9x-en még szabad volt de XP-n már nem, de ez elég ritka.

                    Linuxon pedig van kismillió pici lib amit ha statikusan akarnál linkelni akkor egy-egy program több tíz megabyte lenne, ugyanakkor a mai verzió tuti nem kompatiblis a két évvel ezelőttivel visszafelé.

                    Meg elég tudatlan, béna stb. Mert biz. lehet olyan programot írni, ha ugyanazokat az elveket követed, amit a windózos programok.

                    Tudod, én már 98-ban statikusan linkelt C++-os progikat csináltam linuxon postgresql-lel és wxWindows-zal (ma wxWigets-nek hívják). Szóval nagy újdonságot nem árultál el, csak tudod a  statikusan linkelt wxWidgetses progi strip után volt vagy 5 mega és még mindig függött a gtk-tól, a libstdc++-tól meg még pár apróságtól. Ha KDE-vel csinálnád ezt akkor a konsole vagy a kwrite lenne vagy 30 mega strip után.

                    És kiemelve… ezekről a finom részletekről nem a felhasználónak kell tudni, hanem a programozónak.

                    Persze. De azt ne feledd el hogy ami a programozónak szar az előbb-utóbb a usernek sem kéjmámor.

                    Hogy ne röhögjem szét a belem, amikor olyanok fordulnak elő, hogy még a cpu-t is ellenőrzik a progik, hogy nehogymá fusson azon, melyen le van zsírozva.

                    Ezt linuxon is meg tudom csinálni, ez megint nem az oprendszer sajátja hanem az adott programé. De még csak rosszindulat sem kell a dologhoz, elég ha Intel P4-re optilamizálom a kódot, már nem fog elindulni AMD-n.

                    Vagy képelemző program 200 000 ft-os kártyát (azt az egy márkát) igényel egy célnak megfelelő (és egyébként összképben jobb minőséget nem is adó) 20 000 ft-os helyett. Vagy 100 000 ft-ért adnak egy olyan cuccot*, mely csak azzal a kártyával, os-sel, cpu-val működik, amikor fél óra kézimunka alatt bármilyen kompatibilis kártyával megoldom. (Szerintem meg ezek az aljas tevékenységek hiányoznak (még) a linukszból.)

                    Türelem rózsát terem. 😀 De ez sem a linux vagy a windows sajátja, ilyen típusú progikat bármilyen platformon lehet csinálni. Tény, linux alatt nincs ilyen progi (bár szívatós shareware-t már láttam, Pl. anno a conexant winmodemek linuxos drivere ami már akkor hw kulcsot generált az aktiválásra amikor a windowban az aktiválás még fel sem merült), de sok más (Pl. Dreamwever, Visual Studió, FreeHand, QuarkXPress, stb) sincs.

                    Kylix-ot ugyan nem használok… messziről kerülöm a pascalt is… de nem tudom te mit csinálsz, nálam folyamatosan cserélődnek a programok és nem volt ilyen gondom… a „100” éves programjaim is működnek… még a dos-ra megírtak is (linux alatt is)… sőt mostanában multi platformos cuccokat írok és működik mindegyiken (annyi, hogy windóws alatt viszi magával a libeket, mert egy windózostól nem várom el, hogy elolvasson egy readme-t… bár igazság szerint, már linux alatt is ezt kell már tenni, mert borzalom…)

                    Nem a Pascal a lényeg hanem az hogy a linux kernel egyszer csak gondol egyet és megtöri a bináris kompatibilitást. És nem valami nagy forradalom keretében mint Pl. a 2.2-ről 2.4 vagy a 2.4-2.6 váltás volt hanem egy „kis” verzióváltáson belül.

                    Összehasonlítva egy xp/ppt-vel nem nagy… másrészt nincs választásom… sokat vagyok konferenciákon és mindig winfos van a gépeken és mindig akad egy-kettő aki szív a winfos miatt (régebben már én). Szóval, ha nem viszed a saját kis notebookodat, akkor készülj fel rá, hogy reális esélyed van, hogy szívni fogsz vele.

                    Na ja, a mai gépeken ez nem feltűnő. De próbáld ki egyszer PDA-n a pdf-et 😉

                    Te hoztad fel a külső programokat. (Melyek nem működnek, meg ilyesmi.)

