Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
vizsla wrote:Íme a dotGNU, mely egy CLI implementáció számos más má$ renccerre (linux, osx, bsd…).
Nem hittem volna hogy ez a project még megvan, mindenesetre a mono-hoz képest elég halottnak tűnik a dolog.
vizsla wrote:Íme a dotGNU, mely egy CLI implementáció számos más má$ renccerre (linux, osx, bsd…).Nem hittem volna hogy ez a project még megvan, mindenesetre a mono-hoz képest elég halottnak tűnik a dolog.
vizsla wrote:„Egy Kg bármilyen anyag űrbejuttatásának költsége kb egy kiló arany árában van.”
És, miért?
Mert 1 kg arany árából fél kiló hasznon van, 1 kg fa árából fél kiló fa…Az biztos hogy arrafelé nem a költséghatékonyság a fő szempont, másrészt viszont iszonyú mennyiségű üzemanyag kell hozzá. Azoknak a dögnagy rakétáknak a nagy része hajtóanyag, és a tetején csücsül egy picike kis műholdacska amit ennek a sok-sok anyag elégetésével az űrbe juttatunk.
Ez igaz az irányításra, automatikára…
A HI (mondjuk egy űrállomáson) nem ez a kategória, akár a földön, akáraz űrben bizony linuksz, vagy akár vindóz is futhat (és fut is).Én mondjuk igazán műholdakban gondolkodom, az hogy az űrhajósok az űrállomáson mozillával vagy IE alatt nézik a szexsiteokat gyakorlatilag mindegy :). Pláne költség szempontból, nem hiszem hogy a NASA szoftver költségvetésének nagy részét ez tenné ki. Ugyanakkor az olyasmik mint Pl. a létfenntartó rendszerek, pályakorrekció, stb. szvsz ugyancsak vezérlési kategória.
Vagy gondoljunk az űrteleszkóra, mely szintén működés-képtelen volt, akármennyit tesztelték…
Egyszóval, akármennyire is nehéz, kell!Na ja, elég sok mindent elkúrtak már a NASA-nál is, meg hát egy ilyen összetett rendszerben sok minden el tud romolni. De pont ezért lényeges hogy ilyenkor ott üljön az irányításnál az a mérnök aki a vezérlési rendszert tervezte és a fejében van az egész szoftver gépi kódja.
vizsla wrote:„Egy Kg bármilyen anyag űrbejuttatásának költsége kb egy kiló arany árában van.”
És, miért?
Mert 1 kg arany árából fél kiló hasznon van, 1 kg fa árából fél kiló fa…Az biztos hogy arrafelé nem a költséghatékonyság a fő szempont, másrészt viszont iszonyú mennyiségű üzemanyag kell hozzá. Azoknak a dögnagy rakétáknak a nagy része hajtóanyag, és a tetején csücsül egy picike kis műholdacska amit ennek a sok-sok anyag elégetésével az űrbe juttatunk.
Ez igaz az irányításra, automatikára…
A HI (mondjuk egy űrállomáson) nem ez a kategória, akár a földön, akáraz űrben bizony linuksz, vagy akár vindóz is futhat (és fut is).Én mondjuk igazán műholdakban gondolkodom, az hogy az űrhajósok az űrállomáson mozillával vagy IE alatt nézik a szexsiteokat gyakorlatilag mindegy :). Pláne költség szempontból, nem hiszem hogy a NASA szoftver költségvetésének nagy részét ez tenné ki. Ugyanakkor az olyasmik mint Pl. a létfenntartó rendszerek, pályakorrekció, stb. szvsz ugyancsak vezérlési kategória.
Vagy gondoljunk az űrteleszkóra, mely szintén működés-képtelen volt, akármennyit tesztelték…
Egyszóval, akármennyire is nehéz, kell!Na ja, elég sok mindent elkúrtak már a NASA-nál is, meg hát egy ilyen összetett rendszerben sok minden el tud romolni. De pont ezért lényeges hogy ilyenkor ott üljön az irányításnál az a mérnök aki a vezérlési rendszert tervezte és a fejében van az egész szoftver gépi kódja.
vizsla wrote:„Egyébként a nyílt forrás éppen azért tenne jót az űrkutatásnak, mert jelentős zsetont lehet vele megtakarítani.”