                    Tévedés. De hoztad fel hogy a windows milyen szar mert a ppt nem megy mindenütt ugyanúgy, bezzeg a jó pdf…

                    Windóz alatt a saját fejlesztésű programjaik nem működnek már akkor sem ha más a „barometrikus nyomás”… meggyőződésem, hogy direkt. (Nem igaz, hogy véletlenül lehet ilyet csinálni… ha mégis jó lenne lecserélni a bandát.)

                    Milyen fejlesztőkörnyezetet használtok ?

                    „A kettő alapjában véve teljesen másra való.”
                    Igen a ppt szívásra… a pdf-fel meg lehet dolgozni.

                    Őszintén szólva nekem ppt-vel sem nagyon volt még bajom, pedig OpenOffice alatt csináltam linuxon.

                    Xp alatt ugyanúgy! (ahogy az xpé is)

                    Lehet, nekem idáig nem nagyon volt gondom vele. A régebbi multiplatformos progimat főleg windowson használták és használják ma is (pedig linux alatt fejlesztettem és onnan lett portolva) és párszor jöttek font problémákkal. De kivétel nélkül win98-cal. Ami persze nem zárja ki hogy ott nincs más jellegű gond. De linux alatt is elég nagy szívás a fontkezelés, Pl. a Konsole-ban az egyik disztribben simán be lehet állítani gyönyörű fontokat amivel a midnight commander is szép, míg a másik disztribben ez nem jön össze, pedig elvben ugyanazok a fontok. Ráadásul valamiért a Kylix a különféle disztribeken különféle nagyságú betűket használ, és ami még kínosabb maga a kész progi is. Azaz megcsinálod a programot Mandrake alatt és SuSE-n elcsúsznak a szövegek. Ugyanazzal a fonttal, ugyanazzal a DPI-vel. Ma sem értem hogy miért, igazából a font szerver fordítási opcióira tippelek de ez csak megérzés. De tény hogy mind Mandrake, mind RedHat, mind SuSE alatt mások voltak a fontok (viszont amit SuSE alatt csináltam az a többi alatt jó volt csak picit kisebbek voltak a feliratok, de legalább nem lógtak bele a másikba).

                    Akkor: nyomtató drivert feltelepítjük az 1. usb portra, nyílván másik porton nem működik, csak, ha a nyomtatók mappába nem hozunk létre mindegyik usb-nek egy különböző nevű (ált. meg szoktuk jelölni a névben, hogy hol található az usb) nyomtatót – már nonszensz, de most jön a lényeg: újraindítás után… a fene érti miért az alapértelmezett már nem működik, csak egy másik…
                    Aztán eltávolítgatjuk, átnevezgetjük stb. elhúzzuk fél napot.
                    (Hát ennyit egy sz@r linuksz alatt nem szenvedek, aminél tudjuk, hogy )

                    Ez gyártófüggő dolog lesz, én még nem tapasztaltam ilyet, pedig HP-t használok és az sem egy leányálom. Én nyomtatókkal főleg régen szívtam linux alatt, ugyanis ha nyomtattál egyet akkor a ps fájlból fordított bináris bekerült a spoolerbe és onnan már csak kézzel lehetett kivakarni. Ami akkor volt szívás ha valamiért a nyomtató áttért karakteres módba és egymás után elkezdte dobálni a lapokat ráírva egy-egy karaktert vagy pár sort. De a Cups mostani verzióival ez kevésbé jellemző. De ez sokkal kevésbé kínos mint amit a Mandrake csinált egy időben (8.2-tól 10.0): az automount úgy működött hogy időnként átváltott a rendszer valami misztikus üzemmódba és a CD/DVD fájlnevek helyett csak krix-kraxok látszottak (nem a konzol hülyült be, új konzolt nyitva ugyanezt művelte és nem is lemezhiba, ha egyszer rákezdte akkor minden lemezzel ezt csinálta rebootig). Másik kedvencem az volt (Mandrake de ha jól emléxem SuSE alatt is) hogy bizonyos pendrive-ok esetén létrehozott a mount könyvtárba egy Removeable könyvtárat és egy másikat a pendrive címkéjével. Az egyikbe bemountolt, a másikra pedig linket csinált a desktopra… Szóval ahol programozók vannak ott semmi sem tökéletes, de ez sem platformfüggő hanem töketlenségfüggő.  :rolleyes:

                    Telepítő: (idétlen júzer barát programozók), De tényleg telepíti? – igen (gomb), de ez telepíteni fogja! Biztos ebben? – igen, Akkor telepítem… – ok…
                    Minden driverrel, minden programmal (még sajnos működés közben is.)
                    Megint fél nap.
                    (Megmondom mi a véleményem: egy lyukas garast nem érdemel az a programozó, aki direkt így szórakozik az ember idegeivel… beleértve azt is, aki pl. hw gyártóval úgy lepaktál…)

                    Ez sokkal kevésbé kínos mint amikor fel akarsz tenni valamit, de az illető dolog csak forrásban van. Nekiállnál fordítani, configure, de kiderül hogy kell neki egy lib. Megnézed a csomagkezelőt, a disztribed nem ismeri az adott libet. Fel a netre, gugli, megtalálod, letöltöd, configure, neki is kell egy másik lib. Azt is letöltöd, de neki nincs configure scriptje. Megpróbálod lefordítani, nem fordul. Belenézel a forrásba, kiderül hogy ő egy másik libet használ, de még régebbi verziót mint ami a te disztribedben van. Nem mondom hogy az átlag júzernek mindennap van ilyen gondja de én már szívtam ilyennel párszor.

                    Hozzászólás: érdekes #2108480
                    LCoder
                    Felhasználó
                      vizsla wrote:
                      Azért nincs, mert te összehasonlítasz egy „asztalt” egy „hűtőszekrénnyel”… ennek így nincs értelme.
                      Microsoft Windowsból nincs 100!!! (Ha lenne, akkor lenne értelme ennek, amit mondasz.)

                      Hopp, itt a lényeg. A másik pedig az hogy az egyes verziók nagyjából ugyanazt a logikát követik a felépítésükben, míg a linux disztribek eléggé eltérnek – még akár egy disztrib két verziója is.

                      Vagy valamit Süsüre írsz, vagy valamit OSX-re, vagy valamit Gentoo-ra, vagy Windowsra. (Még mindig kompatibilisebb az összes többi egymással, mint a Windows bármi mással… így nemcsak, hogy nem átgondolt, de „aljas” csúsztatás, amit művelsz…)

                      Nem. Valamit vagy linuxra írok vagy windowsra vagy OSX-re. Próbálj picit a fejlesztő fejével gondolkodni, ezek valóban külön platformok, külön programozási felülettel, és egy-egy önálló piaci szegmens. Egy OSX-es fazonnak eszébe sem jut számonkérni rajtad hogy a windowsos programod miért nem megy OSX-en (pláne nem hogy hogy telepítheted rá) míg linuxnál ha valami megy RedHat-on akkor elvárják hogy Ubuntun is menjen.

                      Ja és „start menü” stb. A windóz önmagában annyit változtat egyes verziók között, ment egyes cégek egymás között. (Teljesen máshova került, másképp néz ki stb.)

                      Nem az a lényeg hogy hogy néz ki hanem az hogy egy program hogy tud oda betenni egy új menüpontot vagy hogy tudja azt eltávolítani.

                      „Viszont a 98-xp vs suse – suse dolgot nem nagyon forszíroznám a helyedben.”
                      De igen is forszírozom, mert előhozol egy negatív példát, és keményen csúsztatsz megint! A következők vannak:

                      Te bajod  8) Ez a linuxnak kimondottan a gyenge pontja.

                      1) windóz alatt másik verzió nem működik, mert rád akarják kényszeríteni az újat (amin valljuk meg őszintén néha igen nehezen lehet észrevenni a fejlődést, max. egy kis bővülést)… a vírusírtók rendszeresen ütik egymást… ha már más a program, vagy os verziója, nyelve, vagy más szél fúj, akkor már másképp jelenik meg a tartalom pl. ppt (amilyet semmi más os alatt nem láttam még)

                      A vírusirtókhoz mi köze a microsoftnak ? Meg egyáltalán ahhoz hogy az egyes programok mit művelnek az adott rendszeren ? Szarul programot meg lehet írni linuxon is, gyakorolják is e művészetet elég sokan…

                      2) a linux libek állandóan fejlődnek, bővülnek a libek (és verzió számon kívül nem biztos, hogy kompatibilisek, azon belül ált. igen), ám erre a régi lib megtartása és a statikus fordítás (vagy dinamikusan viszi magával, mint windóz esetén) megoldás (a programozó ügyefogyottsága, ha ezt nem tudja megoldani). Ugyanezt el lehet követni windóz alatt is, csak ott természetes a „cipelés”.

                      Ja. Csak nem elhanyagolható különbség hogy a windows alatt van egy állandó win32API (és most már lassan .NET) ami egy fix infrastruktúra és amit ehhez képest viszel az pár mega. Ez egy fix pont, és visszafelé kompatiblis, egy win32 hívás ha megvolt win9x-en akkor nagy valószínűséggel XP-n is megvan és ugyanúgy kell paraméterezni. Persze vannak kivételek, Pl. ha olyat akar csinálni amit win9x-en még szabad volt de XP-n már nem, de ez elég ritka.

                      Linuxon pedig van kismillió pici lib amit ha statikusan akarnál linkelni akkor egy-egy program több tíz megabyte lenne, ugyanakkor a mai verzió tuti nem kompatiblis a két évvel ezelőttivel visszafelé.

                      Meg elég tudatlan, béna stb. Mert biz. lehet olyan programot írni, ha ugyanazokat az elveket követed, amit a windózos programok.

                      Tudod, én már 98-ban statikusan linkelt C++-os progikat csináltam linuxon postgresql-lel és wxWindows-zal (ma wxWigets-nek hívják). Szóval nagy újdonságot nem árultál el, csak tudod a  statikusan linkelt wxWidgetses progi strip után volt vagy 5 mega és még mindig függött a gtk-tól, a libstdc++-tól meg még pár apróságtól. Ha KDE-vel csinálnád ezt akkor a konsole vagy a kwrite lenne vagy 30 mega strip után.

                      És kiemelve… ezekről a finom részletekről nem a felhasználónak kell tudni, hanem a programozónak.

                      Persze. De azt ne feledd el hogy ami a programozónak szar az előbb-utóbb a usernek sem kéjmámor.

                      Hogy ne röhögjem szét a belem, amikor olyanok fordulnak elő, hogy még a cpu-t is ellenőrzik a progik, hogy nehogymá fusson azon, melyen le van zsírozva.

                      Ezt linuxon is meg tudom csinálni, ez megint nem az oprendszer sajátja hanem az adott programé. De még csak rosszindulat sem kell a dologhoz, elég ha Intel P4-re optilamizálom a kódot, már nem fog elindulni AMD-n.

                      Vagy képelemző program 200 000 ft-os kártyát (azt az egy márkát) igényel egy célnak megfelelő (és egyébként összképben jobb minőséget nem is adó) 20 000 ft-os helyett. Vagy 100 000 ft-ért adnak egy olyan cuccot*, mely csak azzal a kártyával, os-sel, cpu-val működik, amikor fél óra kézimunka alatt bármilyen kompatibilis kártyával megoldom. (Szerintem meg ezek az aljas tevékenységek hiányoznak (még) a linukszból.)

                      Türelem rózsát terem. 😀 De ez sem a linux vagy a windows sajátja, ilyen típusú progikat bármilyen platformon lehet csinálni. Tény, linux alatt nincs ilyen progi (bár szívatós shareware-t már láttam, Pl. anno a conexant winmodemek linuxos drivere ami már akkor hw kulcsot generált az aktiválásra amikor a windowban az aktiválás még fel sem merült), de sok más (Pl. Dreamwever, Visual Studió, FreeHand, QuarkXPress, stb) sincs.

                      Kylix-ot ugyan nem használok… messziről kerülöm a pascalt is… de nem tudom te mit csinálsz, nálam folyamatosan cserélődnek a programok és nem volt ilyen gondom… a „100” éves programjaim is működnek… még a dos-ra megírtak is (linux alatt is)… sőt mostanában multi platformos cuccokat írok és működik mindegyiken (annyi, hogy windóws alatt viszi magával a libeket, mert egy windózostól nem várom el, hogy elolvasson egy readme-t… bár igazság szerint, már linux alatt is ezt kell már tenni, mert borzalom…)

                      Nem a Pascal a lényeg hanem az hogy a linux kernel egyszer csak gondol egyet és megtöri a bináris kompatibilitást. És nem valami nagy forradalom keretében mint Pl. a 2.2-ről 2.4 vagy a 2.4-2.6 váltás volt hanem egy „kis” verzióváltáson belül.

                      Összehasonlítva egy xp/ppt-vel nem nagy… másrészt nincs választásom… sokat vagyok konferenciákon és mindig winfos van a gépeken és mindig akad egy-kettő aki szív a winfos miatt (régebben már én). Szóval, ha nem viszed a saját kis notebookodat, akkor készülj fel rá, hogy reális esélyed van, hogy szívni fogsz vele.

                      Na ja, a mai gépeken ez nem feltűnő. De próbáld ki egyszer PDA-n a pdf-et 😉

                      Te hoztad fel a külső programokat. (Melyek nem működnek, meg ilyesmi.)

                      Tévedés. De hoztad fel hogy a windows milyen szar mert a ppt nem megy mindenütt ugyanúgy, bezzeg a jó pdf…

                      Windóz alatt a saját fejlesztésű programjaik nem működnek már akkor sem ha más a „barometrikus nyomás”… meggyőződésem, hogy direkt. (Nem igaz, hogy véletlenül lehet ilyet csinálni… ha mégis jó lenne lecserélni a bandát.)

                      Milyen fejlesztőkörnyezetet használtok ?

                      „A kettő alapjában véve teljesen másra való.”
                      Igen a ppt szívásra… a pdf-fel meg lehet dolgozni.

                      Őszintén szólva nekem ppt-vel sem nagyon volt még bajom, pedig OpenOffice alatt csináltam linuxon.

                      Xp alatt ugyanúgy! (ahogy az xpé is)

                      Lehet, nekem idáig nem nagyon volt gondom vele. A régebbi multiplatformos progimat főleg windowson használták és használják ma is (pedig linux alatt fejlesztettem és onnan lett portolva) és párszor jöttek font problémákkal. De kivétel nélkül win98-cal. Ami persze nem zárja ki hogy ott nincs más jellegű gond. De linux alatt is elég nagy szívás a fontkezelés, Pl. a Konsole-ban az egyik disztribben simán be lehet állítani gyönyörű fontokat amivel a midnight commander is szép, míg a másik disztribben ez nem jön össze, pedig elvben ugyanazok a fontok. Ráadásul valamiért a Kylix a különféle disztribeken különféle nagyságú betűket használ, és ami még kínosabb maga a kész progi is. Azaz megcsinálod a programot Mandrake alatt és SuSE-n elcsúsznak a szövegek. Ugyanazzal a fonttal, ugyanazzal a DPI-vel. Ma sem értem hogy miért, igazából a font szerver fordítási opcióira tippelek de ez csak megérzés. De tény hogy mind Mandrake, mind RedHat, mind SuSE alatt mások voltak a fontok (viszont amit SuSE alatt csináltam az a többi alatt jó volt csak picit kisebbek voltak a feliratok, de legalább nem lógtak bele a másikba).

                      Akkor: nyomtató drivert feltelepítjük az 1. usb portra, nyílván másik porton nem működik, csak, ha a nyomtatók mappába nem hozunk létre mindegyik usb-nek egy különböző nevű (ált. meg szoktuk jelölni a névben, hogy hol található az usb) nyomtatót – már nonszensz, de most jön a lényeg: újraindítás után… a fene érti miért az alapértelmezett már nem működik, csak egy másik…
                      Aztán eltávolítgatjuk, átnevezgetjük stb. elhúzzuk fél napot.
                      (Hát ennyit egy sz@r linuksz alatt nem szenvedek, aminél tudjuk, hogy )

                      Ez gyártófüggő dolog lesz, én még nem tapasztaltam ilyet, pedig HP-t használok és az sem egy leányálom. Én nyomtatókkal főleg régen szívtam linux alatt, ugyanis ha nyomtattál egyet akkor a ps fájlból fordított bináris bekerült a spoolerbe és onnan már csak kézzel lehetett kivakarni. Ami akkor volt szívás ha valamiért a nyomtató áttért karakteres módba és egymás után elkezdte dobálni a lapokat ráírva egy-egy karaktert vagy pár sort. De a Cups mostani verzióival ez kevésbé jellemző. De ez sokkal kevésbé kínos mint amit a Mandrake csinált egy időben (8.2-tól 10.0): az automount úgy működött hogy időnként átváltott a rendszer valami misztikus üzemmódba és a CD/DVD fájlnevek helyett csak krix-kraxok látszottak (nem a konzol hülyült be, új konzolt nyitva ugyanezt művelte és nem is lemezhiba, ha egyszer rákezdte akkor minden lemezzel ezt csinálta rebootig). Másik kedvencem az volt (Mandrake de ha jól emléxem SuSE alatt is) hogy bizonyos pendrive-ok esetén létrehozott a mount könyvtárba egy Removeable könyvtárat és egy másikat a pendrive címkéjével. Az egyikbe bemountolt, a másikra pedig linket csinált a desktopra… Szóval ahol programozók vannak ott semmi sem tökéletes, de ez sem platformfüggő hanem töketlenségfüggő.  :rolleyes:

                      Telepítő: (idétlen júzer barát programozók), De tényleg telepíti? – igen (gomb), de ez telepíteni fogja! Biztos ebben? – igen, Akkor telepítem… – ok…
                      Minden driverrel, minden programmal (még sajnos működés közben is.)
                      Megint fél nap.
                      (Megmondom mi a véleményem: egy lyukas garast nem érdemel az a programozó, aki direkt így szórakozik az ember idegeivel… beleértve azt is, aki pl. hw gyártóval úgy lepaktál…)

                      Ez sokkal kevésbé kínos mint amikor fel akarsz tenni valamit, de az illető dolog csak forrásban van. Nekiállnál fordítani, configure, de kiderül hogy kell neki egy lib. Megnézed a csomagkezelőt, a disztribed nem ismeri az adott libet. Fel a netre, gugli, megtalálod, letöltöd, configure, neki is kell egy másik lib. Azt is letöltöd, de neki nincs configure scriptje. Megpróbálod lefordítani, nem fordul. Belenézel a forrásba, kiderül hogy ő egy másik libet használ, de még régebbi verziót mint ami a te disztribedben van. Nem mondom hogy az átlag júzernek mindennap van ilyen gondja de én már szívtam ilyennel párszor.

                      Hozzászólás: érdekes #2108473
                      LCoder
                      Felhasználó
                        Macskajancsi wrote:
                        Ha már így belemerültünk az offolásba, hadd offoljak még egy kicsit.
                        Vásároltam anno egy Pinnacle dv500 videoszerkesztő kártyát. 1000euro. (Adobe premiere 5.1-gyel csomagolva)
                        Folyamatosan frissítették a driverét, ami csak az újabb premiere-rel működött. (Magyarázat: a driver a premiere-be épül be, anélkül használhatatlan a cucc.) Most nem részletezem az upgrade költségeket, mert szétrobbanok, ha csak belegondolok.
                        Ez a kártya a winxp sp2-vel már nem működik. Azonban ha nincs fent az sp2, bajba kerülhetek, mert a windows frissítések legtöbbje ehhez kötött. Tehát felkerült egy w2k, amivel kihúzhatom 2010 közepéig – utána át kell állítanom a gépet linuxra, bár a szoftvervásárlásokon így is elég sokat buktam.
                        Ennyit a kompatibilitásról. Ez valóban szépség a dologban.

                        „a „dist-upgrade” után tovább használhatta a régi programjait.”
                        Ja. A pasziánsz mindig működött.  ;D ;D ;D

                        Sajnos ebben igazad van, ez az árnyoldala a windows driver modelljének (azaz hogy nem a M$ csinálja a drivereket hanem a gyártók). Ebből a szempontból a linux határozottan előnyben van: ha egyszer egy hw támogatva van akkor az jó eséllyel marad is az idők végezetéig. Cserébe viszont nagyjából lehet tudni hogy ha veszel egy vasat az az aktuális windows verzióval (vagy legalábbis azzal ami a dobozra van írva) műxik. Linux-szal én először egy olyan kártyával szívtam meg ami eredetileg bt878-as chipsetes volt, de a gyártó menet közben lecserélte cx88xx-re. Akkortájt még nem volt hivatalos cx88xx támogatás a kernelben, csak patchelni lehetett de így sem volt sztereo hang és a színek sem voltak a helyükön. Egy darabig vártam hogy csak lesz idővel normális támogatás, de aztán vettem egy Pinnacle PCTV-t, az tuti 878-as. Valóban, de sztereo hang azzal sem volt, azt hittem felrobbanok. Aztán elcseréltem a vadiúj kártyát egy két évesre (ugyanaz a PCTV modell csak más chipset de ugyanúgy bt 878) azzal már jó volt. Most persze én is szívok mint a torkosborz mert Vista driver nincs csak a legutóbbi modellhez, ez pedig testvérek közt is van már vagy 4 éves ha nem több.

                      10 bejegyzés megtekintése - 381-390 / 475