1) az űrprogramok nem a megtakarításról, hanem a pénz szórásáról szólnak
2) miért kerülne kevesebbe, ha a forrás nyílt lenne (Majd Pityukával fejlesztenék a hipertitkos renccert, amit ellophat, meg tönkretehet)Szvsz az űrprogramok egyrészt az egyedi fejlesztésről szólnak (a felhasználók száma==1), másrészt az iszonyúan nagy megbízhatóságról szólnak. Egy Kg bármilyen anyag űrbejuttatásának költsége kb egy kiló arany árában van. Na most, ilyen körülmények között a szoftver ára nem igazán játszik, ugyanakkor a megbízhatósága annál inkább. Ezeket valóban nem Pityuka fejleszti, mivel ha már fenn van a cuccos, utólag már elég nehéz service packot nyomni rá (bár már előfordult az is hogy röptében módosítottak ezért vagy azért a szoftveren).
vizsla wrote:„Egyébként a nyílt forrás éppen azért tenne jót az űrkutatásnak, mert jelentős zsetont lehet vele megtakarítani.”
1) az űrprogramok nem a megtakarításról, hanem a pénz szórásáról szólnak
2) miért kerülne kevesebbe, ha a forrás nyílt lenne (Majd Pityukával fejlesztenék a hipertitkos renccert, amit ellophat, meg tönkretehet)Szvsz az űrprogramok egyrészt az egyedi fejlesztésről szólnak (a felhasználók száma==1), másrészt az iszonyúan nagy megbízhatóságról szólnak. Egy Kg bármilyen anyag űrbejuttatásának költsége kb egy kiló arany árában van. Na most, ilyen körülmények között a szoftver ára nem igazán játszik, ugyanakkor a megbízhatósága annál inkább. Ezeket valóban nem Pityuka fejleszti, mivel ha már fenn van a cuccos, utólag már elég nehéz service packot nyomni rá (bár már előfordult az is hogy röptében módosítottak ezért vagy azért a szoftveren).
lacyc3 wrote:„Az ismertetett számítógéprendszer gépeinek memóriájában nincs elegendőhely a fel- és leszállás és a repülés közbeni vezérlések valamennyiprogramjának tárolására, ezért az űrhajósok a misszió folyamán amemóriát mágnesszalagról mintegy négyszer feltöltik.”
Szánalmas!!
Amennyire én tudom, azért használnak primitív(ebb) elektronikákat előszeretettel az űrben, mivel a magas háttérsugárzás könnyen agyoncsapja a magasabb integráltságú elektronikákat. Ha egy transzisztor csak pár atomból áll az sokkal sérülékenyebb mint egy primitívebb, de vaskosabb konstrukció.
lacyc3 wrote:„Az ismertetett számítógéprendszer gépeinek memóriájában nincs elegendőhely a fel- és leszállás és a repülés közbeni vezérlések valamennyiprogramjának tárolására, ezért az űrhajósok a misszió folyamán amemóriát mágnesszalagról mintegy négyszer feltöltik.”
Szánalmas!!
Amennyire én tudom, azért használnak primitív(ebb) elektronikákat előszeretettel az űrben, mivel a magas háttérsugárzás könnyen agyoncsapja a magasabb integráltságú elektronikákat. Ha egy transzisztor csak pár atomból áll az sokkal sérülékenyebb mint egy primitívebb, de vaskosabb konstrukció.
Macskajancsi wrote:„…. a „hivatalos” desktop a Gnome….”Köszönjük az újabb értékes hozzászólást. Úgy látszik, túl nagy a hőség arrafelé, ahol vagy.
Hivatalos alatt értsd hogy defaultból azt használja és az alá van megírva az admin. Bár tény hogy a SuSE-ben a 9.x-ben Qt-s volt, a Novell-ben nem tudom mi van, viszont mintha olyasmit is akartak volna a SuSE vagy a Novell házatáján hogy a 9.x után kiveszik a KDE-t a rendszerből, csak aztán a felhasználók nyomására hagyták mégis ott. A SUN egyértelműen a GTK/Gnome mögé állt be, a RedHat dettó, Ubuntu úgyszintén, bár neki van KDE-s változata is, de az alap ubuntuban a Gnome a default desktop. Az IBM szintén GTK hívő (lásd Eclipse illetve a régebbi IBM-es dolgok).
Macskajancsi wrote:„…. a „hivatalos” desktop a Gnome….”Köszönjük az újabb értékes hozzászólást. Úgy látszik, túl nagy a hőség arrafelé, ahol vagy.
Hivatalos alatt értsd hogy defaultból azt használja és az alá van megírva az admin. Bár tény hogy a SuSE-ben a 9.x-ben Qt-s volt, a Novell-ben nem tudom mi van, viszont mintha olyasmit is akartak volna a SuSE vagy a Novell házatáján hogy a 9.x után kiveszik a KDE-t a rendszerből, csak aztán a felhasználók nyomására hagyták mégis ott. A SUN egyértelműen a GTK/Gnome mögé állt be, a RedHat dettó, Ubuntu úgyszintén, bár neki van KDE-s változata is, de az alap ubuntuban a Gnome a default desktop. Az IBM szintén GTK hívő (lásd Eclipse illetve a régebbi IBM-es dolgok).
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz